2022. november 29. kedd
Ma Taksony, Ilma, Filoména névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Szoborviták (2.)

Árnyékok a „történelmi csúcson” lévő a szerb–magyar barátságon

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Árnyékok a „történelmi csúcson” lévő a szerb–magyar barátságon

Hogyan lehetséges, hogy Újvidéken, Európa 2022. évi Kulturális Fővárosában – 77 évvel a tragikus események után –, a magyaroknak nincsen lehetőségük az 1944/45-ös áldozatokra tisztességesen emlékezni, a kegyeletre és a méltó megemlékezésre való jog gyakorlására? Ha Újvidéken be is fejezik az 1944/45-ös emlékművet, de megnyugtató módon nem rendezik az áldozatok listáját, fennáll a veszély, hogy – a megbékélés helyett – állandó viszályok, rongálások tárgya lesz. A VMSZ nemhogy rendezte volna ezt a problémát, hanem még „olajat öntött a tűzre”! Lesz-e egyáltalán és ha igen, mikor emlékműve az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyaroknak Újvidéken? Az állami vezetők – a nagy összeborulás közben – miért nem rendezték már ezt a fájó történelmi témát? Bozóki Antal:

Újvidéken hónapok óta heves politikai vita tárgyát képezi az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak tervezett turul-szobor állítása.

A „minden ártatlan áldozatnak” emléket állító emlékműről szóló határozat, amit a Városi Képviselő-testület 2016-augusztus 30-án hozott, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) javaslatára, az újvidéki közvélemény egy részének tiltakozását váltotta ki.

Az Október 23. Antifasiszta Front (AF23X) nevű szervezet még januárban több olyan személy nevét is nyilvánosságra hozta, akik bizonyítottan háborús bűnösök. Majd kérvényezték is az építési folyamatok megszakítását, amíg pontosan meg nem határozzák, hogy kiknek a tiszteletére is készül ez az emlékmű.

Több polgári tiltakozás is volt, mintegy 15 nemkormányzati szervezet petíciót szervezett az emlékmű ellen, a Szabadság és Igazság(osság) Párt [Stranka slobode i pravde – SSP] pedig az Alkotmánybírósághoz fordult, a határozat alkotmányossági vizsgálatát követelve.

Az Akadályozd meg, őrizd a várost [Digni gard, odbrani grad] kezdeményezés aktivistái szeptember 18-án az emlékmű felállítása ellen az újvidéki Városháza melletti területre felfestett jelszavakkal tiltakoztak. Közülük négyet a rendőrség előállított.

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga [Liga socijaldemokrata Vojvodine – LSV/VSZL] október 7-én tiltakozást szervezett a Limán 4 városrészben, az 1.300 káplár és az Ivo Andrić utca sarkán, ahol a szobrot tervezik felállítani.

A készülő emlékművet a Ligások „Horthy Miklós bűnözői emlékművének” nevezték el és követelték a városi vezetéstől, amelynek a VSZL is a része, hogy „pontosan határozza meg az áldozatok listáját, akiknek az emlékművet állítják” – tudósított az Euronews Srbija portál.

– Nem engedhetjük meg, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS), Orbán Viktorral együttműködve, felállítsa az emlékművet, azon emberek listájának a pontos meghatározása nélkül, akiknek készítik. Ha csak egy bűnöző is lesz a listán, akkor ez csapás lesz minden ártatlan áldozatra – mondta Marko Lutkić, a VSZL Városi Bizottságának tagja.

Euronews Srbija kérdésére, hogyan magyarázza, a Liga miért tagja továbbra is a hatalmi koalíciónak, ha már az ideológiai különbségek akkorák, hogy tiltakozást szerveznek egy városi határozat ellen, „Lutkić elmondta, hogy 2016-ban városi szinten a Szerb Haladó Párttal és a Szerbiai Szocialista Párttal [Socijalistička partija Srbije – SPS] egy kommunális szövetség jött létre, de az eszmei kérdésekben eltérő oldalakon vannak”.

– Emlékeztetni szeretnék, hogy a VSZL Városi Bizottsága nemrégen feloszlatásra került, és hogy hatunkat kineveztek a párt újvidéki bizottságába. Az új bizottság megalakulása után dönteni fog arról, hogy városi hatalmi koalíció tagja marad-e vagy sem – válaszolta Lutkić.

A tiltakozáson – a tudósítás szerint – részt vett a Moramo koalíció néhány tagja is, akik az alkalmi beszéd alatt hangosan kifogásolták a tényt, hogy a gyülekezetet az a párt szervezi, amelyik tagja a városi hatalomnak, amelyik az emlékművet emeli. Kérdezték, miért szavazták meg a határozatot, amellyel jóváhagyták az emlékmű pénzelését, amelyik ellen most tiltakoznak. A tiltakozáson időnként egymás lökdösésére is sor került.

Marko Lutkić, VSZL Városi Bizottságának tagja október 8-án közleményben ítélte el az előző napi „újvidéki antifasiszta gyülekezet ellen támadást”.

– Ez a cselekedet azt mutatja, hogy Újvidéken egyeseknek fontosabb a Liga elleni gyűlölet kifejezése, mint a fasizmus elleni harc – írja Lutkić a közleményében, aki „felszólít minden újvidéki demokratikus politikai szereplőt, hogy minden energiáját fordítsa a fasisztáknak készülő emlékmű ellen, és hogy felejtsenek el minden egymásközti eltérés”.

Az emlékmű elleni tiltakozók számára ugyanaz a dolog vitás – a titkos sírok feltárására felállított bizottság [Komisija za tajne grobnice] listája, amit a VMSZ adott át a Városi Képviselő-testületnek az emlékmű felállításának kezdeményezésével együtt. Ezen a listán azon személyek nevei vannak, akiket a felszabadulás után kivégeztek, az ártatlan áldozatok és a vádlottak, vagy jogerősen elítélt háborús bűnösök külön felsorolása és elkülönítése nélkül.

Az emlékmű ellen tiltakozó polgárok és szervezetek egyik fő argumentuma, hogy a listán az újvidéki razziában, a város történetének legnagyobb bűncselekményében való részvétel miatt elítélt személyek is vannak. A városi hatóságoktól több alkalommal is követelték, hogy a határozattól álljon el és vizsgálja felül a listát.

Újságírói kérdésekre válaszolva, a város képviselői korábban azt hangoztatták, számukra a legfontosabb az emlékmű felirata, amelynek szövege, „az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak” lesz és szerb, magyar, valamint német nyelven tervezték kiírni.

Goran Radojev, aki városi tanácsnok volt az ominózus határozathozatalkor, a Danas belgrádi napilapnak elmondta, már akkor megkérdezte, hogy a szerb mellett „miért nem lesz más nyelvű felirat is a magyar és német nyelvűn kívül, ha már minden ártatlan áldozatnak készül”.

– Javasoltam, hogy roma, zsidó (héber) és más nyelvű felirat is legyen. Az emlékmű így a magyar és a német nemzeti kisebbségre fókuszál – mondta Radojev.

Miloš Vučević, Újvidék polgármestere a tavalyi év végén azt mondta, úgy véli, hogy a társadalomnak és az államnak is meg kell szabadulni a történelmi ballaszttól.

– Volt vörös és fehér mesénk, egyesek az mondanák fekete is. Nem fontos. Voltak különböző mozgalmaink is – politikai, katonai, felszabadítási, amilyet csak akarnak. Én úgy gondolom, erőt kell gyűjtenünk és egymásnak mondanunk – megyünk tovább, mondta Vučević a vitás emlékművel kapcsolatos kérdésekre válaszolva, közölte az Euronews Srbija.

Újvidék Város Képviselő-testülete 2015. május 29-én nyilatkozatban ítélte el az 1944 őszén és telén a Kátyi erdőben (szerbül Rajina šuma) a jugoszláv kommunista hatalom erőszakszervezetei által jogaitól megfosztott, bírósági ítélet nélkül kivégzett több száz újvidéki polgár (szerbek, magyarok, bunyevácok) elleni bűntettet.

– Vajdasági magyar történészek és publicisták kutatásai és becslései alapján a jugoszláv katonai közigazgatás hónapjaiban és közvetlenül azt követően Újvidéken több mint ezer magyar nemzetiségű polgárt kínoztak halálra vagy lőttek agyon, nemcsak a Kátyi erdőben, de az egykori dohánygyárban, a folyamőrség laktanyájában és más helyeken. Erőszakos halálukat megelőzően ismereteink szerint legtöbbjük ellen semmilyen bírósági eljárás nem folyt.

Emlékeztetjük a közvéleményt és a városi képviselő-testületet, hogy a kegyeleti jog mindenkit megillett. A bírósági ítélet nélkül kivégzett ártatlan áldozatoknak civilizált országokban emellett az utókor tisztelete is kijár. Ennek ellenére az ártatlan magyar áldozatoknak Újvidéken mindmáig nem épülhetett emlékhelye, noha azt a vajdasági magyar pártok mindegyike és az újvidéki magyar civilszervezetek immár 25 esztendeje követelik – olvasható a VMDP 2015. május 31-ei közleményében, melyet Csorba Béla, a párt elnöke írt alá.

Matuska Márton újságíró, Az elhallgatott razzia – Vérengzés Újvidéken (1944-45) című könyvében (Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Budapest 2015.), a 262-269. oldalakon, 305 Újvidéken likvidált személy nevét közölte.

Az újvidéki Felső Bíróság, a Pex.68/2012. számú végzésével rehabilitálta az újvidéki folyamőrség laktanyájában kivégzett Dobi Kálmánt, akit 1944 novemberében „nemzeti okból végeztek ki a Szerb Köztársaság területén, bírósági és közigazgatási ítélet nélkül”. Ismereteim szerint, Dobi Kálmán az első és egyedüli áldozat, akit a folyamőrség laktanyájában kivégzettek közül rehabilitáltak. A kaszárnyában történt véres esemény azonban, valamint az áldozatok neve és száma, továbbá, hogy hova temették őket, további kutatást, feltárást igényel.

A tartományi fővárosban, a Duna-parton, a Család nevet viselő emlékműnél minden évben megemlékeznek az 1942-es razzia áldozatairól.

Az 1944. évi újvidéki „második razzia” magyar áldozatainak – amely során 1944 októberétől a partizánok oly kegyetlenül megtorolták a két és fél évvel korábbi eseményeket, „amelynek részleteit ma is többnyire homály fedi” – nincsen méltó emlékműve.

„A VMSZ-t azonban ez nem érdekelte”, ők egy „se nem magyar, se nem Makovecz” „műemlékkomplexumot” támogattak, amelynek a közepén – a tervek szerint – egy „földbegyökerezett amorf turul” szobor lesz.

A Futaki-úti katonai temető sorsa is rendezetlen. A Makovecz Imre, Magyarország egyik legismertebb építész tervezője által tervezett emléktorony felépítését – amit az újvidékiek ebben a temetőben képzeltek el, ahol első- és második világháborús magyar katonák is nyugszanak – „nem támogatja a délvidéki magyarság vezetősége sem”.

Hogyan lehetséges, hogy Újvidéken, Európa 2022. évi Kulturális Fővárosában – 77 évvel a tragikus események után –, a magyaroknak nincsen lehetőségük az 1944/45-ös áldozatokra tisztességesen emlékezni, a kegyeletre és a méltó megemlékezésre való jog gyakorlására?

Ha Újvidéken be is fejezik az 1944/45-ös emlékművet, de megnyugtató módon nem rendezik az áldozatok listáját, fennáll a veszély, hogy – a megbékélés helyett – állandó viszályok, rongálások tárgya lesz. A VMSZ nemhogy rendezte volna ezt a problémát, hanem még „olajat öntött a tűzre”!

Lesz-e egyáltalán és ha igen, mikor emlékműve az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyaroknak Újvidéken? Az állami vezetők – a nagy összeborulás közben – miért nem rendezték már ezt a fájó történelmi témát?

 

2022. október 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább

Ljubomir Simonović: „Az államot mindenható dilettánsok irányítják”!

Mit tettek Vajdaság AT szervei „a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv és íráshasználatának törvénnyel >

Tovább