Ma Mária névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Semmi sem jött úgy, mint az istencsapás, még a Fidesz sem
Végel László
A Fidesz ugyancsak a magyar szocializmus temetetlen múltjára építkezik. A középnemzedék nem zárta le a múltját, nem temette el méltósággal a szocializmust, amivel az újabb nemzedékek nem tudnak mit kezdeni. Ezért az a benyomás születik, hogy a jelen minden előzmény nélkül állított be. A gulyásszocializmus, vagy a Fidesz-korszak nem a véletlen műve, nem néhány politikus találmánya. Mélyebb gyökerei vannak. A múlt démonként győzte le a jelent. Gyurgyák János jogosan figyelmeztetett arra, hogy a magyar múlt maga alá teperte az egykori rebellis és anarchikus Fideszt is. Végel László:
2021. augusztus 3., kedd
Slobodan Šnajder levele a Temetetlen múltunkról. Nagy élvezettel olvasta, írja és örömmel állapítja meg, hogy a Rézkorszak és a Temetetlen múltunk komplementáris. Felfedezi azt is, amit kevesen vettek észre, hogy nem csupán önéletrajzi, hanem nemzedéki regény is. Érdekes, hogy a magyar kritikusok erre nem figyeltek fel. A magyar írók számára hatvannyolc nem azt jelenti, mint Jugoszláviában, ahol ez az emlék még ma is hivatkozási alapnak számít. Ennek köszönve értjük meg egymást Šnajderrel. A kilencvenes évek azonban véglegesen vagy-vagy szituáció elé állítottak néhány nemzedéket. Volt, aki kivándorolt, nekik talán könnyebb, a múltból megszépült szülőföldi emlék lett. Akik maradtak, vagy szembe kerültek a rendszerrel, az utcára kerültek, vagy pedig a vagy-vagy helyzetben megtanultak tűrni és magánbékét kötni. A Vučić-rendszerben továbbra is fennáll a vagy-vagy helyzet, csakhogy a magánbéke többé nem túlélő stratégia, hiszen bevonultunk a bársonyos konformizmus korába. A magyar írók más utakon jártak. 68 is mást jelentett, nem a baloldali reményt hozta, hiszen Csehszlovákia lerohanása volt a választóvíz. 68 legfeljebb a fiatalabb ellenzéki filozófusok szűk körében hagyott nyomokat. Kis János életinterjújában kitér arra is, hogy számára hatvannyolc veresége egy életre szóló tapasztalatot jelentett. Irodalmi művekben azonban nem tapasztaltam 1968 szellemiségét. A gulyáskommunizmus feloldotta a vagy-vagy helyzetet, aminek köszönve a rendszerváltás szinte idillikus körülmények között zajlott le. Az 56-os forradalmárokat kivégezték vagy börtönbe zárták, a „bársonyos forradalmárokat” a nép bársonyfotelbe ültette. Magyarország boldog volt, a magyarság azonban idővel kettészakadt. Volt egyszer egy „átkos szocializmus”, utána következett a demokrácia, amely idővel ugyan eltorzult, de a torzítás nem jelentett mélyreható szellemi fordulatot. „Csak” politika maradt, amely nem hálózta be az egész életet. Létezik szellemi „terra incognita”: amelyben a nyugtalan szellemű irodalmi művek otthonra találnak. Interjúkban, vagy pedig éles hangú cikkekben az írók bírálják a rendszert, de a rendszerváltás utáni időkben nem születtek olyan művek, amelyekből kiderül, hogy semmi sem jött úgy, mint az istencsapás, még a Fidesz sem. A Fidesz ugyancsak a magyar szocializmus temetetlen múltjára építkezik. A középnemzedék nem zárta le a múltját, nem temette el méltósággal a szocializmust, amivel az újabb nemzedékek nem tudnak mit kezdeni. Ezért az a benyomás születik, hogy a jelen minden előzmény nélkül állított be. A gulyásszocializmus, vagy a Fidesz-korszak nem a véletlen műve, nem néhány politikus találmánya. Mélyebb gyökerei vannak. A múlt démonként győzte le a jelent. Gyurgyák János jogosan figyelmeztetett arra, hogy a magyar múlt maga alá teperte az egykori rebellis és anarchikus Fideszt is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Más pénzéből adakoznak
A Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, ahogyan azt a Pásztor-fivérek a média segítségével >
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >
A VMSZ pszeudo-damaszkuszi útja
A VMSZ politikusainak retorikájában és a sajtóban ugyan érzékelhető némi elővigyázatos lazulás, de olyképpen mintha előzőleg >
Nincsenek új szellemi mozgalmak
Nem csupán másokkal, hanem önmagammal is vitatkoztam miközben korom dilemmáival vergődtem és vergődőm ma is. Úgy >