2021. december 3. péntek
Ma Ferenc, Olívia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Az EB „legjobb” éves jelentése

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Az EB „legjobb” éves jelentése

Az EB 2021. évi jelentése szerint a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése területén (sem) történt Szerbiában semmilyen jelentősebb előrelépés. Szomorú és aggasztó viszont a tény, hogy a magyar nyelvű tájékoztatási eszközök – ide értve a függetleneket is – ezzel a témával szinte egyáltalán nem, vagy csupán a hírek szintjén foglalkoznak. Annak ellenére, hogy ez is fontos részét képezi az ország uniós csatlakozási és a közösségi jogok érvényesítési folyamatának. Nincs kapacitásuk, vagy nem is érdekli őket? Bozóki Antal.

Október 19.

Az EB „legjobb” éves jelentése

 

Az Európai Bizottság (EB) közzétette a legújabb, a 2021-es évre vonatkozó jelentését Szerbiáról. Ezzel egyidejűleg az EB a 3-as számú, a versenyképességre és a növekedésre, valamint a 4-es számú, úgynevezett zöld előírásokkal és a fenntartható együttműködésre fókuszáló klaszter megnyitását javasolta.

– Míg a szerbiai hivatalos személyek az EB „legjobb” éves jelentésről beszélnek az utóbbi néhány évben, a dokumentum az Európai Unió az intézmények demokratikus kapacitásával kapcsolatos számos komoly bírálatát fogalmazza meg – áll a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (Centar za istraživanje, transparentnost i odgovornost – CRTA) független civil szervezet a Mit takar az EB „legjobb” jelentése c. írásban.

– Ez az EB messzemenően legjobb jelentése az utóbbi néhány évben és a haladást csaknem minden téren regisztrálták – nyilatkozta Ana Brnabić kormányfő.

A szöveget, amit az EB megküldött Szerbiának, a miniszterelnök „politikai üzenetként értelmezi”, miszerint Szerbia „sokat tett a joguralom terén”, valamint, hogy „2016 óta először van haladás a médiaszabadság területén”.

A jelentés záradékai – a CRTA írása szerint – valóban nagyobb teret adnak az EB megállapításai „kedvezőbb” értékeléseinek, mint korábban, tekintettel arra, hogy a jelentés optimistább üzeneteket tartalmaz az előző néhány évhez viszonyítva, ideértve a két újabb klaszter megnyitását is. A helyzetleírás azonban olyan változásokra utal, amelyek inkább „papíron” történnek, mint a gyakorlatban.

– Az EB zöld fénye mögött, hogy Szerbia európai csatlakozását „feloldja”, valójában éles és aggodalmat keltő kritikák vannak megfogalmazva a demokrácia és a joguralom működése viszonylatában. Egyes értékelések jelentésről jelentésre szó szerint ismétlődnek, mások pedig még élesebbek is, ami jelentős belső gyengeségekre utal, amelyeket évek óta nem orvosolnak vagy éppen azok elmélyülésére – írja a CRTA.

A délvidéki/vajdasági magyar közösség szempontjából különösen fontosak az EB-nak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos meglátásai.

A jelentésnek erre a részére is vonatkozik, hogy többnyire (szó szerinti) átírásra került a 2019. március és 2020. június közötti beszámolóból már ismert szöveg, alig némi újításokkal.

Megismétli például, hogy „a nemzeti kisebbségi cselekvési terv és a mérvadó törvények alkalmazása az ország nemzeti kisebbségeihez tartozó személyek jogai hatékony megvalósításának konkrét javulását kell, hogy eredményezze.”

– Az akcióterv elemzésének utólagos (ex post) elemzése 2021 júniusában befejeződött és a nyár folyamán bemutatták az érdekelt feleknek. Szerbiának válaszolnia kell az Európa Tanács Tanácsadó Bizottsága Negyedik véleményében megfogalmazott ajánlásokra. Szükséges, egyebek mellett, létrehozni az etnikumok közötti viszonyokra vonatkozó adatok begyűjtésének és a kapcsolatok felélénkítésének fenntartható keretét, valamint revitalizálni az etnikumok közötti kapcsolatokat, figyelembe véve, hogy szükséges a szerb társadalom többségének részvétele a nemzeti kisebbségek integrációjában és bekapcsolódásában – írja a jelentésben.

Az EB értékelése szerint az újonnan alakult Emberi-, kisebbségjogi és társadalmi párbeszéd minisztériuma „jó együttműködést alakított ki a nemzeti kisebbségi tanácsokkal. A Nemzeti Kisebbségi Alap a 2020. évi szinten maradt. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak működése fontos marad, ideérve a megfelelő pénzelés biztosítása általi ténykedést.”

Az önkormányzati nemzeti kisebbségi tanácsokkal kapcsolatban az EB megismétli, hogy azok „mind a 73 községben megalakultak, amelyekben ezt a törvény előírja, a teljes mandátumuknak azonban még csak ezután kellene megvalósulni, mert a tanácstagokat nem mindenhol nevezték meg, vagy a tanácsok nem ülnek össze gyakran”.

Ugyancsak ismétlődik az álláspont is, miszerint „a törvényes kötelezettség ellenére, hogy vegyék tekintetbe a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségek továbbra is elégtelenül vannak képviselve az állami szervekben”. Új mozzanat viszont, hogy „az állami hivatalnokokra vonatkozó módosított törvény alapján, befejeződtek a nemzeti kisebbségeknek az állami szervekben való nyilvántartása létrehozásának előkészületei, a nemzeti hovatartozására vonatkozó önkéntes nyilatkozat lehetőségével, a rendszer azonban még nem operatív”.

Az oktatás területén az EB ugyancsak ismételten megállapítja, hogy „a középiskolai nemzeti kisebbségi nyelvű tankönyvek kiadása továbbra is korlátozott”.

A sajtóval kapcsolatos álláspont szerint „a médiaprivatizálás után a nemzeti kisebbségi nyelvű műsorok sugárzása továbbra is korlátozott”, de „fenntarthatóvá kell tenni”.

A jelentés azt is megállapítja, hogy „jelen voltak a nemzeti kisebbségek elleni gyűlöletbeszéd esetei, magas rangú kormányhivatalnokok és a parlament tagjai részéről is”.

Az EB 2021. évi jelentése szerint a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése területén (sem) történt Szerbiában semmilyen jelentősebb előrelépés.

Szomorú és aggasztó viszont a tény, hogy a magyar nyelvű tájékoztatási eszközök – ide értve a függetleneket is – ezzel a témával szinte egyáltalán nem, vagy csupán a hírek szintjén foglalkoznak. Annak ellenére, hogy ez is fontos részét képezi az ország uniós csatlakozási és a közösségi jogok érvényesítési folyamatának. Nincs kapacitásuk, vagy nem is érdekli őket?

 

Október 29.

Várhelyi elfogult?

 

Az Európai Parlament (EP) 12 képviselője kérdést intézett az Európai Bizottsághoz (EB), hogy mikor fogja kivizsgálni a foglalkoztatottak jelentéseit és állításait, miszerint Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa befolyásolta a jelentések hangvételét a tagjelölt országok haladásáról, különösen favorizálva Szerbiát – írja a Danas nevű belgrádi napilap.

Az EP három képviselői csoportjának – a Szociáldemokraták (S), a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (ESS) és az Újítsuk meg Európát (REG) – képviselői, Tanja Fajon, Klemen Grošelj, Tineke Strik és Thomas Waitz, választ kértek az Európai Bizottságtól: „Mikor fogja kivizsgálni a jelentéseket és állításokat, miszerint Várhelyi ignorálta a joguralomra vonatkozó kérdéseket a szomszédos országokban?”

A képviselőket az is érdekli, hogyan fog viszonyulni a Bizottság „az Európai Bizottság vezetéséből eredő és belső dokumentumokhoz köthető több forráson alapuló felfedezésekhez”, és milyen intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy „visszaszerezze a bizalmat és biztosítsa az elfogulatlanságot, valamint a bővítési folyamat integritását”.

A Bizottságtól garanciákat is kértek, hogy a Szerbia haladásáról az integrációban készül legújabb (október 19-ei – B. A.) felmérés tárgyilagos kritériumok alapján készült.

– Ha igen, hogyan magyarázzák a Bizottság és a kredibilis tényezők értékelése közötti összhangtalanságot, továbbá a Bizottság magas rangú vezetőnek levelezése között, amelyekben azt állítják, hogy Várhelyi biztos és a kabinetje politikai befolyást gyakoroltak a jelentésre – kérdezik a képviselők.

A brüsszeli Politiko már október 5-én azzal vádolta Várhelyit, hogy „forszírozza Szerbia belépését az Európai Unióba, a kritériumok teljesítése nélkül, más tagjelöltek kárára, és hogy ezzel állítólag nem az Európai Bizottság, hanem a főnöke, Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikáját követi”.

A lap forrásai szerint, Várhelyi kabinetje „megpróbálta enyhíteni az Európai Bizottság idei szerbiai jelentésében a joguralomra vonatkozó negatív értékeléseket, annak ellenére, hogy Szerbiát rosszul jegyzik a különböző nemzetközi jelentések indexeiben.”

A Politiko akkor azt írta, „amennyiben az Európai Bizottság értékeléseit a szerbiai állapotokról enyhítik, nem ez lenne az első alkalom, hogy Várhelyi kabinetje megpróbálja megkerülni a Szerbiával kapcsolatos szakmai véleményt”.

Vladimir Medak, a Szerbia Európai Mozgalma nevű szervezet elnöke az EWB-nek azt nyilatkozta, hogy Szerbia csatlakozási folyamatának „kulcsfontosságú területein lényegi előrelépés nincsen”, valamint hogy „ezt a tagországok figyelembe veszik a csatlakozási folyamat további alakulásával kapcsolatos döntéskor”.

Várhelyi Olivér biztosi kinevezése már a kezdetén nem jól alakult. – Nem ment át elsőre (a 2019. november 14-ei – B.A.) parlamenti meghallgatásán a magyar biztosjelölt, miután nem sikerült megszereznie az EP külügyi bizottságának kétharmados támogatását.

A brüsszeli szakemberek úgy látták, hogy a magyar jelölt nagy valószínűség szerint inkább lesz hű Orbánhoz és a magyar kormányhoz, mint a bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez – aminek ellenkezőjét Várhelyi igyekezett folyamatosan hangsúlyozni – írta akkor a sajtó.

Bölcs dolog volt-e egyáltalán Várhelyit, aki tisztségét 2019. december 1-je óta tölti be, forszírozni a szomszédságpolitikai és bővítési felelős biztos posztján? Nem-e okosabb lett volna inkább egy másik országnak átengedni ezt a helyet?

Amennyiben a magyar biztos meg akarja őrizni tisztségét, ügyelnie kell a Szerbiával kapcsolatos állásfoglalásaira, mivel már magára irányította az EP képviselők egy csoportjának figyelmét.

Várhelyi posztja azért is érzékeny, mivel összefüggésben van a délvidéki/vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítésével. Elvárható-e egyáltalán a biztostól, hogy Szerbiától számon kérje a nemzeti kisebbségi jogoknak az alkotmánnyal, a belső jogszabályokkal és a nemzetközi egyezményekkel összhangban való érvényesítését, amikor a magyar külpolitika az ország feltétel nélküli felvételét szorgalmazza az Európai Unióba?

 

2021. november 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Vitatott szobor

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó politikájának része, hogy az SNS-t mindenben >

Tovább

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább