2022. szeptember 24. szombat
Ma Gellért, Gerda, Mercédesz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (1)

Szabadkán hivatalos használatba kerül a bunyevác nyelv

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (1)
Azok a régi szép idők: Kolinda Grabar Kitarović és Alaksandar Vučić

A képviselő-testületi vitában felszólalók többsége történelmi jelentőségűnek nevezte a bunyevác nyelv hivatalossá tételét, hisz ez az első eset, hogy a bunyevácokat önálló nemzeti kisebbségként ismerik el. Elhangzottak azonban személyes sértések, fenyegetések is. Bozóki Antal:

A szabadkai városi képviselő-testület március 4-én tartotta sorrendben a hetedik rendes ülését. A legtöbb vitát a város alapszabályának módosítására vonatkozó napirendi pont váltotta ki, amelyek elfogadása lehetővé tette, hogy megkezdődjön a bunyevác nyelv hivatalossá válásával kapcsolatos eljárás lefolytatása a helyi önkormányzat területén.

A horvát külügyminisztérium még a határozat meghozatala napján közölte: jegyzéket intézett a szerb külügyminisztériumhoz, amelyben „tiltakozott a kezdeményezés ellen, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá váljon Szabadkán”.

A képviselő-testületi vitában felszólalók többsége történelmi jelentőségűnek nevezte a bunyevác nyelv hivatalossá tételét, hisz ez az első eset, hogy a bunyevácokat önálló nemzeti kisebbségként ismerik el. Elhangzottak azonban személyes sértések, fenyegetések is.

Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének (Savez bačkih Bunjevaca – SBB) képviselője a médiának nyilatkozva reagált a kezdeményezést kritizálóknak is.

– A város alapszabályának módosításával végre hivatalosan is elismerték, hogy a bunyevác egy önálló nemzeti kisebbség Szerbiában, amelynek van saját kultúrája, tradíciója és nyelve. Mi ezzel senkinek nem okozunk kárt, sőt támogatjuk, hogy mindenki éljen azokkal a jogokkal, amelyekért mi is küzdünk. A horvát nemzeti kisebbség részéről sokan kétségbe vonják a követeléseink jogosságát. Nekik azt üzenem, hogy minden szabadkai horvát bunyevác származású, és azzal, amit mi tettünk, valójában az ő elődeik nyelvét is meg szeretnénk őrizni. Mi elfogadjuk azt, ha valaki horvátnak tartja magát, és úgy érzem, az lenne az igazságos, ha ők is elfogadnák azt, hogy mi bunyevácoknak valljuk magunkat. Azt szeretném, hogy nyújtsunk egymásnak békejobbot, és közösen dolgozzunk azért, hogy minden szabadkainak jobb élete legyen – mondta Mirko Bajić.

Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (Demokratski savez Hrvata u Vojvodini – DSHV) képviselője (és a szervezet elnöke), újságírói kérdésre elmondta:

– Az ülésen történő felszólalásaimban több problémára igyekeztem felhívni a figyelmet. Egyrészt a jogi hiányosságokra, hisz egy kisebbség nyelvét akkor kell hivatalossá tenni, ha a számuk a lakosság számarányát tekintve eléri a 15 százalékot, másrészt politikai érveket hoztam fel, hisz véleményem szerint ez a lépés alapot szolgáltathat számos visszaélésnek a jövőben, ugyanakkor a szerb és horvát nemzet közötti kapcsolatokra is negatívan hathat ki. A városi képviselők döntését természetesen elfogadjuk, és kezdeményezni fogjuk, hogy a horvát nyelvet több önkormányzat területén tegyék hivatalossá – fogalmazott Žigmanov.

Az alapszabály módosítását Stevan Bakić, Szabadka Szerb Haladó Párti (SNS) polgármestere kezdeményezte.

– A bunyevác nemzeti közösség már több mint három évszázada Szabadka területén él és dolgozik, és azóta folyamatosan a város érdekében tevékenykedik. A Bunyevác Nemzeti Tanács küldöttsége bemutatta azokat a dokumentumokat, amik alapján kérték azt, hogy a nyelvük hivatalossá váljon. Az elmúlt húsz évben megtörtént a nyelvük tudományos standardizálása, emellett a nemzeti tanács tevékenyen kiveszi a részét a város művelődési életéből. Szabadka büszke lehet arra, hogy hamarosan négy hivatalos nyelv lesz használatban a városban – mondta a polgármester.

A város statútumának módosítására vonatkozó rendeletet végül 58 támogatói és két ellenszavazat mellett fogadták el. A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői is támogatták az alapszabály módosítási eljárás folyamatának az elindítását.

 

2021. március 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább

„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?

Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >

Tovább

Követendő példát mutattak

A vita után a közönség soraiból nem egy, hanem legalább féltucat fiatalember szólalt fel, fiatalok voltak, >

Tovább

A magyar jacht

Egyszer azonban csoda történt. Magyar jachton szolgálta fel a pizzát. Az utasok éppen arról cseverésztek, milyen >

Tovább

Pásztor-lista

Pásztor és Hajnal egyik politikai bűne, hogy az MNT illetékességét az oktatás, a tájékoztatás és a >

Tovább

Rombolni már tudnak!

Pásztor elismerte, „onnantól, hogy a migránsok belépnek Szerbia területére, a probléma kezelése kicsúszik az ellenőrzés alól”. >

Tovább

Lesz EuroPride Belgrádban vagy, nem lesz?

„Az EuroPride megosztotta Szerbiát.” Napok óta folyik a vita a szeptember 17-ére bejelentett megfelvonulásról. Sikerült ezzel >

Tovább

A tévedhetetlen írók

A kor megsebzi a legjobb íróit. Dosztojevszkijt is. Ezért olvasom némi gyanakvással a tévedhetetlen írók műveit. >

Tovább