Ma Gyárfás, Romuald névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”
Emanuele Giaufret: „Szerbia csatlakozási tárgyalásainak üteme továbbra is különösen a joguralom területének reformjától és a Pristinával való kapcsolatok normalizálásától függ”
Bozóki Antal
Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket és az Európai Parlament Szerbiával kapcsolatos éves jelentéseiben, legutóbb július 6-i állásfoglalásában megfogalmazott álláspontokat, elvárásokat és felhívásokat, hanem csak az országnak az EU-ba való mielőbbi felvételét sürgetik. A két Véemeszes képviselő miért nem az európai követelmények teljesítésének szükségességét, a belső reformok megvalósítását és a nemzeti kisebbségi közösségi jogok érvényesítését sürgeti? Bozóki Antal:
Strasbourgban, november 23-án, az Európai Parlament (EP) 502 igen, 75 nem és 61 tartózkodás mellett, elfogadta az „EU új bővítési stratégiáját”, amit Tonino Picula Horvátország európai parlamenti képviselője, a Szocialisták és a Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), jelenleg a második legnagyobb képviselőcsoport tagja terjesztett elő.
A határozat Szerbiára vonatkozó részével kapcsolatosan az EP-képviselők elfogadták a függeléket is, amely „a szerb hatalom által használt minden kétoldalú és EU-alap felülvizsgálására” vonatkozó javaslatot tartalmazza. Különösen kiemeli a Nyugat-Balkáni Gazdasági és Befektetési Terv keretében létező alapokat, hogy ez által „biztosítva legyen, hogy az EU összes kiadása összhangban legyen az Unió stratégiai céljaival”.
– Nem ez az első alkalom, hogy az EU olyan üzenetet küld, miszerint a pénzeszközök odaítélését az EU külpolitikájával való összehangoltságához kellene kötni, különösen az ukrajnai háborúval összefüggésben. A német Bundestag májusban az EU alapokhoz való hozzáférés megnehezítését javasolta azon országok számára, amelyek elutasítják az oroszországi szankciók bevezetését.
A határozat felszólítja az Európai bizottságot és az Európa Tanácsot, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikájával való összehangoltságot prioritásként kezeljék a csatlakozási folyamatban és azt az üzenetet tartalmazza, hogy a Szerbiával való tárgyalásoknak „csak akkor kellene haladni, amennyiben Szerbia összehangolódik az EU Oroszország elleni szankcióival és jelentős haladást mutat az EU-val kapcsolatos reformokban” – olvasható az EWB strasbourgi tudósításában.
Az EP képviselők világosan megüzenték, „a külpolitika Szerbiának nem az egyetlen problémája az EU-hoz való csatlakozási folyamatban” és felhívták az országot, hogy „mutasson fejlődést a demokráciában és a joguralomban”, valamint, hogy mutassa meg, „osztja az EU értékeit és prioritásait”.
A Fidesz EP küldöttsége „a dokumentum ellen szavazott”.
A párt képviselőcsoportjának közleménye szerint „a vitára bocsátott jelentésben a csatlakozási feltételrendszer átpolitizált szigorítása rossz üzenet, elbizonytalanítja például a csatlakozásra váró Szerbiát”.
A Vajdaságból (el)származott Deli Andor Fideszes-Véemeszes EP-képviselő szerint „Európa nem halogathatja tovább a Nyugat-Balkán országainak csatlakozását”.
– Sokan azt állítják, hogy az EU befolyása meggyengült a térségben. Sajnos azt kell mondanom, hogy az elmúlt pár évben az Európai Parlament, határozatai révén aktívan hozzájárult ahhoz, hogy ez így legyen. Nem lehet bizalmat és befolyást növelni oly módon, hogy folyamatosan szigorítjuk a feltételrendszert. Az uniós kondicionalitási mechanizmusokat mi magyarok jól ismerjük, téves logikán alapulnak, hiba lenne a csatlakozni kívánó országokra is kiterjeszteni a befolyásolás eszközeként. Szerbiának és a nyugat-balkáni térség országainak nem ilyen határozatokra, hanem őszinte támogatásra és csatlakozási időpontra van szüksége – nyilatkozta Deli.
Kovács Elvira, a Vajdasági „Magyar” Szövetség a szerb parlament (egyik) alelnöke, az Európai Integrációs Bizottságának elnöke is – jó fizetésért – évek óta sikertelenül agitál, „ügyvédeskedik” Szerbia mielőbbi felvétele mellett az Európai Unióba.
– Fontos, hogy az Európai Parlament képviselőinél nyitott fülekre találjunk, mert ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy ők a legkritikusabbak a bővítést illetően és nem igazán értik meg Szerbia specifikus helyzetét.
Ma már alig beszélünk az alapjogokról és a jogállamiságról. Világos, hogy február 24-e után megváltozott a világ, de a külpolitika összehangolása az Unióéval nem írhatja teljesen felül az Uniós csatlakozási folyamatot, illetve nem rekesztheti meg azt – véli Kovács.
Az Európai Parlament világos álláspontja szerint „minden csatlakozásra váró országot saját érdemei alapján ítélnek meg”, hogy „a bővítés menetrendjét és előrehaladását a csatlakozási kritériumok teljesítése, a szükséges reformok végrehajtása és a jogszabályok összehangolása határozza meg”.
Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket és az Európai Parlament Szerbiával kapcsolatos éves jelentéseiben, legutóbb július 6-i állásfoglalásában megfogalmazott álláspontokat, elvárásokat és felhívásokat, hanem csak az országnak az EU-ba való mielőbbi felvételét sürgetik.
A két Véemeszes képviselő miért nem az európai követelmények teljesítésének szükségességét, a belső reformok megvalósítását és a nemzeti kisebbségi közösségi jogok érvényesítését sürgeti?
Tanja Mišćević, a szerb kormány európai integrációs minisztere – Delivel és Kováccsal ellentétben – az Emanuele Giaufrettel, az EU szerbiai küldöttségvezetőjével való találkozója alkalmával elmondta, hogy „a belső reformok területén folytatódik minden tevékenység az Európai Bizottság ajánlásaiba foglalt ajánlások teljesítése érdekében”.
– Teljesen tisztában vagyunk a kötelezettségeinkkel az európai integráció folyamatában, a politikai, gazdasági és jogi kritériumok, az Európai Bizottság, valamint a tagországok vonatkozásában és arra törekszünk, hogy azokat mielőbb teljesítsük – mondta Mišćević. Kérdés azonban, hogy mennyire élvezi kormánya támogatását és főként, hogy meddig kell erre várni?
Giaufret nagykövet kiemelte, hogy „Szerbia csatlakozási tárgyalásainak üteme továbbra is különösen a joguralom területének reformjától és a Pristinával való kapcsolatok normalizálásától függ” – írja a találkozóról kiadott közleményben.
Borko Stefanović, a Szabadság és Igazság Pártja (Stranka slobode i pravde – SSP) elnökhelyettese, a szerb parlament (egyik) alelnöke, a Külügyi Bizottság elnöke, határozati javaslatot terjesztett be „megfelelő szankció-csomag bevezetéséről Oroszország iránt”, amelyet a kormánynak azonnal alkalmazni kellene.
Stefanović a javaslatát indokolva a sajtónak elmondta, hogy „Szerbia az egyetlen EU-s tagjelölt ország, amelyik nem vezetett be korlátozó intézkedéseket Oroszország felé”.
A szavai szerint, fennáll a valós veszély, hogy több mint 10 ezer vállalat, az EU-s vállatokban dolgozó 300 ezer munkás, valamint a kereskedelmi forgalom 60 százaléka veszélybe kerülj. – Nem szabad, hogy Szerbia a virtuális berlini fal másik oldalán találja magát, amit most ismét építenek” – mondta Stefanović.
Az Európai Parlament legújabb határozata üzenet Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”.
Annak ellenére, hogy az EP határozata nem kötelező, hanem javaslat értékű az EU intézményei és tagországok számára, az Európai Bizottságnem kerülheti meg, mivel az EP felvetheti a testület iránti bizalom kérdését és javasolhatja a felmentését.
Szerbia választási kényszerhelyzetbe került.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Én bízom a falu jövőjében”
A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >