2024. június 15. szombat
Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Csáki szalmája

Kinek a tulajdona a temerini művelődési ház?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Csáki szalmája

Csupán újságcikkre támaszkodva azonban nem lehetséges és nem is észszerű kibogozni a temerini Művelődési Központ épületének tulajdonjogi változásait. Azt a következtetést azonban le lehet levonni, hogy a váltakozó községi vezetőség folyamatosan nem viselt kellő gondot az épület tulajdonjogáról. Úgy viszonyult hozzá, mint Csáki szalmájához. A magukat magyarnak nevező helyi pártok (VMSZ, VMDP) vezetői sem tettek éppen semmit a helyi magyar közösség helyzetének rendezése érdekében! A magyar közösségnek a település közéletéből való kiszorítása lenne/van folyamatban – e két párt tisztségviselői és képviselői segédletével? Az egyéni, a párt- és a koalíciós érdekek felülírták a közösségi érdeket?! A SPS-t azonnal be kell perelni a tulajdonjog megállapítása céljából! Erről a kataszteri hivatalt is értesíteni kell és kérni a perindítás bejegyzését, az ingatlan eladása tilalmának bejegyzését a tulajdoni lapra! A középület elvesztésének bizonyára a temerini magyar közösség művelődési életének további leépülése lesz a következménye! Bozóki Antal:

– Hatalmas lakossági felháborodást váltott ki Temerinben a hír, hogy az ötvenes években kulturális célokkal felépített, a város szívében elhelyezkedő, több mint 3600 négyzetméteres telken fekvő (Kulturális Központként ismert – B.A.) épületegyüttes bírósági határozat alapján a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) tulajdonába került. A múlt hét elején (január végén – B.A.) ugyanis a helyi kataszteri hivatalt országos szintű (?? – B.A.) végzéssel arra kötelezték, hogy az addig állami tulajdonban levő középületet vezesse át az említett párt nevére. Az átíratásról a községi vezetés a kataszteri hivatal felháborodott munkatársától értesült, hivatalosan azonban a mai napig nem kapták kézhez azt a bírósági határozatot, amely a telekkönyveztetés alapját képezi – mondta Pásztor Róbert, a temerini képviselő-testület elnöke – a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) temerini szervezetének képviselője – a Magyar Szó nevű véemeszes pártújságnak.

– A községi vezetés a végsőkig hajlandó harcolni azért, hogy érvényesítsék azt az évtizedek óta szorgalmazott indítványt, miszerint a civil és községi érdekeltségű szervezeteknek (pártoknak is – B.A.) otthont adó épületnek az önkormányzat tulajdonában kell lennie – tette hozzá. Ennek érdekében a községi vezetés egy jogászokból álló munkacsoportot hoz létre, amely felülvizsgálja az épületegyüttes jogi hátterét – mondta. – A végsőkig harcolni fognak azért, hogy a pártérdekek ne írhassák felül a közösségi érdekeket – utalt a községi vezetés egységes álláspontjára Pásztor Róbert.

Az újságcikkből azt lehet megállapítani, hogy egy „1961. szeptember 25-én meghozott községi határozat utal arra, hogy addig a helyi földműves-szövetkezet tulajdonában volt a Szövetkezeti Otthonként emlegetett épületegyüttes, kiköltözés miatt a használati jogát az említett dátumon átruházták a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének (JDNSZ) községi szervezetére”. A rendszerváltáskor hozott „országos szintű rendelet” (??) szerint „a SPS kinevezi magát (??) a JDNSZ jogi utódjának”. (A Danas nevű belgrádi napilap írása szerint a SPS lett – „miután egyesült a JDNSZ-vel” – a volt Szerbiai Kommunista Szövetség egyetlen jogutódja.)

Itt azonnal meg kell jegyezni, hogy a „használati jogot” nem lehet kiegyenlíteni a tulajdonjoggal! A tulajdonjog – ezek szerint, az állítólagos tulajdonosok többszöri változása ellenére – továbbra is az eredeti tulajdonosé, vagyis a helyi földműves-szövetkezeté! A kérdés csupán az, hogy ez valóban így volt–e? Tisztázni kell, tehát, hogy a SPS az épület használati vagy a tulajdonjogát szerezte-e meg.

Az írásból az is kiviláglik, hogy 1962. január 29-én a középület tulajdonjogát határozattal „térítésmentesen a Népegyetemre ruházzák”. A viszont már nem, hogy ki ruházta át és milyen alapon. Azt sem tudni, hogy épület jogos tulajdonosa hozta-e meg ezt a határozatot vagy sem. Egyoldalú határozatot csak a községi képviselő testület hozhatott, csak az a kérdés, hogy abban az időben a tulajdonában volt-e az épület?

A kilencvenes években az épületet aztán „jogtalanul telekkönyvezték át a Népegyetemről a szocialista pártra” – olvasható az írásban. Elképzelhető, hogy a tulajdonjogi változásokba egy picit belesegített az akkori temerini képviselő-testület és helyi bíróság elnöke is, mivel – Pásztor Róbert elmondása szerint – akkoriban mindketten „a szocialista párt tagjai voltak”.

Ha viszont a tulajdonjogot a SPS-re írták, hogy akkor miért van az épület „2017 óta per alatt” SPS és az állam között? Erről a községi vezetés egy „beadvány átadása folyamán értesült először”. Az épület akkor társadalmi/állami tulajdonban lehetett? Arra pedig végképp nincsen válasz a cikkben, hogy – község beavatkozó félként – miért nem intézkedett, amikor a perről tudomást szerzett?

Teljes tehát a zűrzavar „a színház- és moziteremmel, galériával és más közhasznú helyiségekkel rendelkező”, a település művelődési életét többnyire meghatározó épületegyüttes körül, amit „a temeriniek saját eszközökből és önkéntes munkával építettek az ötvenes években”.

A tulajdonjogi dokumentumok után nemcsak a „levéltárban” kell keresgélni, hanem a telekkönyvekben, illetve kataszterben. Minden tulajdonjogi változásnak ugyanis nyoma kell, hogy legyen a telekkönyvben és annak is, hogy ez a változás milyen jogi alapon történt. Törvényes jogalap nélkül ugyanis semmilyen tulajdonjogi változást nem lehet elvégezni.

A községi vezetőség „a kataszteri hivatal felháborodott munkatársától értesült” a tulajdonjognak a SPS-re való átírásáról – panaszkodik Pásztor Róbert.

A vezetőség nem is kaphatta „kézhez azt a bírósági határozatot, amely a telekkönyveztetés alapját képezi”, hiszen nem volt fél abban a perben, amelyik „2017 óta SPS” és az állam között folyt/folyik.

Furcsa az is, hogy a községi vezetésnek az utóbbi hat évben nem volt tudomása a perről. Mivel volt elfoglalva időközben „az önkormányzat jogásza, aki a kétezres évek elejétől foglalkozik a községi vagyon ügyeivel”? Neki nincsen valami felelőssége ebben? 

 A néhai, háborús bűnökkel vádolt Slobodan Milošević alapította SPS is bizonyára minden jogi eszközt bevet, hogy megtartsa a hatalmas értéket képező épületegyüttest.

A Danas napilap írása szerint „a szocialisták 80 ingatlannal rendelkeztek, amelyek közül 27 volt a tulajdonukban, további 53-at pedig használtak, amelyek társadalmi tulajdonban voltak”. – Ez a párt csak a 2019-es évben 47.341.396,00 dinár, illetve 402.905,00 euró összeghez jutott a bérbeadás alapján – írja a lap. Milošević pártja így tud máig a hatalom részese lenni! Az eset botrányos érdekessége azonban, hogy – amint ismeretes – a VMSZ a SPS-vel és a Szerb Haladó Párttal (SNS) közösen gyakorolja a hatalmat! Temerinben is.

Ismereteim szerint a művelődési ház ügyében eddig sem a VMSZ nevű magyar-szerb vegyespárt – Pásztor Róbertnek, a temerini képviselő-testület elnökének pártja –, de a helyi székhelyű Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) sem hallatta a hangját.

A jogász képzettségű Guszton (másutt: Gusztony) András, 2008 és 2020 között Temerin község polgármestere, képviselő-testületi elnöke, stb volt, a VMDP szervezetének valamikori agilis elnöke, most a véemeszes Magyar Nemzeti Tanács tagja részéről is – a kialakult tulajdonjogi problémával kapcsolatosan – csak ez a semmitmondó nyilatkozat hangzott el: „Bíznunk kell abban, hogy a helyzet számunkra pozitív végkifejlettel meg fog oldódni, s a Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület a következő években is ezekben a helyiségekben folytathatja áldásos munkáját, ahogyan tette évtizedeken keresztül” (sicc!!). De ki fogja megoldani a problémát? Nem neki kellene ez ügyben fellépni az MNT-ben és a pártban, amelyiknek a színében a testületbe jutott? Mi történik, ha nem lesz „pozitív végkifejlet”? Minek is van az MNT-ben? Abban, hogy így alakult a helyzet neki nincsen felelőssége?

Ugyancsak temerini lakos Ökrész Rozália (1957), a VMSZ köztársasági képviselője, a parlamenti művelődési és tájékoztatási bizottság tagja is, aki ebben az ügyben is mélyen hallgat, mint általában a képviselőházi üléseken, amikor nem a SNS-t fényezi. Kit képvisel ő egyáltalán és mit tett – a zsíros fizetés és előjogok fejében – a vajdasági és a temerini magyar közösség érdekében? Nem kellene a visszahívását indítványozni?

A mostani temerini „felháborodás” és „hatalmas viták” talán a Temerini Rádió 2016. december 1-jei – ugyancsak a községi képviselő-testület segédletével való – megszűnése/megszüntetése által kiváltott heves reagálásokhoz hasonlít. A Temerini Rádió felszámolása is „pótolhatatlan kárt okozott az ott dolgozóknak, valamint Temerin magyarságának és szerbségének”.

Csupán újságcikkre támaszkodva azonban nem lehetséges és nem is észszerű kibogozni a temerini Művelődési Központ épületének tulajdonjogi változásait. Azt a következtetést azonban le lehet levonni, hogy a váltakozó községi vezetőség folyamatosan nem viselt kellő gondot az épület tulajdonjogáról. Úgy viszonyult hozzá, mint Csáki szalmájához.

A magukat magyarnak nevező helyi pártok (VMSZ, VMDP) vezetői sem tettek éppen semmit a helyi magyar közösség helyzetének rendezése érdekében! A magyar közösségnek a település közéletéből való kiszorítása lenne/van folyamatban – e két párt tisztségviselői és képviselői segédletével? Az egyéni, a párt- és a koalíciós érdekek felülírták a közösségi érdeket?!

A község vezetőségnek kötelessége és egyúttal felelőssége is a középület tulajdonjogának visszaszerzése. Az egyedüli biztató dolog a jogi szabály, miszerint a tulajdonjogi igény sohasem évül el, határidő nélkül érvényesíthető!

Nem elég munkacsoportot létrehozni „az épületegyüttes jogi hátterének felülvizsgálatára” – ahogy Pásztor Róbert mondja –, hanem munkacsoportot kell felállítani az eddigi mulasztások és a felelősség kivizsgálása is! (Érdekes lesz kivárni, hogyan fogja egy munkacsoport „felülvizsgálni” a bírósági határozatot.) Vagy Temerinben – pártalpon zsíros fizetésért – polgármester, képviselő-testületi elnök, az önkormányzat jogásza lehet akárki, de senki semmiért nem felel?

A SPS-t azonnal be kell perelni a tulajdonjog megállapítása céljából! Erről a kataszteri hivatalt is értesíteni kell és kérni a perindítás bejegyzését, az ingatlan eladása tilalmának bejegyzését a tulajdoni lapra!

A középület elvesztésének bizonyára a temerini magyar közösség művelődési életének további leépülése lesz a következménye!

 

2023. február 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mindjárt hazaérünk

Biztosan nagy hó esett, ha már szánnal jött értünk a faluba a nagyapám.Tehát  mégis voltam iskolában (jobbról), >

Tovább

A “multikulturális elvárás”

Nem lenne azonban méltányos egyedül a betegbiztosítót vádolni. Ők legalább írásban is közzéteszik, amit mások sunyin >

Tovább

„Erősödött” a VMSZ Begaszentgyörgyön?

A VMSZ vezetői már régen elszakadtak a közösségtől és a valóságtól. A párt 4 (négy!) képviselőjének >

Tovább

A magyar közösség és a nemzetközi jog elleni erkölcstelen cselekedet

Kovács Elvira a szerb parlament alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség sokéves megélhetési tisztségviselője, Pásztor István néhai >

Tovább

A szolgapárt menetelése a szakadék felé

A június 2-i önkormányzati választásokon a VMSZ vereséggel is felérő „eredményeit” nem lehet a 70 ezres >

Tovább

A véres XX. század agóniája tovább tart

Arról is szóltam, hogy újabban egyre több olyan regény születik, amely elszámol a hosszan agonizáló XX. >

Tovább

“A magyarság gyásza”

A vajdasági magyarság szempontjából lesújtó eredmények születtek a mostani önkormányzati választásokon. Szabadkán, a központban megsemmisítő erővel >

Tovább

Berisavljević: a VMSZ szigorú nagymagyar párttá változott

A Danas belgrádi napilap folytatásokat közöl Živan Berisavljević (1935-2024[1]) Jedan intervju [Egy interjú] című könyvéből, amelyet >

Tovább

Nyílt, nyilvános és megalázó jogsértés!

A Pásztor & Fia Kft. a hatalomszerzés, az önös haszonszerzés érdekében mindig az aktuális hatalmi párthoz, >

Tovább

Kezdem érteni a Magyar Péter-rejtvényt

Nem kívánok az elemzőkkel vitába kerekedni, de attól tartok a jelenlegi helyzet a magyar társadalom tanácstalanságának >

Tovább

“Civilizációs előrelépés”

Most azonban, ha a Pink tévén a kilencvenes évekből ismert eszméit hangoztató Šešeljt hallva azzal vigasztalódok, >

Tovább

Ide jutottunk!

Proletariátus, osztályharc, aztán szerényen sorolom tovább: antifasizmus, szolidaritás… ezek a szavak lassan kivesznek a közéleti szótárból. >

Tovább