2023. szeptember 30. szombat
Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Milyen országban élünk? (2.)

Szerbia (lát)képe – sajtóinformációk alapján

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Milyen országban élünk? (2.)

Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és a civil szervezetek jelentései alapján is el lehet készíteni, össze lehet állítani, véleményt lehet róla alkotni. Hogyan nézne ez ki Szerbia esetében, amely – Aleksandar Vučić szerb elnök szerint – éppen az „aranykorát” éli? Az itt élők naponta tapasztalják, az érdeklődök pedig az összegyűjtött adatok alapján következtethetnek arra, hogy milyen országban is élünk. Lássuk, mit mutatnak a (szám)adatok, milyen is Szerbiában az „aranykor” 2023. május végén? Az adatokból az is jól látszik, hogy a hatalmi szerveknek mit kellene változtatniuk, milyen reformokat kezdeni az ország és a lakosság helyzetének javítására. Bozóki Antal:

Gazdasági növekedés

 

Ebben az évben – a Világbank [World Bank – WB] értékelése szerint – Szerbiában 2,3 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ugyanannyi, mint 2022-ben.

Az ország áltagos gazdasági növekedése 2010 és 2022 között 2,8 százalékos volt. Három százalék körüli növekedéssel Szerbia csak 2070 körül érné él az Európai Unió átlagát. Ha azonban a növekedés ennél nagyobb lenne, ez az időszak megfeleződhetne. A gazdasági növekedést reformokkal lehetne felgyorsítani, amelyek közül a legfontosabb az állami vállatok, különösen a villanygazdaság reformja.

 

Foglalkoztatás

 

Szerbiában a foglakoztatási százalék a 2002-es év utolsó három hónapjában 50,1 százalékos volt, az egész 2022-es évben pedig 50,3 százalék.

A foglalkoztatottak száma a 2021-es évhez viszonyítva 1,7 százalékkal növekedett.

Szerbiában 2.170.170 dolgozóra 1.715.152 nyugdíjas jut, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak és a nyugalmazottak aránya 1,3:1. Délvidéken ez az arány kedvezőbb, ugyanis itt 100 dolgozóra átlagosan 77 nyugdíjas jut.

A Köztársasági Nyugdíjbiztosítási Alap [Republički fond za penzijsko i invalidsko osiguranje – RFPIO] adatai szerint Szerbia 71 önkormányzatában nagyobb a nyugdíjasok, mint a munkaviszonyban lévők száma.

Az említett arány rendkívül kedvezőtlen és korántsem elegendő ahhoz, hogy az idős személyek járandóságát a nyugdíjbiztosítási járulékokból fedezzék. A nyugdíjak kifizetéséhez szükséges pénzeszközök nem kis részét a költségvetésből kell „összekaparni”.

Az elmúlt két évtizedben a dolgozók és a nyugdíjasok közötti arány 2000-ben volt a legjobb (1,8:1).

A szerbiai munkatörvény teljes „alkotói szabadságot” biztosít a munkáltatók számára a munkaidő meghatározása terén. Ebből kifolyólag az alkalmazottak hatalmas része rendszeres, általában fizetetlen túlórázásra kényszerül. A 2014-ben elfogadásra került új munkatörvény ugyanis két új kötelező kategória meghonosodásáig vezetett. Ezek az állandó készenléti állapot és a kényszerű munkakészség.

Egyes nyugati országokban, mint pl. Franciaországban és Portugáliában az ottani munkatörvények értelmében a munkáltató számára szigorúan tilos a munkaidő lejárta után a dolgozóhoz fordulni. A szerbiai munkatörvény pedig megengedi, hogy bárkit bármikor otthonról „berángassanak” a cégbe.

A szakszervezetek a törvények megsértése miatt átfogóbb felügyeletet sürgetnek. A rendszerszintű elnyomás miatt pedig kevés fiatal vállalja a szakszervezeti tagságot – tették hozzá.

Ezen kívül számos polgárnak bizonytalan az állása, ami miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Rámutatnak, hogy egyre gyakoribbak a megkövetelt túlóra során történő sérülések.

A szerbiai szakszervezetek május 1-je, a nemzetközi munka ünnepe kapcsán úgy értékelték, hogy a munkavállalók többnyire alacsony bérekkel és jogfosztással kénytelenek szembesülni.

 

Fogyasztói kosár

 

Az érdekvédők kiemelték, hogy a minimálbér alig haladja meg a 40 ezer dinárt, miközben a minimális fogyasztói kosár értéke meghaladja az 50 ezer dinárt.

Hasonlóak az arányok a mediális bér esetében is, amely 62 ezer dinár, miközben az átlagos fogyasztói kosár 95 ezer dinárra nőtt – üzenték.

 

Munkahelyi kiégés

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségnek nyilvánította az ún. munkahelyi kiégést. A frusztráltság, elégedetlenség, munkahelyi túlterheltség és a folyamatos stressz hatás egyenes út a „burn-out szindróma” felé.

Európában ez a betegség a szerbiai polgárokat sújtja leginkább. Az itteni lakosság nem kevesebb, mint 66 százaléka panaszkodik a munkahelyi kiégésre. A szomorú és dicstelen lista második helyét a lengyelek (62 százalékkal) foglalják el, majd következnek a spanyolok, olaszok és németek (49-49 százalékkal).

 

Munkanélküliség

 

– A Köztársasági Statisztikai Hivatal [Republičkog zavoda za statistiku – RZS/KSI] adatai szerint a múlt év harmadik negyedében a munkanélküliség 8,9 százalékos volt országos szinten: összesen 427 ezer munkanélkülit tartott számon a hivatal.

A munkanélküliek aránya Vajdaságban volt a legalacsonyabb, 7,4 százalék, de hasonlóan alakult a helyzet a belgrádi körzetben is, ahol 7,5 százalékos munkanélküliséget jegyeztek. Šumadija és Nyugat-Szerbia után pedig 11,9 százalékkal zárja a sort Dél- és Kelet-Szerbia.

A munkanélküliség csökkenésével nőtt a foglalkoztatottak száma is: ugyanebben az időszakban 50,8 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma az országban: 198 ezer személy a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat [Nacionalna služba za zapošljavanje – NSZ] által jutott álláshoz, közülük Vajdaság csaknem 55 ezer munkavállalónak biztosított állást – hasonlította össze a tartományi kimutatásokat az országos adatokkal Snežana Sedlar, a tartományi foglalkoztatási szolgálat igazgatója.

 

Életszínvonal

 

A fizetések nominális értéke nagyobb, mint 10 éve volt, de az árak sokkal jobban emelkedtek a hivatalos inflációnál, és az életszínvonal csökkent – nyilatkozta az N1 tévé műsorában Milan Ćulibrk, a NIN hetilap főszerkesztője. Elmondása szerint a fizetések és nyugdíjak az utóbbi két évben emelkedtek a legdinamikusabban, de ebben az időszakban esett a legnagyobbat az életszínvonal is, és a nyugdíjak az emelések ellenére is reálisan kisebbek, mégpedig 5,6 százalékkal.

 

Fizetések

 

A Köztársasági Statisztikai Intézet (KSI/RZS) legfrissebb adatai szerint a szerbiai átlagkereset 2023 márciusában 85.485 dinár volt. Ez a reális nettó kereset 1,5 százalékos csökkenését jelenti 2022 márciusához viszonyítva, annak ellenére, hogy a keresetek névlegesen 15,5 százalékkel növekedtek.

A mediális kereset 64.363 dinár volt, ami az jelenti, hogy a munkások fele ettől kevesebbet, a másik fele pedig többet keresett ennél.

Az év első három hónapjában a szerbiai átlagkereset 0,4 százalékkal csökkent, a nominális növekedés pedig 15,5 százalékkal.

Vajdaságban a bérek az országos szinthez képest csak valamivel alacsonyabbak, nettó 81.131 dinárt tettek ki.

A közép-bánáti körzet nettó átlagkeresete januárban 69.832 dinárt volt – közölte a KSI.

 

Minimálbér

 

A Szerb Köztársaság Kormányának 2022. szeptemberi határozata 14,3 százalékkal, azaz 201,22-ről 230,00 dinárra emelte munkaóránkénti adók és járulékok nélküli minimálbért, amely 2023 decemberéig van érvényben.

Az idei év végéig, tehát, továbbra is a 42 ezer dináros (358 eurós) minimálbér marad érvényben Szerbiában (Magyarországon – 579 euró, Romániában – 606 euró).

 

Munkaóra érték

 

Az Összefogás Szakszervezet [Udruženi sindikatati Srbije Sloga] rámutatott a munkaóra átlagos értékének alakulására Szerbiában és az EU-ban. (Tehát: sokan vannak, akik az alábbi értékeknél jóval kevesebbet, valamint olyanok is, akik jóval többet keresnek.)

Az európai uniós munkaóránkénti átlag 30,50 eurót tesz ki. Horvátországban 12,10, Magyarországon pedig 10,70 eurót tesz ki a munkaóra átlagos értéke.

Szerbiában egy ledolgozott óráért a munkaadók átlagosan mindössze 613 dinárt (5,23 eurót) fizetnek az alkalmazottaknak.

 

Szociális helyzet

 

A Központ a Demokráciáért Alapítvány [Fondacija Centar za demokratiju] adatai szerint a szegénység országos szinten immár több mint kétmillió polgárt fenyegeti. Félmillió ember pedig máris teljes nyomorban él, ami azt jelenti, hogy az alapvető létfenntartási szükségleteiket sem tudják kielégíteni.

Miközben a rászoruló polgárok száma növekszik, a szociális segélyben részesülők száma csökken.

Szociális támogatást az összlakosság mindössze 3,1 százaléka kap. Ami a legrosszabb: nem látszik az állam azon szándéka, hogy a terepen átfogóan és precízen felmérje, mennyi polgárnak van szüksége a segély valamilyen formájára.

A Világbank (WB) előrejelzése szerint – a gazdasági válság következtében – a szegénységbe zuhanó szerbiai polgárok száma rövidesen további 125 ezerrel növekszik majd.

 A 65 évnél idősebb polgárok 16 százaléka nem rendelkezik semmilyen jövedelemmel. Ugyanakkor az ehhez a kategóriához tartozó emberek további 15 százaléka még mindig dolgozik (többnyire a mezőgazdaságban).

Mintegy ezer faluban nincs üzlet, kétezer településen pedig a posta is puszta álom. Ötszáz falu lakói hiába várnak az utak aszfaltozására.

 

Nyugdíja(so)k

 

Szerbia világviszonylatban is a leginkább elöregedő népességnek számít, a bajt tetézi, hogy az idősebb generáció egyre nagyobb szegénységben és nincstelenségben él.

A Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap [RFPIO] adatai azt mutatják, hogy a legalacsonyabb nyugdíj alatti összeget 575.460 nyugdíjas kapja, ami az összes, 1.650.539 nyugdíjra jogosult szerbiai polgár 34,9 százaléka.

Az átlagnyugdíjat, ami februárban 37.813 dinár volt, 416.703 polgár érte el. A fenti két csoport a nyugdíjas populáció 62,1 százalékát teszi ki, a nyugdíjbiztosítás alap eszközeiből 36,8 százalék megy el az ő nyugdíjaikra.

A megállapított fogyasztói kosárnál – ami januárban 49.420 dinár volt – alacsonyabb összeget további 247.734 nyugdíjas kap, vagyis a nyugdíjasok 14,9 százaléka.

Noha a szakértőknek nincs komolyabb kifogásuk a nyugdíjrendszerrel szemben, a nyugdíjemelések kiszámolásával sem, mégis arra hívják fel a figyelmet, hogy az időskorúak nagy része szegénységben és bizonytalanságban él. A nyugdíjemelések ugyanis soha nem tudják behozni a megnövekedett kiadásokat, mert a kisnyugdíjasok esetében az infláció objektíven magasabb a népesség egészére számított pénzromlásnál.

 

 

2023. május 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az erőszak fúgái a senkiföldjén

Végel László áprilisi Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia-i székfoglalóján ismét Sinkó Ervint idézte fel, a jugoszláv, >

Tovább

Értelmiségi „lakoma” Óbecsén

Az esemény hiányossága az is, hogy mindennemű összegzés, közlemény vagy állásfoglalás nélkül ért véget. Úgy tűnik, >

Tovább

Az elfüggönyözött valóság

Nagyon sajnálom, hogy a VMSZ képviselői a szerbiai parlamentben nem szólaltak fel erélyesebben a jelenlegi szerbiai >

Tovább

A „pásztori döbbenet” kritikátlan terjesztése

A vajdasági nemzeti kisebbségek számára „Presevo-völgy is intő jel lehet azzal kapcsolatban, hogy – törvénnyel vagy >

Tovább

„A titkárnak fogalma sincs”, de az elnöknek se! (2.)

Szakállasnak és Nyilasnak az államapparátusban és a Vajdasági Magyar Jogász Egyletben (VMJE) betöltött tisztségével kapcsolatban az >

Tovább

„Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”

Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a >

Tovább

Veszélyben az oktatás és a művelődés (is)!

Az oktatásért felelős MNT (VMSZ-es) tisztségviselőinek tevékenysége az oktatás területén többnyire a magyarországi adófizetők pénzéből befolyt >

Tovább

„A titkárnak fogalma sincs”!

„A titkárnak fogalma sincs”, hogy mit írt alá, az államtitkár azt üzeni a tanároknak, hogy „ne >

Tovább

A magyarok pisszenni sem mernek

Ha az orosz csapatok maradtak volna Magyarországon is, akkor nyilván nem Orbán Viktor lenne az ország >

Tovább

A magyar közösség lemarad az oktatásban!

A magyarok a középiskolai végzettség tekintetében azonban 3,7 százalékkal, a felsőfokú végzettség szempontjából pedig már 10,7 >

Tovább

BÚJTATOTT RÁGALMAZÁS

Mindezek fölött ott duzzad a migráns-botrány felhője is. Szeptember 8-án már nem az erdőkben, a falvakban >

Tovább

Közép-Európa újra időszerű

Akkor már végleg felismertem, hogy a nyolcvanas évek nagy álma, Kelet-Közép-Európa dögrováson van. Éppen akkor került >

Tovább