Ma Jusztin, Jusztina, Auréliusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Kormányközeli médiák
Kettős függőségben a délvidéki/vajdasági magyar média
Bozóki Antal
A Twitter nélkül is könnyen megállapítható: A délvidéki/vajdasági magyar sajtó a szerb nyelvűnél is rosszabb helyzetben van. Nem egy, hanem éppen két kormányhoz is közeli, két kormányt kell kiszolgálnia: a haladó vajdasági és a fideszes magyar kormányt. Ezeknek az anyagi támogatása nélkül kérdés, hogy fenn tudna-e egyáltalán maradni. Lehet-e ilyen fokú anyagi függőség mellett egyáltalán a tárgyilagos tájékoztatásról és a közszolgálatiságról beszélni? Ezt a helyzetet mielőbb meg kell változtatni! Bozóki Antal:
Augusztus 17-én a Twitter közösségi média tíz szerbiai médiát jelölt meg „kormányközeliként”. A Szerbiai Rádió és Televíziót, az országos frekvenciával rendelkező Pink, Prva, B92 és Happy televíziót, a Tanjug hírügynökséget, valamint a Kurir, Informer, Politika és Srpski Telegraf napilapokat a kormánnyal együttműködő médiumként nevezte meg.
A közösségi portál a megjelölést azzal indokolta, hogy „olyan médiumokról van szó, amelyek szerkesztési politikáját az állam a pénzügyi juttatásokon keresztül kontrollálja, közvetlen, illetve közvetett módon. Vagyis a médiatartalomra, az összeállításra és a tartalom közlésére politikai hatásgyakorlás figyelhető meg”.
Az állammal együttműködő megjelölés, a Twitter magyarázata szerint, a kormánytisztviselők utasításaitól, az állam és a médiumok közeli kapcsolatától, illetve a hozzájuk közel álló egyének utasításaitól függ.
A közösségi oldal nem ajánlja majd ezeknek a médiumoknak a tartalmait, és nem is teszi hangsúlyossá a médiumok által közzétett bejegyzéseket.
A Twitter a régióban egyedül a szerbiai médiákat jelölte meg „kormányközeliként”. Ez azt is jelenti, hogy az említett médiák nem függetlenek a munkájukban.
A leminősítő megjelölés célja, hogy felhívja a használók figyelmét, hogy ezeket a médiumokat fenntartással kell kezelni, mivel a szerkesztéspolitikájuk az állam, illetve a hatalomhoz közeli személyek lehetséges befolyásától függhet.
Köztudott, hogy Szerbiában gond van a médiák függetlenségével, a sajtószabadsággal.
Az Európai Parlament, a 2021. március 25-i állásfoglalásában a Bizottság Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről, „sajnálatát fejezte ki a médiaszabadság romlása miatt” és „sürgette a szerb hatóságokat, hogy hozzanak azonnali intézkedéseket a véleménynyilvánítás szabadságának és a média függetlenségének biztosítása érdekében” (43. pont).
A nemzeti kisebbségi médiának a hatalomtól, a magyar sajtó esetében pedig a Vajdasági Magyar Szövetség irányította Magyar Nemzeti Tanácstól való függőségére utal, hogy a Szabadkán megjelenő „Hét Nap hetilap 30 millió dinár”, az újvidéki székhelyű Magyar Szó Lapkiadó Kft. pedig „105 millió dináros támogatásban részesült» a tartományi kormánytól.
A legnagyobb délvidéki/vajdasági magyar médiaházat, a szabadkai székhelyű Pannon Rádió és Televíziót, a magyar kormány 2011 és 2019 között – a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül – több mint kilencmillió euróval támogatta. Emellett, az Alapítvány (2020-al bezárólag) még 3,5 millió eurót különített el a Pannon RTV-nek, csak nem ismeretes, hogy ez az összeg kifizetésre került-e.
A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ (CINS) adatai szerint, a Pannon RTV a több millió euróért „a magyar kormány érdekeit képviseli, népszerűsítik Orbán Viktort és a Fideszt, s ezáltal növelik a magyar miniszterelnök és pártja befolyását Szerbiában”.
A magyarországi pénzek mellett, a Pannon Alapítvány a szerbiai pályázatokon, 2015-től napjainkig, a Szerbiai Újságíró Egyesület adatbázisa alapján, mintegy 302.000 eurót nyert.
A CINS adatai szerint, Pannon RTV mellett, a Magyar Szó 1.975.000 euró, a Hét Nap 117.500 euró, a Vajdaság Ma hírportál 160 610 euró támogatást kapott az anyaországtól. Még mintegy húsz tájékoztatási eszköz, köztük a topolyai Express TV, a Régió Rádió és a Jó Reggelt Vajdaság „véleményportál” is anyaországi támogatásban részesült.
Nem kell, tehát csodálkozni, hogy ezekben a médiákban egyetlen elemző, vagy bíráló írást nem találni a tartományi kormány, a Magyar Nemzeti Tanács, a „noszai ménesgazda” néven elhíresült Pásztor István pártvezér és Orbán Viktor magyar miniszterelnök tevékenységéről.
Így lehetséges, hogy a Magyar Szó első oldalon közli az ifjú Pásztor (Bálint), a szabadkai városi képviselő-testület elnökének (ön)értékelését az önkormányzat egyéves munkájáról, de egyetlen elemző írást vagy kommentárt nem közöl arról, hogy ebből mi az igaz és mi nem. Például, hogy mi az igazság a „a palicsi aqua-park, a szennyvizek elvezetése, a regionális hulladékfeldolgozó munkája beindulásával” kapcsolatosan? Miért kerül „18 millió dinárba a Szabadkai Városi Könyvtár homlokzatának”, vagy „20,7 millió dinárba a Zsinagóga orgonájának a felújítása”?
Nem csoda, hogy a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely közvélemény-kutatásában részt vevők „a legmegbízhatóbb hírforrásnak a (független – B. A.) Családi Kört tartják, majd pedig a Szabad Magyar Szó következik”. A megkérdezettek szerint „a Facebook megkaparintotta az olvasókat, a napi hírekért pedig nem szeretnek saját házuk tájánál messzebbre menni”.
A Twitter nélkül is könnyen megállapítható: A délvidéki/vajdasági magyar sajtó a szerb nyelvűnél is rosszabb helyzetben van. Nem egy, hanem éppen két kormányhoz is közeli, két kormányt kell kiszolgálnia: a haladó vajdasági és a fideszes magyar kormányt. Ezeknek az anyagi támogatása nélkül kérdés, hogy fenn tudna-e egyáltalán maradni. Lehet-e ilyen fokú anyagi függőség mellett egyáltalán a tárgyilagos tájékoztatásról és a közszolgálatiságról beszélni? Ezt a helyzetet mielőbb meg kell változtatni!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >