Ma Karolina, Karola, Aida névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (1)
Szabadkán hivatalos használatba kerül a bunyevác nyelv
A képviselő-testületi vitában felszólalók többsége történelmi jelentőségűnek nevezte a bunyevác nyelv hivatalossá tételét, hisz ez az első eset, hogy a bunyevácokat önálló nemzeti kisebbségként ismerik el. Elhangzottak azonban személyes sértések, fenyegetések is. Bozóki Antal:
A szabadkai városi képviselő-testület március 4-én tartotta sorrendben a hetedik rendes ülését. A legtöbb vitát a város alapszabályának módosítására vonatkozó napirendi pont váltotta ki, amelyek elfogadása lehetővé tette, hogy megkezdődjön a bunyevác nyelv hivatalossá válásával kapcsolatos eljárás lefolytatása a helyi önkormányzat területén.
A horvát külügyminisztérium még a határozat meghozatala napján közölte: jegyzéket intézett a szerb külügyminisztériumhoz, amelyben „tiltakozott a kezdeményezés ellen, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá váljon Szabadkán”.
A képviselő-testületi vitában felszólalók többsége történelmi jelentőségűnek nevezte a bunyevác nyelv hivatalossá tételét, hisz ez az első eset, hogy a bunyevácokat önálló nemzeti kisebbségként ismerik el. Elhangzottak azonban személyes sértések, fenyegetések is.
Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének (Savez bačkih Bunjevaca – SBB) képviselője a médiának nyilatkozva reagált a kezdeményezést kritizálóknak is.
– A város alapszabályának módosításával végre hivatalosan is elismerték, hogy a bunyevác egy önálló nemzeti kisebbség Szerbiában, amelynek van saját kultúrája, tradíciója és nyelve. Mi ezzel senkinek nem okozunk kárt, sőt támogatjuk, hogy mindenki éljen azokkal a jogokkal, amelyekért mi is küzdünk. A horvát nemzeti kisebbség részéről sokan kétségbe vonják a követeléseink jogosságát. Nekik azt üzenem, hogy minden szabadkai horvát bunyevác származású, és azzal, amit mi tettünk, valójában az ő elődeik nyelvét is meg szeretnénk őrizni. Mi elfogadjuk azt, ha valaki horvátnak tartja magát, és úgy érzem, az lenne az igazságos, ha ők is elfogadnák azt, hogy mi bunyevácoknak valljuk magunkat. Azt szeretném, hogy nyújtsunk egymásnak békejobbot, és közösen dolgozzunk azért, hogy minden szabadkainak jobb élete legyen – mondta Mirko Bajić.
Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (Demokratski savez Hrvata u Vojvodini – DSHV) képviselője (és a szervezet elnöke), újságírói kérdésre elmondta:
– Az ülésen történő felszólalásaimban több problémára igyekeztem felhívni a figyelmet. Egyrészt a jogi hiányosságokra, hisz egy kisebbség nyelvét akkor kell hivatalossá tenni, ha a számuk a lakosság számarányát tekintve eléri a 15 százalékot, másrészt politikai érveket hoztam fel, hisz véleményem szerint ez a lépés alapot szolgáltathat számos visszaélésnek a jövőben, ugyanakkor a szerb és horvát nemzet közötti kapcsolatokra is negatívan hathat ki. A városi képviselők döntését természetesen elfogadjuk, és kezdeményezni fogjuk, hogy a horvát nyelvet több önkormányzat területén tegyék hivatalossá – fogalmazott Žigmanov.
Az alapszabály módosítását Stevan Bakić, Szabadka Szerb Haladó Párti (SNS) polgármestere kezdeményezte.
– A bunyevác nemzeti közösség már több mint három évszázada Szabadka területén él és dolgozik, és azóta folyamatosan a város érdekében tevékenykedik. A Bunyevác Nemzeti Tanács küldöttsége bemutatta azokat a dokumentumokat, amik alapján kérték azt, hogy a nyelvük hivatalossá váljon. Az elmúlt húsz évben megtörtént a nyelvük tudományos standardizálása, emellett a nemzeti tanács tevékenyen kiveszi a részét a város művelődési életéből. Szabadka büszke lehet arra, hogy hamarosan négy hivatalos nyelv lesz használatban a városban – mondta a polgármester.
A város statútumának módosítására vonatkozó rendeletet végül 58 támogatói és két ellenszavazat mellett fogadták el. A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői is támogatták az alapszabály módosítási eljárás folyamatának az elindítását.
Következő cikk: A konzervatív Petőfi
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mindig Nyugatra menj...
Nem vagyok Nyugat-imádó, de bevallom: jelenleg sajnos nincs más út, bármennyire is álmodozok arról, hogy legyen. >
Senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre!
Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva >
„Tordán elégedettek”?
Cikkírónk általában nem veszi magának a fáradtságot, hogy körülnézzen a faluban és elbeszélgessen az emberekkel arról, >
A népszámlálási eredményekre várva
Nincs válasz a legfontosabb kérdésre: van-e ellenzéki program? Van-e baloldali vagy liberális alternatíva? Vagy pedig arról >
Összeborulás vagy elszámoltatás?
Amennyiben a vajdasági magyar közösség helyzetének megvitatására irányuló párbeszédre, vagy változásra a VMSZ vezetésében és politikájában >
„A kézfogás csodája”
Az MNT „alapította” Magyar Szó napilap is a pásztorvilág építésének az egyik tartópillére. Erdődi Edvinát a >
Ez lenne Lovas tandíja?
A „példamutató beruházással” kapcsolatban felvetődik az is, hogy Pásztor Istvánnak miért éppen a Szabadkai Városi Könyvtár >
Ezt az alkalmat (is) bűn lenne elszalasztani!
Vajdaság Autonóm Tartomány 2023–2030-ig terjedő fejlesztési terve tervezetének a „közszemlére” bocsátása jó alkalom, hogy az MNT >
Kovács Vučić szerb elnök magyar hangja
A VMSZ üdvöskéje, Kovács Elvira a szerbiai uniós csatlakozási folyamatért felelős személyek egyike. Ért-e ehhez egyáltalán? >
Vučić és Orbán szövetsége: a zsák a foltját megtalálja
A demokrácia hiányával és a túlzott korrupcióval jellemezhető „orosz típusú” kormányzás lényegében mindkét autokratának megfelel – >
Szerződésbontás
A junior Pásztor nem említette a háborús bűnösök törlésének szükségét a listáról. Miért? Nem akarja, vagy >
Losoncz Márk nyílt leveléről
Párbeszéd lesz, de nem a VMSZ mostani vezetőségével. Sajnálatos, hogy Losoncz Márk gondolatvilága megrekedt a VMSZ-nél, >