2024. május 19. vasárnap
Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Szerbia – „részben szabad ország”

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Szerbia – „részben szabad ország”
Gulyás: Délvidéken a legjobb a helyzet

Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor – tájékoztatott Gulyás Gergely. A miniszter közeli időpontban szeretné látni Szerbia európai uniós csatlakozását, azonban attól tart, hogy mindez egy nagyon távoli időpontban fog csak megvalósulni. Két tekintélyes, független nemzetközi politikai és az emberi szabadságjogok helyzetéről készült jelentés is arra a megállapításra jutott, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) – amelyiknek a Vajdasági „Magyar” szövetség is a hatalmi szövetségese – „folyamatosan erodálta a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat”, és hogy „Szerbia az autoritárius, a nem demokratikus rezsim felé halad”. „Afganisztán és Mianmar között van.” Gulyás Gergely értékelése szinte groteszkül hangzik, amely erőszakosan próbál fenntartani egy feje tetejére állított értékrendszert. Bozóki Antal:

A népszavazási kérdésnek így kell hangzani:

„Akarjátok-e továbbra is tűrni ezt és ezeket?”

Zoran R. Tomić

 

Március 3.

„Választási autokrácia”

 

A göteborgi (Svédország) V-Dem Institute (Varieties of Democracy) független kutatóintézet márciusi, az Ellenszegülés az önkényuralomnak c. jelentése szerint „Szerbia azon országok csoportjába tartozik, amelyekben az autokratizmus a legmagasabb szintű”. A kormányzat minőségét vizsgáló intézet Szerbiát „választási autokráciának jellemezte”. [Az autokrácia (vagy más néven egyeduralom, önkényuralom) olyan politikai rendszer, ahol a hatalom egyetlen ember (vagy egy kisebb csoport) kezében összpontosul.]

2022-ben „Szerbia, 2008 után először ért el magasabb pontszámot az előző évhez viszonyítva. Így, a liberális demokráciák listáján a 104. helyen van a világban, míg az előző évben ebben a kategóriában a 111. volt. A szabad választások tekintetében Szerbia a ranglistán a 106. helyet foglalja el, az előző évi 122. hely után”.

A jelentésnek a választásokra vonatkozó részében az áll, hogy „a 2022. évi választási folyamat során az jelenlegi hatalom érdekét szolgáló szabálytalanságokat jegyzetek”.

Az intézet megállapította, hogy „Szerbiában jelentősen szűkült a tér az időszerű politikai változások megvitatására hivatott tényezők számára”.

Szerbiát a 2021. évi jelentés is az országoknak ebbe a kategóriájába sorolta, vagyis amelyekben a legmagasabb szintű az autokrácia. Olyan országnak jelölte meg, amelyben „a nem azonos véleményűekkel való tanácskozás mértéke jelentősen csökkent az utóbbi tíz évben”. Akkor a jelentés az embereknek az uralkodó rendszer általi nagyfokú mozgósítását is említette és ebben a kategóriában az országot Salvadorral és Mianmarral együtt jelölte.

V-Dem Institute azoknak az országoknak a kategóriáját, amelyikbe Szerbia is tartozik, úgy írja le, hogy ezekben „az önkényuralomra hajlamos vezetők különösen hajlamosak a vádaskodásra és a média cenzúrájára” – közli az European Western Balkans (EWB).

A svéd intézet a legújabb jelentésében a demokrácia állapotáról „a világban egyedülálló mércéket használ a demokrácia mérésére és szintjének megkülönböztetésére, mintegy 60 mutatószámot és adatot használva. A jelentés négyféle rendszert ismer: zárt és választási autokráciát, valamint választási és liberális demokráciát”.

 

Március 9.

„Részben szabad ország”

 

A Freedom House amerikai központú nonp-rofit civil szervezet, amely a demokrácia, a politikai és emberi szabadságjogok helyzetének kutatásával foglalkozik – kimutatása szerint Szerbia a 16. annak a 33 országnak rangsorán, amelyekben az utóbbi 10 évben dramatikusan visszaestek a politikai jogok és a polgári szabadságjogok.

A szervezetnek a Szabadság a világban 2023 című éves jelentése szerint – amely az idei jubileum alkalmából A demokráciáért folytatott küzdelem 50 éve címmel jelent meg – az ország az említett időszakban rosszabbul teljesített és összesen 18 pontot veszített. Szerbia ezeknek az országoknak a táblázatában Afganisztán és Mianmar között van.

Szerbia a lehetséges 100 pontból 60-at kapott – egy évvel ezelőtt 62-t, míg két évvel korábban 64-et –, ebből 20 a politikai jogok pontszáma – a lehetséges 40-ből –, míg 40 a polgári jogoké – a lehetséges 60-ból.

Ezzel a pontszámmal Szerbiát továbbra is a részben szabad [Partly Free] országok közé sorolják. A térségben egyedül Bosznia-Hercegovina teljesített rosszabbul – 52 pont (18-34) –, míg Montenegró (26-41) és Albánia pontszáma 67 (28-39), Észak-Macedóniáé 68 (29-39), Horvátországé 87 (35-49), Szlovéniáé pedig 95 (39-56).

– Szerbia parlamentáris demokrácia, a versengés elvére támaszkodó többpárti választásokkal, ugyanakkor az elmúlt években a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) folyamatosan erodálta a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat, nyomást gyakorolva a független médiára, a politikai ellenzékre és a civil szervezetekre – áll a jelentésnek az országra vonatkozó összegzésében.

Đorđe Pavičević, a belgrádi Politikai Tudományok Karának [Fakultet političkih nauka] professzora, népképviselő, a Danas napilapnak nyilatkozva kijelentette: „A jelentés azt mutatja, hogy a kormányzó párt (SNS – B.A.) állandóan növeli a politikai ellenfelei iránti repressziót, és hogy Szerbia az autoritárius (önkényuralmi – B.A.), a nem demokratikus rezsim felé halad”.

– Aggodalmat kelt, hogy Szerbia már évek óta nem tartozik a demokratikus és szabad országok közé – véli Pavičević. Az, hogy Szerbia évről évre lejjebb van, „azt mutatja, hogy a hatalomnak nem áll szándékéban a helyzeten javítani, hanem mind jobban korlátozza a szabadságokat és erősíti az ellenőrzés mechanizmusait. Ez a jelentés különösen fontos, mert arra az évre vonatkozik, amelyben választások voltak és az mutatja, hogy ezek a választások nem voltak se tisztességesek, se szabadok” – tette hozzá Pavičević.

Dragan Popović, a Gyakorlati Politikai Központ [Centar za praktičnu politiku] igazgatója a Freedom House jelentése kapcsán a lapnak elmondta, hogy „ez még egy a számos nemzetközi és belföldi szervezet jelentései közül, amelyek rámutatnak a demokrácia, a joguralom és az emberi jogok aggodalmat keltő állapotára Szerbiában”.

– Aleksandar Vučić rezsimje 2012 óta nagyon következetesen teszi tönkre a demokratikus intézményeket, ideértve azokat is, amelyek döntőek a demokrácia szempontjából, mint például a közvita és a politikai sokszólamúság – emelte ki Popović.

 

Március 10.

Gulyás: Délvidéken a legjobb a helyzet

 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület által szervezett konferencián – a székely szabadság napja alkalmából – a külhoni magyar közösségek helyzetét értékelte, illetve vázolta fel a kormány célkitűzéseit.

– A legjobb helyzet Délvidéken van, ahol az elmúlt időszakban a szerb–magyar kapcsolatok alapvetően megváltoztak. Egy kölcsönös történelmi sérelmekkel teli ellenséges viszonyból baráti viszony lett, amely nem azt jelenti, hogy minden sérelmet sikerült orvosolni. Vannak sérelmek, amelyek jóvátehetetlenek, és azt sem állítom, hogy az erkölcsi jóvátétel minden esetben megtörtént volna.

Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor – tájékoztatott Gulyás Gergely. A miniszter közeli időpontban szeretné látni Szerbia európai uniós csatlakozását, azonban attól tart, hogy mindez egy nagyon távoli időpontban fog csak megvalósulni.

Két tekintélyes, független nemzetközi politikai és az emberi szabadságjogok helyzetéről készült jelentés is arra a megállapításra jutott, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) – amelyiknek a Vajdasági „Magyar” szövetség is a hatalmi szövetségese – „folyamatosan erodálta a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat”, és hogy „Szerbia az autoritárius, a nem demokratikus rezsim felé halad”. „Afganisztán és Mianmar között van.”

Gulyás Gergely értékelése szinte groteszkül hangzik, amely erőszakosan próbál fenntartani egy feje tetejére állított értékrendszert.

 

2023. március 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bíztak Közép-Európában

Nagyon foglalkoztat, hogy miként vélekednének ma róla. Feltételezem, hogy ma is ragaszkodnának hozzá, hiszen itt előbb >

Tovább

Szijjártó és Várhelyi a haladók és a VMSZ szolgálatában

A külügyminiszter legújabb, felületesnek, de pökhendinek is nevezhető, tárgyismeretet nélkülöző nyilatkozata ismételten megmutatta, hogy a Fideszes >

Tovább

Posztfasizmus

Nem terrorizál, hanem csábít. Ritkán tilt, annál gyakrabban kisajátít. Nem elégszik meg a puszta pártpolitikával, hanem >

Tovább

A VMSZ FRIGYE A RADIKÁLISOKBÓL LETT HALADÓKKAL

A Pásztor Bálint VMSZ-elnök magánlapjának is mondható Magyar Szó ugyancsak a május 9-ei számának címoldalán kapott >

Tovább

A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett

A Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával vádolt személyek felmentése a jogi körülmények jelentős rosszabbodását jelenti. Ezt nem >

Tovább

Szerbiai választások: csodára várva

A lelkek kufárjai a bulvárosodó médiumok lettek. Növekszik a háborús veszély, tehát szükség lesz valamilyen megmentőre. >

Tovább

Pásztor után Juhász – eben guba, kutyán suba!

Zobenicát (természetesen) a SNS szavazógépezete ugyancsak szavazattöbbséggel megválasztotta az egyik alelnöknek. Nos, ez a Zobenica fogja >

Tovább

Teljes a zűrzavar

Van, aki az ellenzék leváltásáról beszél, mások pedig azt bizonygatják, hogy kezdődik a Fidesz lassú eróziója, >

Tovább

BIBIRCSÓKOS KAPCSOLATOK

A VMSZ és a fantompártok szemfényvesztő kirukkolása Szánalmas, hogy a Junior előcitálta(tta) Csorba Bélát, a VMDP hajdanán >

Tovább

Egy új Jaltáról van szó

Ezért nem az orosz hadsereg harcol meg, hanem a jelenleg uralkodó orosz szellem és eszmerendszer. A >

Tovább

HAZUG (ÖN)DÍJAZÁS

Semmilyen díjjal, sem kitüntetéssel nem lehet változtatni a tényen, miszerint a Magyar Szó Varjú Márta vezetésével >

Tovább

Csak Budapestre figyelünk, másra már nem

A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >

Tovább