Ma Fatime, Fatima, Bonifác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
KJI Konferencia
„Egyértelmű jogsértések Szenttamáson”
Bozóki Antal
Szenttamáson a fiatal jogvédők megtettek egy „bátor lépést”. Példamutató módon összeírták, feltérképezték a nemzeti kisebbségi jogokat ért sérelmeket, a jogszabályok megkerülésének formáit. Ha ilyen sanyarú a magyarok helyzete Szenttamáson, milyen lehet a többi önkormányzatban? Kihatnak-e és milyen mértékben a jogsértések az elköltözésre? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása (is) nyilván a Magyar Nemzeti Tanács feladata lenne, amelynek külön nyelvhasználati bizottsága és ezzel a témával megbízott végrehajtó bizottsági tagja is van. Úgy tűnik azonban, mással vannak elfoglalva! Bozóki Antal:
A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) a „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2021” címmel november 4-6-án három napos online konferenciát tartott „az elmúlt esztendő kisebbségvédelmi eseményeiről”.
Neves magyarországi közéleti személyiségek és a KJI külhoni partnereinek előadásai mellett, az előadók sorát bővítették, „a katalánoktól kezdve baszkokon át a kenyaiakig”.
A „konferenciának a nemzetközi térbe emelése” valójában eltávolodást jelent a KJI létrehozásának alapvető elképzelésétől, jórészt elvonja a figyelmet a magyarok jogvédelméről a Kárpát-medencében. A nemzeti kisebbségek nemzetközi védelme ugyanis már egy másik konferencia témája lehetne.
Az első napon magyar és külföldi előadók tartottak előadást, magyar és angol nyelven.
Csóti György az intézmény igazgatója, a szomszédos országokban élő magyarok helyzetét egy-egy szóval jellemezve, a vajdasági magyarság helyzetét „biztatónak” minősítette. Nem részletezte azonban, hogy ez valójában mit is jelent.
Szili Katalin határon túli autonómia ügyekkel megbízott miniszteri biztos megnyitó beszédében, egyebek mellett, áttekintette a környező országokban élő magyarok helyzetét.
A délvidéki/vajdasági magyarok vonatkozásában kifejtette: „Vajdaságban is parlamenti választás volt, ahol 9 képviselő jutott be a vajdasági parlamentbe a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) részéről, így kormányzópárt ma a VMSZ. Tehát, ez azt jelenti, hogy lehetőségük van arra, hogy mint kormányzati tényező is, a magyarság helyzetét még jobban elősegítsék. Azzal együtt, hogy a Vajdaságban egy széles körű kulturális autonómia létezik, hiszen az ott lévő magyar Nemzeti Tanács számára minden eszköz, gondolok itt a finanszírozási eszközökre is, adott, ahhoz hogy a kultúra, oktatás, a média ügyeiben az intézményrendszerről is döntsön, személyi kérdésekről döntsön.”
A tájékozatlan hallgatóság számára Szilinek a mondatai azt a benyomást kelt(h)ették, hogy a Délvidéken/Vajdaságban a magyar közösség szinte minden problémája megoldódott, vagy legalábbis rendeződni látszik, ami azonban közel sem felel meg a valóságnak. A magyar kormányzat szintjén, tehát, továbbra is hiányzik az itteni magyarság helyzetének tárgyilagos ismerete. A kabinet(ek)ből másként látják, mint ahogy a valóságban kinéz!
Ebbe, a második napon (november 5-én), Berecz-Gál Brigitta – Botka Csaba Kétnyelvűség a vajdasági Szenttamáson című beszámolójából kaphatott betekintést a konferencia hallgatósága.
Elhangzott, hogy Szenttamás lakosságának mintegy 20% százaléka magyar (a 2011-es adatok szerint 28%-a – B.A.), de ez az elvándorlás miatt „negatív irányba változott”.
Szenttamáson „az emberek nincsenek, sajnos, tisztában még az alapvető kisebbségi jogaikkal sem”. Az önkormányzat területén a magyar nyelv hivatalos használatban van ugyan, de „bölcsőde nincsen magyar nyelven. Az intézmény (is) háttérbe szorítja a magyar nyelvet. A község hivatalos honlapja csak szerb nyelvű és a médiumok is szerb nyelvűek. Az értesítések is csak szerb nyelven vannak feltüntetve, még a Covid 19 járványügyi intézkedések is. A földhivatal minden értesítése is csak szerb nyelven van kiírva. A Szenttamás városnév egyes magyar nyelvű feliratokon zárójeles formában van feltüntetve” – hangzott el az előadásban.
– Az ügyintézés, az iskoláztatás stb. során bizony lehet érezni, hogy sok mindent be kell pótolni. Megállapítottuk az egyértelmű jogsértéseket Szenttamáson. Habár számos civil szervezetnek nyilván világos volt, hogy ezek a jogsértések történnek, mégis különösebb érdeklődést nem mutattak, nem tettek abba az irányba, hogy ez megoldásra kerüljön az elmúlt években – fogalmazott Botka Csaba helybeli ügyvéd.
A Magyar Szó nevű véemeszes napilap a KJI konferenciájának csak az első napjáról közölt (MTI) összefoglalást. Az is többnyire arról szól, hogy mit mondtak a Fideszes tisztviselők. Az itteni internetes média pedig egyáltalán nem is foglalkozott vele. Így tájékoztatnak a jogaink érvényesüléséről!
Szenttamáson a fiatal jogvédők megtettek egy „bátor lépést”. Példamutató módon összeírták, feltérképezték a nemzeti kisebbségi jogokat ért sérelmeket, a jogszabályok megkerülésének formáit.
Ha ilyen sanyarú a magyarok helyzete Szenttamáson, milyen lehet a többi önkormányzatban? Kihatnak-e és milyen mértékben a jogsértések az elköltözésre? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása (is) nyilván a Magyar Nemzeti Tanács feladata lenne, amelynek külön nyelvhasználati bizottsága és ezzel a témával megbízott végrehajtó bizottsági tagja is van. Úgy tűnik azonban, mással vannak elfoglalva!
A tartományi díjak és elismerések odaítélésével foglalkozó bizottság november 9-én közölte, hogy „az emberi és kisebbségi jogok területén a Ljudevit Mičatekről elnevezett elismerést Hajnal Jenő, az MNT elnöke kapja”. Megérdemli?
Következő cikk: Márky-Zay felülvizsgáltatná a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A bársonyos forradalmat követte a bársonyos tekintélyelvűség
Mi történik? Furcsa módon erre éppen Illyés Gyula ad útbaigazítást. Alighogy megérkeztem Budapestre kezembe került Illyés >
Milyen országban élünk? (4.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Milyen országban élünk? (3.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Ilyen hangulatban lépkedtem az Akadémia lépcsőjén
Nyugalmas délelőtt, nem érdekelnek a hírek. Ébredezik bennem a politikai csömör. Attól tartok, hogy a jelenlegi >
Milyen országban élünk? (2.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Mi is elpilledtünk
A bűnösökre lehet felfelé mutogatni, de sokkal nehezebb lenne arról a mélységében rejtezkedő kollektív eszmékről szólni, >
Milyen országban élünk? (1.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Egy nagy játszma névtelen szereplői lettünk
Ez a közérzet túlvan a szokásos politikai vitákon, nem nevezhető szimpla Orbán-ellenességnek, sokkal inkább a rendszerváltási >
Hol a Lovas? Itt a Lovas!
Családi ügyek címmel közölt terjedelmes írást a Magyar Narancs legújabb számában Krusovszky Dénes a hetilap állandó >
Pásztor István: „Büszkén vagyunk őrkutyák”
A „tisztújítás” abból áll, hogy Pásztor Bálint nevű fia maradt a párt második számú alelnöke, és >
Gyenge biztosítékok – téves cím(ké)zés
Balla Lajos, a Szabad Magyar Szó (SZMSZ) oldalán szólt hozzá a blogomon közölt „utolsó (??) két >
Minden egyes fogalom bumeráng lett
Sinkó dilemmák - ma. Megbuktatható-e az autokrácia parlamentáris úton vagy pedig csak erőszakkal? Választásokkal? Forradalommal? Nem >