Ma Sára, Márta, Márió névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Jogi precedens
Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!
Bozóki Antal
A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által okozott kárért – ismereteim szerint – a Magyar Nemzeti Tanács áltat „alapított” egyetlen média, de még a közszolgálati VRTV magyar szerkesztősége sem közölte. Pedig a határmenti lakosságot érintő fontos eseményről van szó. Ebből is látszik, a közösség érdekeit mellőző, politikailag irányított sajtóról van szó! A családok, amelyek vállalták a kárpótlási per kockázatát, az ügyvéd, aki megtette, amit a szakma becsülete megkövetel, a bíró, aki az ítéletet meghozta, és Muci Szántó Márta is, aki a riportot készítette, megérdemlik az elismerést, a gratulációt. A bíróság ítélete mindazok számára példa értékű lehet, akik a migránsok által kárt szenvedtek, mivel jogi hivatkozási alapot jelent a jóvátételre. A majdányi házrombolás ügyében hozott precedens/példa értékű ítélet figyelmezeti az államot a polgárok biztonságának és vagyoni jogai alkotmányos védelmének kötelezettségére is. Bozóki Antal:
Az Újvidéki Rádió Hangadó Szerda című szeptember 21-ei műsorában értesülhettek a hallgatók, hogy „jogi precedens történt Majdányon”. – Anyagi elégtételről hozott ítéletet a bíróság néhány család számára, akik beperelték a szerb államot és a rendőrséget, mert a házukat úgy tönkretették a menekültek, hogy azok lakhatatlanná váltak – hangzott el a műsorban.
– Az érintett családok egy évvel ezelőtt ügyvédhez fordultak és átadták a szükséges bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy ingatlanjukat szándékosan vagy gondtalanság miatt kár érte. Ezt pedig a rendőrség, a feljelentések ellenére, nem akadályozta meg.
A kárpótlásról a napokban érkezett a bírósági értesítés (az ítéletről lehet szó – B.A.).
Boško Stanimirov ügyvéd elmondta, „az anyagi kártérítésről szóló ítélet jogerős. A bíróság megállapította, hogy a szerb belügyminisztérium, vagyis a rendőrség részéről mulasztás történt, aminek alapján akkora összegű anyagi elégtételt kell fizetni, amekkorát a bírósági szakértő megállapított.”
– A megítélt érték megtérítését a szerb államnak kell állnia, illetve ilyen címen a megállapított pénzösszeget ki kell fizetnie – közölték a műsorban.
A riport szerint a bírósági eljárás jogerősen befejeződött, már csak a kártérítési összeg megfizettetése, vagyis a végrehajtás maradt.
Az adásban az egyik érintett elmondta a majdányi háza tönkretételének történetét a migránsok által.
A Vajdasági Magyar Szövetség sokáig egyáltalán nem, utóbb pedig nem megfelelő módon foglalkozott a migránsok okozta felbecsületlen anyagi kárral, amit leginkább a határmenti, többségében magyarok lakta településeken (Horgos, Magyarkanizsa, Majdány, Oroszlámos, Rábé, Törökkanizsa, Szabadka stb.) okoztak.
Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke még a 2020. február 6-ai sajtótájékoztatóján kezdeményezte a tartományi képviselőház biztonsági tanácsának az összehívását a migránshelyzet miatt.
A testület elnökének tisztségét Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke, vagyis Pásztor István látja el, aki a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ/BMC) nevű magyar-szerb vegyespárt elnöke is, stb.
A testület migránskérdésekkel kapcsolatos ülésére – ismereteim szerint – mind a mai napig nem került sor. Elnök úr, bizonyára a bokros teendői, önreklámozó „ünnepi beszédei” miatt nem ért rá a polgárok biztonsága és vagyona védelmének kérdéseivel foglalkozni. Vagy épen a Szerb Haladó Párttal (SNS) való együttműködése miatt.
Nem egy alkalommal nyilatkozott a migráns-ügyben a haladó Pásztor. A szavaiból, ígéreteiből azonban szinte semmi nem valósult meg.
A kialakult helyzetről olyasmiket mondott, hogy „a jogrendet kellene életszerűvé tenni”, meg hogy „el kellene érni, hogy a migránsok a befogadóközpontokban maradjanak”. A jogrend nem változott, a migránsok nem maradtak a befogadó központokban és egyre többen vannak.
A fikusz politikus egyetlen fontos, a magyar közösséget is érintő társadalmi kérdést nem, hogy megoldani, de még csak felvetni sem képes! Belgrád nemtetszésére a haladó többségű tartományi képviselők – egy intésre – azonnal menesztenék!
A kétszeres elnök újabban azt találta ki, hogy az illegális migráció terhét évek óta nyögő észak-bánáti határ menti Majdányt és Rábét – a Törökkanizsáért Egyesület támogatásával – „meg kell szabadítani az elhagyatott, düledező, romos házaktól, amelyek a migránsok búvóhelyéül szolgáltak”. Pásztor erről szeptember 8-án az anyaországi forrásból támogatott házrom-eltakarításról a helyszínen, a majdányi Petőfi Sándor utcában nyilatkozott a sajtónak.
– Ahelyett, hogy a szerbiai hatalmi felállás részeként kormányzati, parlamenti, tartományi és önkormányzati szinten kihatnának a migránskérdés rendszerbeli rendezésére, ők „megoldásként” a vajdasági magyar falvakban lévő házak ledózerolását viszik végbe, mindezt – saját bevallásuk szerint – anyaországi eszközökből! – kommentálta szeptember 9-ei közleményében az eseményt a VMDK.
Pásztor Bálint, a politikus fia, a VMSZ képviselőinek frakcióvezetője, a szerb parlament 2021. január 28-ai ülésén, a képviselő kérdések idején elmondta, hogy „a polgárok kérdezik, számíthatnak-e kárpótlásra, a migránsok okozta károk pedig hatalmasak a polgárok vagyonában?” A problémát olyan módon adta elő, hogy nem ő, hanem „a polgárok kérdezik”(!!). Miért nem képviselői kérdésként vetette fel a problémát és követelt határozott intézkedéseket?
Ana Brnabić (még midig hivatalban lévő!) miniszterelnök a kérdésre adott válaszában nem zárta ki a migránsok okozta anyagi károknak az állam által való megtérítési lehetőségét. Készséget mutatott a VMSZ-el, a helyi önkormányzatok és a polgárok képviselőivel való ezzel kapcsolatos „beszélgetésre”.
Időközben valószínűleg „a polgárok kérdését”, de választ is elfelejtették, mivel – ismereteim szerint – a migránsok okozta károk jóvátétele ügyében éppen semmi nem történt – az írás elején említett bírósági ítéletig. A jelek szerint, a beígért „beszélgetésből” sem lett semmi.
A szerb alkotmány 57. szakaszának (A vagyonra való jog) első bekezdése szerint Szerbiában „szavatolt a tulajdon és a jogszerűen szerzett egyéb vagyoni jogok békés élvezete”. Ez a rendelkezés jogi alapot nyújt(hat) az állam kötelezettségének a megállapítására, hogy – a migránshelyzet nem megfelelő kezelése által, mivel nem tartotta azokat a menekülttáborokban – nem biztosította a polgárok vagyonának védelmét, ami jogi alap lehet a kártérítésre – írtam a Megtérítik-e a migránsok okozta károkat? című 2021. február 10-ei írásomban.
Annak ellenére, hogy a migránskérdés leginkább a határmenti, többségében magyarok lakta falvak lakosait érinti, a délvidéki/vajdasági magyar nyelvű média, de – érdekes mód – még a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács által ellenőrzött sajtó sem foglalkozott mindeddig az illegális menekültek okozta károk bírósági úton való megtérítésével. Ez nyilvánosan mostanáig egyáltalán fel sem merült. A Véemeszes propaganda ezt a lehetőséget teljesen elhallgatta. A polgároknak nem kell arról tudni, hogy a jogaikat milyen úton-módon érvényesíthetik?
A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által okozott kárért – ismereteim szerint – a Magyar Nemzeti Tanács áltat „alapított” egyetlen média, de még a közszolgálati VRTV magyar szerkesztősége sem közölte. Pedig a határmenti lakosságot érintő fontos eseményről van szó. Ebből is látszik, a közösség érdekeit mellőző, politikailag irányított sajtóról van szó!
A családok, amelyek vállalták a kárpótlási per kockázatát, az ügyvéd, aki megtette, amit a szakma becsülete megkövetel, a bíró, aki az ítéletet meghozta, és Muci Szántó Márta is, aki a riportot készítette, megérdemlik az elismerést, a gratulációt. A bíróság ítélete mindazok számára példa értékű lehet, akik a migránsok által kárt szenvedtek, mivel jogi hivatkozási alapot jelent a jóvátételre.
A majdányi házrombolás ügyében hozott precedens/példa értékű ítélet figyelmezeti az államot a polgárok biztonságának és vagyoni jogai alkotmányos védelmének kötelezettségére is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme
Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >
Már nem az én városaim
De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >
„A rezsimnek vége van”!
A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >
Az inga kileng a szélsőjobb fele
Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >
A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (3.)
A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >
A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (2.)
A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >
Remény és félelem
Ezekben a zűrzavaros napokban kéz a kézben jár a remény és a félelem. Az egyik nap >
A 2024-es év magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (1.)
Ilyenkor, év elején szokásos számot vetni az elmúlt év eseményeivel, értékelni azokat és megfogalmazni az újévtől >
Leleplezték az eltitkolt félelmet
Az értelmiségiek nem győzték hangoztatni, hogy őket nem érdekli a politika. Most pedig az egyetemisták kimondták >
Mintha nem is ugyanabban az országban élnénk
Valamiképpen így volt ez 1968-ban is, az egyetemista tüntetések idején. Csakhogy akkor akadt egy Bosnyák István, >