Ma Kornélia, Kunigunda, Frigyes névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Bűn
Végel László
Lehet, hogy a legnagyobb bűn a bűnhődéstől való menekülés. Azokra gondolok, akik Pilátusként nem akartak hallani az igazságról. Tenni meg éppenséggel semmit sem tettek érte. Végel László:
2021, február 11., csütörtök
Könyörtelen mondattal vezeti be élettörténetét Szent Ágoston. „Ezen a földön senki sem tiszta a színed előtt, még az egynapos csecsemő sem”. Bűnben születtünk volna? Úgy is érthető a mondat, hogy bűnös hajlamokkal jöttünk a világra. Visszatekintve az elmúlt évtizedekre gyanítom, hogy mégis helytálló a leibnizi tétel, miszerint, ha az Isten olyan embereket teremtett volna, akik képtelenek bűnt cselekedni, akkor – kommentálja Leszek Kolakowski – „ennek az ára az lenne, hogy meglennénk fosztva a szabad akaratunktól, amelyből szükségszerűen következik a bűn lehetősége és a tényleges elkövetése.” Valahogy így van tehát: szabadságunk bűnnel fertőzött. A történészek véres századnak nevezték a századomat, és érlelődik bennem a szorongás, hogy a nemzedékek egész sora nem úszta meg ártatlanul a saját korát. A kor gyermeke vagyok, nem áltathatok másokat és magamat. Nem hiszem, hogy elegánsan léptünk ki a romlott korunkból. Ha vállalom, hogy a kor gyermeke vagyok, akkor azt jelenti, hogy vétségekre ítéltettem, amelyekkel egy életen át vívódom. Magamat kell megváltanom. Kortársaim nagy részével bűnhődöm - akár bűn nélkül is, merül fel bennem a kérdés, miközben (mert ez a kérdés nagyon foglalkoztat) az irodalmi hőseimre is gondolok. A Bűnhődés című kisregényem partizán hőse is az önromboló bűnhődés áldozata, hiszen a német tiszt öngyilkosságáért nem lehet felelős, de mégis elfogadta a büntetést. A berlini fal ledöntése után a nyugat-németországi férfinek először is ez a szó jutott eszébe: bűnhődés. Népének bűnei miatt bűnhődött. Lehet, hogy a legnagyobb bűn a bűnhődéstől való menekülés. Azokra gondolok, akik Pilátusként nem akartak hallani az igazságról. Tenni meg éppenséggel semmit sem tettek érte.
Következő cikk: Bismarck után Merkel: tartsd fenn a békét Moszkvával
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa árvái
Jól esett, hogy újra láthattam a régi ismerős arcokat. Kiderült, hogy Horvátországban és Szlovéniában mégis valamelyest >
Az énekes halálát gyászolja a hatalom és az ellenzék
A mérvadó újságok megemlékeznek a 100 évvel ezelőtt 1921-ben született (2002-ben elhunyt) amerikai liberális filozófusról, John >
Sok pénz, semmi eredmény
A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >
A mazsolázók
Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >
Kusturica Szarajevó fölött
És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >
Az elrabolt idők nyomában
Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat. Nem csak >
A tévedhetetlenekkel szemben
Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >
„Nesze semmi, fogd meg jól!”
Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >
A közéleti vákuum depresszív hatása
A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >
A harmincas évek újra meg újra felbukkanak
Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >
Haiku és kapitalizmus
Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >
Független sajtó
Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >