2022. december 2. péntek
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kentaurbeszéd

Kompromisszumok egyszeri használatra

Akárcsak a többi posztszocialista ország, Szerbia is a politikai botrányok, a korrupció színhelye.

Végel László
Végel László
Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, a Szerb Haladó Párt, bár továbbra is a legerősebb, jelentősen visszaesett, Ugyanakkor a pártjában megerősödtek a rejtőzködő Putyin-hívek, ami azt jelenti, hogy saját táborában is rendet kell teremteni, de ennél is fájóbb, hogy a lakosság többsége egyértelműen Putyinnal rokonszenvez. Most fordul elő először, hogy a többség ellenzi az Európai Unióhoz való csatlakozást. Szerbia tehát elérkezett arra a pontra, ahol döntésre kényszerül. Egy évtizeddel ezelőtt könnyebb lett volna, de félő, hogy az ukrajnai háború által kiélezett európai helyzetben a két rossz közül Vučić a rosszabbat választja. Vagy pedig marad a permanens döntéskényszer előtti permanens döntésképtelenség. Végel László:

Úgy látszik, elhúzódik a rendszerváltás gyermekbetegsége. Jönnek-mennek a kormányok, mindegyik meghirdeti a korrupció elleni harcot, de a korrupció növekedik. Az ellenzéki újságok feszegetik a kényes kérdéseket, a választópolgárok egykedvűen vonogatják a vállukat. Néha tüntetnek, a rendőrség alkalomadtán durván lép közbe, néha nem. Legutóbb Újvidéken a természetvédők távoztak véres fejjel a tüntetések színhelyéről.

Ha a kormány rest és a gumibot elfárad, akkor van egy varázsszó, amelynek a neve: KOSZOVÓ. Veszélyben a koszovói szerb polgárok! Ez a mondat megszelídíti az időnként rebellis kritikusokat. Ez a mítosz a valóság erejével hat. Ez a valóság immár mitikus erejű. Amíg Koszovó kérdése megoldatlan, addig Szerbiában nem várható meghatározó változás. Az európai értékrendű ellenzék inkább hallgat Koszovóról, vagy pedig enyhébb formában magáévá teszi a kormány álláspontját, a szélsőjobb pedig legfeljebb radikálisabb kormánypolitikát kér számon. Voltaképpen a szélsőjobb Koszovó ügyében bizonyos fenntartásokkal eddig támogatta a kormányt. Vezetői azt ígérik, amennyiben a kormány bekeményít, tiszta szívvel támogatni fogják. Matija Bečković, a jeles költő, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, Szabadka és Zenta díszpolgára kezdeményezésére neves szerbiai értelmiségiek petíciót írtak alá, amelyben követelték, hogy a kormány vessen véget az alkudozásnak, és erélyesebben biztosítsa Szerbia területi integritását. És mi lesz az Európai Unióba való belépéssel? Nem fontos, Koszovó fontosabb. Mit jelent az erélyes közbelépés? Háborút? Erre a petíció aláírói nem válaszoltak. Ők mennének a frontra vagy másokat küldenének? – hangzott a következő kérdés. Erről sem nyilatkoztak. Egy azonban biztos, elégedetlenek Vučić elnök programjával, amely nem győzi hangoztatni, miszerint Szerbia az európai úton marad, de SOSEM mond le Koszovóról. A szélsőjobb szerint a kettő együtt lehetetlen, válasszuk inkább Koszovót. Az európai utat választó szerb demokraták reménykednek, esetleg ez is lehetséges, ámde az Európai Unióba nem Moszkván keresztül vezet az út.

Szerbiában Koszovó ügye évtizedek óta ír felül mindent. Háttérbe szorítja a szociális elégedetlenséget, az ökológiai mozgalmakat, a demokrácia ügyét, a sajtószabadságot. Ennek több évtizedes hagyománya van és a soron következő évtizedek sem ígérnek mást. Mostanság elszaporodtak a természetvédelmi tüntetések, az infláció is növekszik, ám mégis a titokzatos, állítólag Koszovóból érkező kémdrónok megsemmisítése a legfontosabb téma. Minden más ügy háttérbe szorult. A kormánypolitikusok ecsetelték a kémdrónok veszélyét és azzal nyugtatták a népet, hogy a szerb légierő MiG-jei leterítették a drónokat. A szakértők figyelmeztettek, a MiG-ek nem vadásznak a drónokra. A másnapi frissítés szerint nem a MiG-ek semmisítették meg a drónokat, hanem a szerbiai elektronikus műveleti egység szakította meg a jelet az irányítóállomás és a drón között. De ez már nem számít, mint ahogy az sem, hogy nem katonai, hanem kommerciális drónok voltak. A politikusok egyértelmű állítása szerint Koszovóból érkeztek és kémkedésre alkalmasak, tehát viharfelhők gyülekeznek Szerbia egén.

Alig múlt el a személyi okmányok miatti robbanékony helyzet, s máris kirobbant az új konfliktus. A koszovói kormány kötelezte a koszovói szerbeket a koszovói személyi okmányok kiváltására, mire veszélyes konfliktusra került sor, amelyet egy törékeny kompromisszummal sikerült csillapítani. Most viszont a kormány a koszovói rendszámtáblák használatára kötelezte a koszovói szerbeket, ami újabb felháborodást szült, mert ezzel sértik az szerbek emberi jogait és elűzik őket a szülőföldjükről. Ergo: etnikai tisztogatásról van szó. Válaszul a helyi szerb párt, a Szerb Liga eldöntötte, hogy a szerbek távoznak a szerb többségű közintézetekből. A polgármesterek lemondtak, a szerb miniszterek kivonultak a koszovói kormányból, a szerb képviselők távoztak a koszovói parlamentből, a koszovói rendfenntartó erők tagjai kiléptek a szolgálatból. Ez azt jelenti, hogy a szerb-lakta területeken radikálisan megbénul a közigazgatás. A tüntetők nem titkolják, hogy a további belgrádi utasításokat várják. Egyelőre békés tüntetéseket szerveznek, amelyek olyannyira békések, hogy felgyújtották azoknak a szerb polgároknak az autóját, akik mégis új rendszámtáblát igényeltek. Úttorlaszokat helyeztek kilátásba. Teljes a felfordulás! Huszonnégy óra alatt összeomlott mindaz, amit a kínos brüsszeli tárgyalások során sikerült összetákolni. Vučić elnök elrendelte a hadsereg készültségbe helyezését és elpanaszolta, hogy a koszovói szerbek soha még nem voltak ennyire elkeseredve. Részt vett a kormányülésen, majd találkozott az orosz és a kínai nagykövettel, telefonon tárgyalt az amerikai nagykövettel, majd találkozott az ortodox egyház vezetőivel. Ez a nap volt az utóbbi tíz év legválságosabb napja, jelentette híveinek.

Közben a diplomaták sürögnek-forognak. Oroszország keményen kiáll Szerbia integritása mellett, s ez mindaddig úgy marad, amíg Szerbia nem vezet be szankciót Oroszország ellen. A kínaiak tárgyalásokat sürgetnek. Az Európai Unió kompromisszumokat keres, miközben új globális tervvel – ki tudja hányadikkal? – áll elő a koszovói konfliktus megoldása érdekében. A német-francia tervezet szövege nem kapott nyilvánosságot, de annyi kiszivárgott, hogy Szerbiának nem kell elismerni a független Koszovót, viszont fogadja el, hogy Koszovó az ENSZ és más nemzetközi szervezet tagja lehessen. Ez az első tervezet, amely nem csupán egyszeri használatra való kompromisszumokat terjeszt elő, hanem kijelöli a párbeszéd célját is: Koszovó függetlenségének hallgatólagos elismerését. Nem, nem, soha, hangzott a belgrádi válasz. Vučić elnök, saját bevallása szerint, nem volt hajlandó átvenni az említett tervezetet.

Közben az EU-diplomaták az éppen kirobbant konfliktusra keresnek megoldást. Nem kizárt, hogy sikerül elérni egy újabb konfliktushoz vezető, egyszeri használatra alkalmas kompromisszumot. Valójában az elmúlt évtizedek az ilyen kompromisszumok jegyében teltek el, tehát nem történt semmi jelentős változás. Ha ezúttal is sikerül átmeneti kompromisszumot találni, akkor egy-két hónap múlva újabb vészhelyzet áll elő. Ugyanis az igazi kérdés nem a rendszámtábla, nem a személyi okmányok kérdése, nem az emberi vagy a kisebbségi jogok ügye.

A kompromisszumok száma növekszik, viszont a mozgástér egyre szűkebb. Szűkebb és a jelenlegi háborús európai helyzetben veszélyesebb. A felemás helyzettel, az állandó konfliktusokkal terhelt élettel elégedetlen albán választópolgárok egyre radikálisabb kormányokra szavaznak. Szerbiában viszont szűkül Vučić elnök mozgástere, és úgy tűnik, saját csapdájába esett. Kezdetben nagyobb nyitottságról tett tanúságot, az utóbbi években, főleg belpolitikai okok miatt viszont ő is radikalizálódott. Az Európa-párti ellenzék némi puhítással elfogadja Vučić Koszovó-politikáját, ám a demokrácia-kérdésében nem jutnak közös nevezőre. Az Európa-pártiak kitartóan bírálják Vučić autokrata rendszerét és az EU-csatlakozási tárgyalások lelassulását. A velük való küzdelemben Vučić mind gyakrabban támaszkodott a szélsőjobbra és azokra a médiumokra, főleg a bulvárlapokra, amelyek támogatták az EU-val szembeni distancia megteremtésében, de eközben kifejezetten orosz-párti politikát folytattak, Koszovó ügyében sokkal radikálisabb politikát követelnek, újabban pedig felbátorodtak és Vučić hintapolitikáját nemzetárulónak nevezik. Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, a Szerb Haladó Párt, bár továbbra is a legerősebb, jelentősen visszaesett, Ugyanakkor a pártjában megerősödtek a rejtőzködő Putyin-hívek, ami azt jelenti, hogy saját táborában is rendet kell teremteni, de ennél is fájóbb, hogy a lakosság többsége egyértelműen Putyinnal rokonszenvez. Most fordul elő először, hogy a többség ellenzi az Európai Unióhoz való csatlakozást.

Szerbia tehát elérkezett arra a pontra, ahol döntésre kényszerül. Egy évtizeddel ezelőtt könnyebb lett volna, de félő, hogy az ukrajnai háború által kiélezett európai helyzetben a két rossz közül Vučić a rosszabbat választja. Vagy pedig marad a permanens döntéskényszer előtti permanens döntésképtelenség.

(Népszava)

 

2022. november 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tovább bonyolódik a koszovói helyzet

A szerbiai politikusok szerint a szerbiai kisebbségi törvény az egész Európában példamutató. A magyar kormány is >

Tovább

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább