Ma Rezső, Ernő, Florentin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
„Közéleti estek” az Európa Kollégiumban
Indoktrinálás – Mire tanítjuk az értelmiséget?
Bozóki Antal
Az EK hallgatói csupán egyoldalúan, a legnagyobb magyar-szerb (vegyes)párt szempontjából tájékozód(hat)nak. Így, az előadás(ok) témájáról nem alakulhat ki vita, de saját vélemény sem. Egyfajta befolyásolásról, mások szerint „politikai átnevelésről”, – a la kumroveci pártiskola – lehet, tehát, szó, akárhogy is nézzük, ahol „megmondják, mit gondolj”. Bozóki Antal:
Klemm József, a Vajdasági RTV vezérigazgató-helyettese, költő, publicista a magyar nyelvű tájékoztatás a Vajdaságban címmel tartott március 11-én előadást az Európa Kollégium (EK) közéleti estjének a keretében.
– Ti vagytok a jövő vajdasági magyar értelmiségijei, és ti kell, hogy játsszátok a vezető szerepet ezen értelmiségen belül. Ti vagytok a vajdasági magyar elit, akiktől függ a vajdasági magyarság jövője. Rátok hárul majd az a feladat, hogy vezessétek a vajdasági magyarságot – mondta Klemm József, majd ismertette a szakmai múltját és a vajdasági magyar újságírói életben betöltött szerepvállalásait – írja az EK internetes oldalán.
Köztudott, hogy 2015 szeptemberében megnyitott Európa Kollégium a véemeszes döntő többségű Magyar Nemzeti Tanács (MNT) irányítása alatt működik. Olyan vélemények is vannak, hogy „az egész kollégiumi apparátus is a pártra épül”.
A jobb sorsra érdemes Európa Kollégiumról több alkalommal is olvashattunk az internetes portálokon, leginkább a „közéleti estek”, de néhány botrány kapcsán is – mint amilyen volt például a kollégisták 2017. évi erdélyi útja, vagy a kollégiumi munkahelyek „felosztása”.
A „közéleti estek” főként Fideszes és véemeszes politikusok, a párthoz közel álló „káderek” „előadásait” jelentették/jelentik. Pásztor István pártelnök is többször megfordult az EK-ban, előadást tartott a VMSZ-ről és beszédet „az intézményről”, valamint „az értelmiségi réteg újratermeléséről”. – Magában az épületben is lépten-nyomon Pásztor Istvánról és fideszes politikusokról készült képek vannak felfüggesztve a falra, mintegy dekorációként a diákok számára – írta korábban a DélHír.
Deli Andor, Fideszes-KDNP-s-véemeszes európai parlamenti képviselője nem csak előadást, de „sajtótájékoztatót” is tartott a Kollégiumban.
Varjú Márta, a Magyar Szó vémeszes napilap főszerkesztője a média szerepéről beszélt az értelmiség mindennapjaiban…
Klem József kollégiumi előadása a „magyar nyelvű tájékoztatásról” is beleillik a „közéleti estek” ilyen elképzelésébe.
A szereplése fel sem keltette volna fel a figyelmem, ha nem tartalmazna néhány téves, megalapozatlan állítást is.
A többnyire újságíróként, a Telepi Rádió nevű politikai kabaré és a „haikukat tartalmazó kötete” által, újabban pedig a nagybecskereki Találkozások az Úri utcában rendezvénysorozat egyik szervezőjeként ismert Klemm azt állítja például, hogy „a jugoszláv időkben háttérbe szorították a nemzeti hovatartozás fontosságát, így csak később, a 90-es évekre felerősödő szláv nacionalizmusok hatására, tömörült nemzeti alapon közösségbe a vajdasági magyarság”.
Azt akarja mondani Klemm, hogy közösségként a magyarság Vajdaságban csak a „90-es évek” óta létezik?
Ez csakis valami új, egyedi/egyéni történelmi szemlélet lehet. A vajdasági magyarokat a második világháború után, de előtte is nemzeti kisebbségként ugyan, de a kollektív jogait illetően közösségként kezelték, nem csak a volt Jugoszlávia, de Szerbia minden alkotmányos aktusában is! Nem ártana, ha Klemm ennek is utána olvasna.
Az előadásról közölt írás szerint, „Klemm József a vajdasági magyar újságírás gyökereit az Ideiglenes Nemzeti Tanács megalakításának évéből, 1999-ből eredezteti. Ebben a kisebbségi önkormányzatban ő maga volt a tájékoztatási megbízott. Ekkor fektették le, hogy a vajdasági magyar újságírásnak nemcsak nyelvében, hanem szellemiségében is magyarnak kell lennie.” Klemm magyarázata szerint „ez azt jelenti, hogy a témaválasztáskor és a témafeldolgozáskor is a magyar érdekeket kell figyelembe venniük az újságíróknak.”
Nem hangzott ugyan el, de ebből az következik, hogy „a magyar szellemiség” az, amit a véemesz, vagy éppen Pásztor István pártelnök, illetve Orbán Viktor Magyar miniszterelnök mond?
Mit szólnának a vajdasági magyar újságírás „nagy öregjei” – mint például Vébel Lajos, Vukovics Géza, Kalapis Zoltán, Lévai Endre és még sokan mások (előttük és utánuk) –, Klemm elméletéhez, miszerint a vajdasági magyar újságírás 1999-től kezdődött, vagyis amikor „ő maga volt tájékoztatási megbízott” (1999-től 2009-ig)?
A történelem mindig tőlünk kezdődik, előtte pedig tabula rasa? Ne már! Az előadásában Klemm nem-e „a szakmai múltját és a vajdasági magyar újságírói életben betöltött szerepvállalásait” igyekezett kiemelni/fényezni?
Klemm József (Székelykeve, 1954) – az önéletrajza szerint – „1977 és 1982 között az Újvidéki Televízió újságírója, 1982-től az Újvidéki Rádió külpolitikai szerkesztője, főszerkesztője, majd igazgatóhelyettese, megbízott igazgatója, 2011-től igazgatója. Jelenleg a Vajdasági RTV vezérigazgató-helyettese”. Ma is annyira nélkülözhetetlen, hogy – a meghaladott nyugdíjkora ellenére – nem akaródzik megválni a jól fizetett tisztségétől?
A Kollégium előadója, tehát, a Titói korszaktól a mostani Vučić-Pásztor éráig vezető beosztásban dogozott a tájékoztatásban. Neki, tehát, már csak tudnia kell(ene), hogy milyen a „nemcsak nyelvében, hanem szellemiségében is magyar” újságírás. Ennek pedig az lett a következménye, hogy mára már a Magyar Nemzeti Tanács „alapította” médiában – köszönve a testület „tájékoztatási megbízottjainak” is – megszűnt/eltűnt a magyar nyelvű közszolgálati tárgyilagos, pluralista tájékoztatás, a hatalmat is ellenőrző és kritikus újságírás!
– A közéleti estek kötelezőek minden szakkollégiumi tevékenységet folytató kollégista számára. A közéleti estek programjában közéleti személyek, értelmiségiek, döntéshozók, vagy szakmai előadók előadásai, vagy moderátor által vezetett beszélgetések szerepelnek. […] Ezek az előadások heti vagy kétheti rendszerességgel kerülnek megrendezésre – írja az EK szakkollégiumi tevékenységének programjában.
A problémám ezekkel az „közéleti estekkel”, hogy az „előadásokat” csupa véemeszes, vagy a párthoz közel álló „káder” tartja. Nem hangzott el ezeken az „esteken” – ismereteim szerint – egyetlen disszonáns hang sem, amely a VMSZ nézeteitől eltérő álláspontot, vagy ne adj Isten, a párt tevékenységével kapcsolatosan esetleg valamiféle bírálatot fogalmazott volna meg. Pedig lenne miről beszélni!
