2022. május 18. Szerda
Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (1)

Szabadkán hivatalos használatba kerül a bunyevác nyelv

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (1)
Azok a régi szép idők: Kolinda Grabar Kitarović és Alaksandar Vučić

A képviselő-testületi vitában felszólalók többsége történelmi jelentőségűnek nevezte a bunyevác nyelv hivatalossá tételét, hisz ez az első eset, hogy a bunyevácokat önálló nemzeti kisebbségként ismerik el. Elhangzottak azonban személyes sértések, fenyegetések is. Bozóki Antal:

A szabadkai városi képviselő-testület március 4-én tartotta sorrendben a hetedik rendes ülését. A legtöbb vitát a város alapszabályának módosítására vonatkozó napirendi pont váltotta ki, amelyek elfogadása lehetővé tette, hogy megkezdődjön a bunyevác nyelv hivatalossá válásával kapcsolatos eljárás lefolytatása a helyi önkormányzat területén.

A horvát külügyminisztérium még a határozat meghozatala napján közölte: jegyzéket intézett a szerb külügyminisztériumhoz, amelyben „tiltakozott a kezdeményezés ellen, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá váljon Szabadkán”.

A képviselő-testületi vitában felszólalók többsége történelmi jelentőségűnek nevezte a bunyevác nyelv hivatalossá tételét, hisz ez az első eset, hogy a bunyevácokat önálló nemzeti kisebbségként ismerik el. Elhangzottak azonban személyes sértések, fenyegetések is.

Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének (Savez bačkih Bunjevaca – SBB) képviselője a médiának nyilatkozva reagált a kezdeményezést kritizálóknak is.

– A város alapszabályának módosításával végre hivatalosan is elismerték, hogy a bunyevác egy önálló nemzeti kisebbség Szerbiában, amelynek van saját kultúrája, tradíciója és nyelve. Mi ezzel senkinek nem okozunk kárt, sőt támogatjuk, hogy mindenki éljen azokkal a jogokkal, amelyekért mi is küzdünk. A horvát nemzeti kisebbség részéről sokan kétségbe vonják a követeléseink jogosságát. Nekik azt üzenem, hogy minden szabadkai horvát bunyevác származású, és azzal, amit mi tettünk, valójában az ő elődeik nyelvét is meg szeretnénk őrizni. Mi elfogadjuk azt, ha valaki horvátnak tartja magát, és úgy érzem, az lenne az igazságos, ha ők is elfogadnák azt, hogy mi bunyevácoknak valljuk magunkat. Azt szeretném, hogy nyújtsunk egymásnak békejobbot, és közösen dolgozzunk azért, hogy minden szabadkainak jobb élete legyen – mondta Mirko Bajić.

Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (Demokratski savez Hrvata u Vojvodini – DSHV) képviselője (és a szervezet elnöke), újságírói kérdésre elmondta:

– Az ülésen történő felszólalásaimban több problémára igyekeztem felhívni a figyelmet. Egyrészt a jogi hiányosságokra, hisz egy kisebbség nyelvét akkor kell hivatalossá tenni, ha a számuk a lakosság számarányát tekintve eléri a 15 százalékot, másrészt politikai érveket hoztam fel, hisz véleményem szerint ez a lépés alapot szolgáltathat számos visszaélésnek a jövőben, ugyanakkor a szerb és horvát nemzet közötti kapcsolatokra is negatívan hathat ki. A városi képviselők döntését természetesen elfogadjuk, és kezdeményezni fogjuk, hogy a horvát nyelvet több önkormányzat területén tegyék hivatalossá – fogalmazott Žigmanov.

Az alapszabály módosítását Stevan Bakić, Szabadka Szerb Haladó Párti (SNS) polgármestere kezdeményezte.

– A bunyevác nemzeti közösség már több mint három évszázada Szabadka területén él és dolgozik, és azóta folyamatosan a város érdekében tevékenykedik. A Bunyevác Nemzeti Tanács küldöttsége bemutatta azokat a dokumentumokat, amik alapján kérték azt, hogy a nyelvük hivatalossá váljon. Az elmúlt húsz évben megtörtént a nyelvük tudományos standardizálása, emellett a nemzeti tanács tevékenyen kiveszi a részét a város művelődési életéből. Szabadka büszke lehet arra, hogy hamarosan négy hivatalos nyelv lesz használatban a városban – mondta a polgármester.

A város statútumának módosítására vonatkozó rendeletet végül 58 támogatói és két ellenszavazat mellett fogadták el. A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői is támogatták az alapszabály módosítási eljárás folyamatának az elindítását.

 

2021. március 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Időközben Újvidéken: a TV aranykora

Ez volt a magyar szerkesztőség aranykora, és ezt azért merem ilyen szerénytelenül kijelenteni, mert a többiek >

Tovább

Egy görög dráma színésznővel

A sajtóigazolványunkkal simán bejutottunk. Az első, akibe beléptünkkor belebotlottunk, Melina Mercouri világhírű görög színésznő volt. Lelkendezve >

Tovább

Brezsnyev utolsó kongresszusa

Az utolsó Brezsnyev-kongresszus közben volt alkalmam kicsit körülnézni Moszkvában: Vörös tér, Lenin Mauzóleum stb. Az egyik >

Tovább

A tudósító

Később letiltattam a hitelkártyámat, majd elmentünk a jugoszláv nagykövetségre, ahol éppen egy vajdasági volt a nagykövet >

Tovább

Tanjug-huszár vígan diktál

Az igazi Dominó tulajdonosának a képe ugyanott lóg, ahol eredetileg is lógott, a söntés felett, de >

Tovább

Újvidékre kéne menni

Persze mai szerény nézetem szerint a belpolitikai újságírás az Újságírás, csakhogy abban az időben számomra érthetetlen >

Tovább

Újvidék – primo tempo

A nyári szünet megszülte az első lépésemet az újságírás felé. Már pontosan nem emlékszem, hogy kitől >

Tovább

Az első félidő

Történelmi dilemma marad, hogy le kellett-e bombázni az Újvidéki Tv-t? Ha azt vesszük figyelembe, hogy a >

Tovább

Magyar egyetem nincs – csak egyetlen önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény

Jellemző az is, hogy az Újvidéki Egyetem honlapja is csak szerb, angol és kínai nyelvű, ami >

Tovább

„Forradalom: megváltás!”

Száműztük emlékeinkből és a szótárunkból a forradalmat is, a megváltást is. Következett a bársonyos forradalom, de >

Tovább

A fasizmus feletti győzelem bizarr napja

Sztálin a győztesek oldalán Jaltában megkaparintotta Kelet-Közép-Európát, beleértve Ukrajnát is. 1991-ben a Szovjetunió szétesett, Ukrajna független >

Tovább

„Eredmények a válság kellős közepén”?

A számadatokból is jól látszik, hogy a két magyar lapkiadó kft. valójában, sajnos, nem hogy semmilyen >

Tovább