2023. május 28. vasárnap
Ma Emil, Csanád, Vilmos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Vukovár elestének 30. évfordulójára

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Vukovár elestének 30. évfordulójára

... Az igazság az volt akkortájt, hogy boldog és boldogtalan menekült Magyarországra és tovább. Saját életét mentve, a katonai behívók elől... Később a magyar külügyminisztérium megbízásából dokumentumfilmet forgattam Zánkán, ahol a baranyai magyar falu Szent László komplett lakossága kapott menedéket. Papostól, tanítóstól. Szegeden, Budapesten hirtelen megnövekedett a szerb ajkúak száma. Nemcsak a magyarok és a horvátok, hanem a szerbek is menekültek. Miloševićék és a Fekete-féle háborús propagandisták elől.

Azokban az októberi napokban már kevesebbet jártam a tévébe, inkább a Napló szerkesztőségében, a tartományi képviselőház közvetlen közelében, tanyáztunk Keszég Karcsival. Szerkesztettük a Naplót, ami már a háborús helyzetről tudósított és az első áldozatokról, a kiskatonákról, akik értelmetlenül veszítették életüket téves csatatéren.

Csörrent a telefon, anyám hívott Szabadkáról. Két férfi keresett a katonaügyosztályról. Behívót akartak átadni, anyám feltalálta magát és azt mondta nem vagyok otthon és nem tudja mikor leszek. Szabadkán voltam bejelentve, ezért kerestek ott. Meg mert jeles végzettségű főápolókra (úgyis mint tizedes) volt szükség Vukovár ostrománál.

Tudtuk, hogy a történet nem marad ennyiben. Amikor néhány nappal később ismét megjelentek, lépni kellett. Úgy gondoltam, épp elég közszerepet vállaltam (tévé, Napló, független újságíró szervezet, tudósítás a Szabad Európának, a BBC-nek, a Magyar Televíziónak, az MTI-nek, a belgrádi Vremenek, a zágrábi Večernji listnek stb) ahhoz, hogy simán bujkálással húzzam meg magam (ugyan hol?).

Évával úgy döntöttünk, hogy átmegyek Magyarországra. Az apósom, Richárd azt ajánlotta, hogy Románián keresztül menjünk, de ez a krónikus benzinhiány miatt eléggé reménytelen vállalkozás volt. A probléma ott volt, hogy a határokon a szerb rendőrség szűrte a katonaszökevényeket. Azt nem lehetett tudni, hogy akit kétszer kerestek a behívóval és egyszer sem vette át, az már ebbe a kategóriába tartozik vagy még nem.

Éva még arra is rábeszélt, hogy menjünk el Temerinbe Ágoston Bandihoz, akivel személyesen jól ismertük egymást, de mint a VMDK elnökével sokszor vitatkoztunk nyilvánosan a sajtószabadságról. Hátha tud valamilyen tanácsot adni. Nem tudott, de adott ajándékba egy 15 literes kanisztert, tele benzinnel. Köszönet érte.

Csorba Béla, Bandi helyettese a VMDK-ban, akivel szintén vitatkoztunk sokszor újságokban, egy ilyen vitát részéről lezárva, Páll Sándor, akkor még szintén VMDK-s képviselő szavait idézte, aki nézeteimre utalva megjegyezte: Kár volt a benzinért.

A két legnagyobb határátkelőt (Horgos, Kelebia) nem akartam használni, mert ott nagyobb volt az esélye, hogy van valamilyen listájuk a katonaszökevényekről. Ezért elindultunk Bezdán felé és Hercegszántónál akartunk átkelni a határon.

Izgalmas pillanatok voltak: átadtuk az útleveleket a szerb rendőrnek, a jobb lábam a gázpedálon. Készen álltam arra, hogy ha sokáig fürkészi az iratokat padlógázzal berontok Magyarországra. De nem történt semmi, nem vett elő semmi listát, visszaadta az okmányokat és megkezdődött az emigrációm.

Két felfüggesztés, egy kirúgás és egy visszavétel után, magam után hagytam az Újvidéki Televíziót is.

Napokkal később írtam egy vezércikket a Naplóba:

„A Jugoszláviából hozzánk menekülők többsége iszonyatos egészségügyi állapotban érkezik, nagy részük alultáplált, akad köztük tbc-s, a fele gyerek, mások tolókocsin vágtak neki a határnak, és a személyenként 12 ezer forintba kerülő kötelező egészségvédelmi szűrővizsgálatok során egyeseknél férgeket is találtak." – idéztem egy anyaországi cikket, majd így folytattam:

Krónikásuknak alkalma volt részt venni egy szegedi illetékeségű emberbaráti szervezet alakuló ülésén, amelyen a vajdasági származású magyarországiak igyekeztek megszervezni a több mint tízezer (ideiglenes?) menekült életét. Olyan emberekkel találkoztam, akik egy szál ruhában menekültek el, munkahelyről és állandó szállásról csak álmodozhatnak. Otthon meg a hozzátartozók családfenntartók nélkül maradtak. Európa újabb szégyenfoltja.

Csak sejtem, hogyan számolhat be erről a szerbiai háborús sajtó, amelynek utolsó, renitenskedő tagjait is

megrendszabályozzák. Azok, akik a süllyedő hajón nem mentőöveket osztogatnak, hanem a léket verők dicsőítésére adnak parancsot, most az utolsó mohikánok ellen fordulnak. Sajtószabadság felfüggesztve.

Minden, kollektív tébolyra támaszkodó rendszernek voltak „küldetést teljesítő" újságírói. A vihar után a gazdáikkal együtt a szemétdombra kerültek. De nem ők a legveszélyesebbek, hanem azok, akik meghunyászkodva, jobb időket emlegetve, néma cinkosként evickélnek ebben a viharos időben. Hogy utána, a feltámadáskor, már előre összegyűjtött okmányokkal bizonyítsák forradalmi szerepüket. Az Isten mentsen meg bennünket a „barátaink"-tól.

(Részlet az Esetem az Újvidéki Televízióval (is) című emlékiratokból)

 

2021. november 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Milyen országban élünk? (1.)

Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >

Tovább

Egy nagy játszma névtelen szereplői lettünk

Ez a közérzet túlvan a szokásos politikai vitákon, nem nevezhető szimpla Orbán-ellenességnek, sokkal inkább a rendszerváltási >

Tovább

Hol a Lovas? Itt a Lovas!

Családi ügyek címmel közölt terjedelmes írást a Magyar Narancs legújabb számában Krusovszky Dénes a hetilap állandó >

Tovább

Pásztor István: „Büszkén vagyunk őrkutyák”

A „tisztújítás” abból áll, hogy Pásztor Bálint nevű fia maradt a párt második számú alelnöke, és >

Tovább

Gyenge biztosítékok – téves cím(ké)zés

Balla Lajos, a Szabad Magyar Szó (SZMSZ) oldalán szólt hozzá a blogomon közölt „utolsó (??) két >

Tovább

Minden egyes fogalom bumeráng lett

Sinkó dilemmák - ma. Megbuktatható-e az autokrácia parlamentáris úton vagy pedig csak erőszakkal? Választásokkal? Forradalommal? Nem >

Tovább

NEM „ŐRKUTYÁK”, HANEM TÁNYÉRNYALÓ PINCSIK

Varjú Márta főszerkesztő és Máriás Endre főszerkesztő-helyettes irányításával a Magyar Szó nem az itteni magyar közösséget, >

Tovább

Talán ma sejtik, hogy rosszabbul élünk

Feltételezem, hogy egymás megismerése valójában a különbségek feltárásával is jár. Jelenleg egymás ismerete egyoldalú.  Hála a >

Tovább

„Az erő nem fogyott el” – csak a közösség!

– Nem a lelkek száma határozza meg a teljesítményt, hanem a lelkek nagysága – mondja a >

Tovább

Rendkívüli választások Szerbiában?

A hatalmi képviselők – akikhez a VMSZ képviselői is tartoznak – és az ellenzéki képviselők egymást >

Tovább

A bikkfanyelv Vučićnak is, Kurtinak kedvez

Vučić elnök a brüsszeli nagy egyetértés és az ohridi véleménykülönbség után, a következő találkozó előtt bejelentette, >

Tovább

Vučić rugalmasabb, mint Milošević

Mindeközben a parlamentben egyre nagyobb szerepet kapnak a Szerb Haladó Párt égisze alatt nevelődött fiatal politikusok, >

Tovább