Az EK hallgatói csupán egyoldalúan, a legnagyobb magyar-szerb (vegyes)párt szempontjából tájékozód(hat)nak. Így, az előadás(ok) témájáról nem alakulhat ki vita, de saját vélemény sem. Egyfajta befolyásolásról, mások szerint „politikai átnevelésről”, – a la kumroveci pártiskola – lehet, tehát, szó, akárhogy is nézzük, ahol „megmondják, mit gondolj”.
Távol áll ez a tudományos gondolkodástól, de leginkább attól, amire a magyar értelmiség új nemzedékének szüksége lenne – az önálló, kritikus/kritikai gondolkodásmódra, véleményalkotásra! Olyan „elitet” képezünk tehát, amelyiktől messze áll az ilyen hozzáállás! Vagy éppen a szófogadó pártértelmiség képzése a cél? Kárt okozunk ezzel nem csak a magyar értelmiség új generációinak, de a közösségnek is!
Az Európa Kollégiumnak valóban fontos szerepe van/lenne a délvidéki/vajdasági magyar értelmiség, vagy – ahogy Klemm mondja – „a magyar elit” képzésében. Közülük bizonyára többnek is fontos szerepe lehet majd a magyar közösség életében, vagy éppen szélesebb körben is. Éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy mi is történik ebben a fontos oktatási intézményben.
Következő cikk: Le Pen nem mondja ki, de célja a Frexit...
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mit köszönhetünk néhai Pásztor Istvánnak?
A pásztor-éra arról marad híres, hogy Pásztor István a tényleges szakmai érvényesülés rendjét a vajdasági magyar >
A magyarok lélekszáma a Vajdaságban 30 százalékkal csökkent
Pásztor István Alapítvány igazgatóbizottsága közzétette, hogy az idei Pásztor István-díjat Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint Aleksandar >
MEGOSZTOTTSÁG ÉS ELNYOMÁS
A vajdasági magyar közösség a szerb társadalom része, és mint ilyen, érdekelt az ország fejlődésében, a >
Vicsek & Kovács – szemben a magyar közösséggel és az Európai Unióval
Mindkettőjüknek megvolt a lehetősége, hogy a vajdasági magyar közösség jogai és helyzete javításáért dolgozzanak, ehelyett Vučić >
Aztán felemelte a sétabotját
Tegyük fel, hogy sikerül legyűrni az egyetemista idealizmust. Ez esetben az ifjú nemzedékek tömegesen fogják a >
AZ ÖNDICSÉRET BÜDÖS! (a Vajdaságban / Délvidéken leginkább elterjedt magyar szólás)
Kérdésem: a dicsekvésének tárgya mennyire felel meg mondjuk a Zenta és Szabadka, Horgos és Újvidék, Horgos >
Kafkai történetek
A nagyvilág egyre inkább tele van minden írói képzeletvilágot felülmúló történetekkel. A valóság gyanúsan emlékeztet az >
Miért nem lehet a vajdasági magyar közösségnek egy tisztességes napilapja?
Pesevszkit nem szakmai teljesítménye, hanem kapcsolatai kvalifikálták a posztra: az, hogy Pásztor Bálintnál járt (magán)egyetemre, hogy >
A múlt elárvul jövőkép nélkül
A jövőképpel együtt száműztük az utópiákat is, mert úgy véljük, hogy azok megvalósíthatatlanok. Szerintem éppen azért >
Az Unió nem hisz többé Vučićnak
Úgy érzem, hogy az elmúlt majd 40 évben ennél nagyobb kárt még egy magyar párt sem >
Bocsánatot kértek-e a károgók?
A beszélgetés végére egyértelművé vált, hogy sem Vataščin, sem Gyulai nem kér bocsánatot azért, mert tíz >
Torda
Megjelent Bozóki Antal Tordáról szóló könyvének elektronikus változata. Két részlet a recenziókból: A mindennapi élet folyamatos ellehetetlenítéséről, önfelszámolásunk >