2021. május 13. csütörtök
Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A nemzetállam a kisebbségek csapdája

Végel László
Végel László
A nemzetállam a kisebbségek csapdája

Félő, hogy a belső ellentmondásoktól szenvedő Európai Unió rossz lelkiismerettel feláldozza a nemzeti kisebbségeket a mohó nemzetállamoknak, nehogy ezzel a meglevő konfliktusok mellé újak kerüljenek. Fogyatkozzanak a kisebbségek, de fájdalommentesen! Nem vagyok euroszkeptikus, de a kilencvenes évek reménykedései után eu(ro)fórikus sem. Csupán abban reménykedek, egy napon a kisebbségben megérlelődik a gondolat, hogy tényleges kisebbségi politikát műveljenek, nem pedig nemzetállamit. Elismerem, hogy ez nagyon kockázatos vállalkozás. Végel László:

2021. április 2. péntek

Egy kósza hírre bukkantam. Szerbiában őszre halasztják a népszámlálást. Semmi sem biztos, vélekedek, az is megtörténhet, hogy a járvány miatt a jövő évre halasztják. A kisebbségi közösségekben sokan tartanak a lélekszámfogyatkozás felgyorsulásától. A demográfusok előrejelzése legalább is erre figyelmeztet. Vannak, akik a vállukat vonogatva úgy tekintenek rá, mint a természeti csapásra, gyötri őket a jelenség, de sztoikusan hallgatnak róla. Vannak, akik kétségbeesetten figyelmeztettek, de hiába: nem volt beleszólásuk a kisebbségpolitikába. A regnáló kisebbségi vezetőknek tetszeni vágyók ravaszul megkerülik a kihívást, teljes harci diszbe öltözve bűnbakokat szimatolnak. Pedig végső ideje lenne a civakodás helyett a probléma gyökerét keresni. Tóth Barnabás Felicián azok közé tartozik, akik a diagnózissal foglalkoznak. Szerte a posztkommunista országokban reneszánszát éli a nemzetállamépítés politikája azzal a megindoklással, hogy jóvá kell tenni a „baloldali internacionalizmus” úgymond nemzetromboló, kártékony hatását. Vissza a nemzetállamba, ez most a posztkommunista országok vezérelve. Tegyük fel, hogy ez az elv összhangban van a magyar állam érdekeivel, ám ha ez az elv érvényes Magyarországra, akkor érvényes Romániára, Szlovákiára, Ukrajnára és Szerbiára is.  A nemzetállam lényege az etnikai hegemónia, különben nem nemzetállam. A nemzetállamban hozhatnak ugyan jobb vagy rosszabb kisebbségvédelmi törvényeket, durva erőszakot pedig semmiképpen sem gyakorolnak, mégis rohamosan csökken a kisebbségek lélekszáma. Mi történik? Tóth Barnabás Felicián az átlátszó.hu portálon kimondja a lényeget: az etnikai homogenizációra építkező nemzetállami ideológia nem diktatórikus rendszer, mint amilyen Ceausescu volt, hanem tetszetős demokratikus formákkal élve homogenizál. A nemzetállam demokratikus nacionalizmusa olyan, mint a lassú méreg: csendben, minden feltűnés nélkül hat.  Ezen a ponton tárul fel a magyar kisebbségek tabuként kezelt antinómiája: ami az anyaországban esetleg ajánlatos, az számukra a legnagyobb csapda. Nem szólhatnak ellene, hiszen akkor szembe kerülnek az anyaországi elittel, ezért nem tehetnek mást, minthogy önként veszik be a mérget. A pár évtizeddel ezelőtti maximalizmusból szelíd megalkuvó, kiegyezéses minimalizmus lesz. Ezek után érthető, hogy a vajdasági magyar közéletben is egyre kevesebb szó esik a feloldhatatlan antinómia okozta jogsérelmekről és hátrányokról. Nem hiszem, hogy az antinómia feloldását bárki is a nemzetállamok megszüntetésében látná, a mai Európában ez (sajnos) járhatatlan út. A posztnacionális vagy a konacionális államnak a jelenlegi posztkommunista államokban nincs esélye. Másutt se nagyon, de csak arról a cipőről beszélek, amely szorít. Az EU humánus fájdalomcsillapítót javasol, de nem gyógyszert. A pragmatikus és lehatárolt mozgástérrel rendelkező kisebbségi vezetők sem fordulhatnak szembe az anyaországi nemzetállami koncepcióval, mert azzal vesztüket okoznák, ezért igyekeznek a régi tömlőkbe új bort önteni, jóllehet nyilvánvaló, hogy ehhez már új tömlők kellenének. A jelenlegi európai patthelyzetben azonban szóba sem kerülhetnek az új tömlők. Félő, hogy a belső ellentmondásoktól szenvedő Európai Unió rossz lelkiismerettel feláldozza a nemzeti kisebbségeket a mohó nemzetállamoknak, nehogy ezzel a meglevő konfliktusok mellé újak kerüljenek. Fogyatkozzanak a kisebbségek, de fájdalommentesen! Nem vagyok euroszkeptikus, de a kilencvenes évek reménykedései után eu(ro)fórikus sem. Csupán abban reménykedek, egy napon a kisebbségben megérlelődik a gondolat, hogy tényleges kisebbségi politikát műveljenek, nem pedig nemzetállamit. Elismerem, hogy ez nagyon kockázatos vállalkozás.

 

2021. április 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A vajdasági magyarok „érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket”?

Tegyük tisztába: Kovács csak arra jogosult, hogy a pártját, a VMSZ-t képviselje, azokat, akik a pártjára >

Tovább

Nepotista és pártalapú foglalkoztatás?

Nepotizmus, érdekütközés, pártalapú foglalkoztatás? Ugyan már! Elvégre biztosítani kell a jövőt, a folytonosságot, bebetonozni az egyszólamúságot, >

Tovább

„Joga van-e a fiamnak a kórházi kezelésre?”

Elkeseredésemben már Vučić elnöknek is írtam. Kétszer is. Az Egészségügyi Minisztériumhoz utasított. Onnan az egészségügyi felügyelőséghez >

Tovább

Mit tartalmaz a „Kovács-jelentés”?

A jegyzetből is látható, hogy „Szerbia legdrágább képviselőjének” jelentése a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatosan szinte >

Tovább

Ariszteidész és a cserépdarab

Egy írástudatlan görög polgár nem tudva, hogy kiről van szó, Ariszteidészhez lépett és megkérte: írja fel >

Tovább

Határszabászat a Balkánon

Noha bő két hét alatt végül a legtöbb érintett megszólalt az elhíresült balkáni non-paper kapcsán, és >

Tovább

A nagy poszttranziciós szexuális forradalom

Úgy látszik, ezek a szexskandalumok egyre inkább lábra kapnak az új poszttranziciós elitben. A győri polgármester >

Tovább

A vírus politikai fegyver lett

„Azok az értelmiségiek, akik csak titokban cinkoskodtak a diktatúrával, főleg azzal, hogy bölcsen hallgattak a színe >

Tovább

Levél a Klubrádiónak

Az ATV vezetőinek joguk van megváltoztatni politikai nézeteiket, elkötelezettségüket, szövetségeseiket. Ez csak rájuk tartozik. De együttműködni >

Tovább

„Búcsú előtt”

Olyan (IPA és egyéb) projektumokkal kellene pályázni (a falunapi ünnepségek és különböző eszem-iszom fesztiválok helyett), amelyek >

Tovább

A gyomorforgató antikommunizmus

Milyen nemzet az, amelynek csak egy disszidense akad, kérdezte, majd előrelátóan – 1971-ben történt az eset >

Tovább

Az elit játszmája

Késve kapom kézbe a Magyar Hangot, a postás csak ma kézbesítette, átböngészem és egy nagyon fontos >

Tovább