2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Mi történhetett Kavillóban?

Végel László
Végel László
Mi történhetett Kavillóban?

Talán olyan előadás született, amely megrontja a mi kisebbségi világunk lelkét? Kiderült, nem erről van szó, a Magyar Nemzeti Tanács túlbuzgó elnöke a „legszerencsésebb megoldásnak” tartaná a további vendégszereplések lemondását. Miért? Zavarja az erkölcsi a „prasnya beszéd”, a színpadon vizelés, az öncélú közönségesség, a parttalan ízléstelenség. Akik védelmükbe vették az előadást védik a prasnya beszéd jogát. Szó sincs a helyi posztfasizmusról, a gyerekeket kell védeni! Magyarországon a most kezdődó választási kampányban a Fidesz is védi gyermekeket. Vučić választási kampánya, amely mellett jelenleg is kitart, szintén a gyerekekre koncentrál. A gyermekvédelem mögött tehát egy időszerű napi politikai trend rejtezik. Végel László:

2021. július 28., szerda

A magyarországi honlapokon megpillantom a hírt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács állítólag betiltotta a Tanyaszínház új produkcióját, Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című drámájának bemutatását. Felkaptam a fejem. Az előadást nem láttam, értékeiről nem szólhatok, de Ödön von Horváthról sokat írtam a naplójegyzeteimben. A Kasimir és Karolinét legutóbb 2008-ban a monetáris válság idején láttam a berlini Schiller Theaterben, nagy művészi erővel tárta fel a kapitalista bankokat védelmező neoliberális rendszert. Elállt a lélegzetem. Egy másik Ödön von Horváth-drámát a fasizmusról szóló Délszaki éjt viszont a Brecht Theaterben láttam, ahol már feltűnt az új német szélsőjobboldal bírálata is. Ödön von Horváthot játsszák? Kelet-Közép-Európában (Szerbiában is!) ébredeznek a fasiszta eszmék? A vajdmagyarban is visszaköszöntek a harmincas évek? A nyugati világban baljós bizonytalanság honol, amelyet immár több mint egy évtizede észlelek. 2010 után közös irodalmi estem volt Nagyabonyi Melindával Svájcban. Az egyik résztvevő megkérdezte mit tapasztalok Svájcban. Félelmet, válaszoltam. Kimondtam a szót, és visszahőköltem. Félelem Svájcban? Lehetetlen! A szünetben azonban többen hozzám léptek és bevallották: kimondtam azt, amit ők nem mernek kimondani. Félnek ők is, csak még nem tudják mitől. Az évek során ezzel az érzéssel olvastam Ödön von Horváthot, amiről naplójegyzeteimben is beszámoltam. Azon tűnődtem, hogy posztfasiszta korunkban miért nem születnek nálunk is ilyen regények. A szerb, a horvát és a bosnyák irodalomban még felismerhető ez a korjelenség, de a magyarban nemigen, ami részben érthető, hiszen a balkáni háború feltárta a sebeket, a békés magyar rendszerváltás viszont elrejtette”, írtam 2019. december 29-én egy szép vasárnap délután. Brecht után az európai színház felfedezte Ödön von Horváthot. Van rá magyarázat. Az „Örök kispolgár” szerzője a harmincas években a tekintélyuralom, a szélsőjobb, a fasiszta eszmék, az autokrata rendszerek térhódítása idején pontos látleletet állított fel a „fasizmus hajszálgyökereiről”. Miként keríti hatalmában a kiszolgáltatott és megalázott embereket? A „lopakodó fasizmust” ábrázolta nagy művészi erővel. A „Korunk gyereke” című remek regényének névtelen hőse munkanélküliként a hitleri hadsereg katonája lett, s amikor felismerte, hogy becsapták igy kiáltott fel: „De ez a világ egy disznóól”. Elismeri, hogy a „vezéreink bizony nagy csalók”. Nem meglepő, hogy a nácik betiltották a „próféta” Ödön von Horváth műveinek kiadását, drámáinak színrevitelét, nehogy megrontsa a nemzet lelkét. Mi történhetett Kavillóban? Talán olyan előadás született, amely megrontja a mi kisebbségi világunk lelkét? Kiderült, nem erről van szó, a Magyar Nemzeti Tanács túlbuzgó elnöke a „legszerencsésebb megoldásnak” tartaná a további vendégszereplések lemondását. Miért? Zavarja az erkölcsi a „prasnya beszéd”, a színpadon vizelés, az öncélú közönségesség, a parttalan ízléstelenség. Akik védelmükbe vették az előadást védik a prasnya beszéd jogát. Szó sincs a helyi posztfasizmusról, a gyerekeket kell védeni! Magyarországon a most kezdődó választási kampányban a Fidesz is védi gyermekeket. Vučić választási kampánya, amely mellett jelenleg is kitart, szintén a gyerekekre koncentrál. A gyermekvédelem mögött tehát egy időszerű napi politikai trend rejtezik. (...)

 

2021. augusztus 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Tovább

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább