2026. október 17. szombat
Ma Hedvig, Ignác, Rudolf névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Napi ajánló

Le kell vetni, mint egy rongyos kabátot!

Bence Erika
Bence Erika
Le kell vetni, mint egy rongyos kabátot!

Nincs jó helyzetben a kritikai véleményének hangot adó. Nemcsak azért, mert bírálatával magára vonhatja a bírált személy(ek) haragját, hanem mert kritikája olyanokat is eltalálhat, akik ugyancsak az érintett területen dolgoznak, de munkájukat kiválóan végzik. Több évtizedes kritikusi/recenzensi tapasztalatom azt mutatja, hogy magukra a bírálatot inkább ők veszik, holott a tehetségteleneknek, a rosszul teljesítőknek, a felkészületleneknek, a lustáknak kellene okulniuk belőle. Bence Erika:

Az öndicséret diszkrét bája

Egyikük napilapban nyilatkozott, másikuk álnéven (a név és a pszeudonim hasonlósága miatt többen úgy vélik, a kettő ugyanaz a személy!) írt dicsérő hangvételű kommentárt egy (állítólagos) véleményportálon. A nyilatkozat az MNT (szak)emberei által koordinált televíziós távoktatásról szólt: az oktatás célját szolgáló 20 perces felvételek sikerességéről. A kommentár ugyancsak az MNT-t dicséri. Megtudjuk belőle, hogy „a Magyar Nemzeti Tanács munkatársai és koordinátora már évek óta azon munkálkodnak, hogy megfelelő és színvonalas könyvek és munkafüzetek kerüljenek a nebulók elé és a pedagógusok kezébe”, múlhatatlan érdeme az intézménynek, hogy „felkérte” a szerzőket, fordítókat, lektorokat, korrektorokat, grafikusokat stb. És ha ez nem lenne elegendő: „Elévülhetetlen a Vajdasági Magyar Szövetség képviseleti ereje ebben az ügyben, mert minden szinten képviselve van és tudja a közösség probémáit (sic!) és annak a módját is, hogy érvényesíteni tudja azokat.”

Őszintén remélem, hogy a nyilatkozó oktatási megbízott és az álneves cikkíró nem egy és ugyanaz a személy, mert létezhetetlen, hogy egy pedagógus ennyire ne legyen birtokában semmilyen, a szabatos fogalmazást és kifejezést lehetővé tevő íráskultúrának és affinitásnak. S talán, el kellene gondolkodnia azon, hogy az említett „névhasonlóság” miatt elhatárolódjék a többször is plagizált tartalmakkal tetten ért cikkíró tevékenységétől. Az internet ugyanis – sok átkosnak ítélt tulajdonsága mellett – ilyen szempontból nagyon megbízható, elég egy keresőprogram, néhány kattintás, és máris beazonosítja a gyanúsnak ítélt szöveg eredeti forrását. És nem lehet letagadni. Ott van megmásíthatatlanul, feketén-fehéren.  

Úgy látszik azonban, hogy az említett portál alapítói, főszerkesztője, támogatói és olvasói számára nem mérvadó fontosságú komponens a megjelent írások eredetisége, de az MNT és a VMSZ számára sem kényelmetlen, hogy egy ilyen portálon, efféle kontextusban hangozzék el a neve, minősítsék tevékenységét. S bár térségünkben ismert szólás utal arra, milyen az öndicséret „szaga”, az említett struktúrák évek óta alkalmazzák ezt a kizárólagos, önfényező, erőteljesen demagóg retorikát. Támogatóik és hívek jelentős része, nyilván, ezt akarja hallani, nem tud, vagy nem akar önálló véleményt formálni. Esetleg: nem mer. De rendjén van-e, hogy maga a képviselő, a megbízott, a szolgáltató mondja meg, hogy támogatásának vagy szolgáltatásának volt-e, s milyen hatása, sikere? Hiszen, ha valaki jól végzi munkáját, nincs szüksége arra, hogy önkényesen formált pozitív önképét másokra erőszakolja. A jelzett cikk alá írt kommentemben „kikértem magamnak”, mint „felkért” szerző, hogy a véleményt, amit csak én alkothatok meg saját és közvetlen tapasztalataim alapján, egy bizonyítottan plagizáló, álneves, propagandaterjesztő és – írásai tanúskodnak róla – egyértelműen pancser cikkíró fogalmazza meg, tegye közzé helyettem. Nem beszélve arról, hogy nem igaz.

Régi beidegződések kopott gúnyájában

Az elmúlt év őszén, miután a szakmában illetékes testület ajánlott a munkára, az MNT koordinátora valóban beszélt velem telefonon, és felkért arra, hogy vállaljam el az általános iskolai hetedik osztályos olvasókönyv és munkafüzet megírását azzal, hogy akaratom szerint választhatok (vagy nem) társszerzőt és munkatársakat (például: lektort és korrektort). Választottam. Nagyon jó csapattal dolgoztam, beleértve a kiadó szerkesztőjét is. Még véletlenül sem amatőrök, miként azt (remélem, csak meggondolatlanul) nyilatkozta a televízió műsorában a kisebbségi érdekszervezet említett munkatársa: „Senki sem profi…” De. Igen. És ezt a véleményt nem én alkottam – a bírált szervekhez hasonlóan – magamról/magunkról és munkánkról. Hanem a véleményalkotásban mérvadó szakvéleményezők és kritikusok. (Ha – ennek ellenére – mégis amatőrök lennénk, akkor miért bízta a munkát „ilyenekre” az érdekvédelmi szervezet? Vagy kire gondolt?)

Az említett telefonon kívül jómagam és munkatársaim semmilyen „múlhatatlan támogatást” nem kaptunk és nem is igényeltünk sem az MNT, sem a VMSZ részéről. Hacsak nem a kiadó által felkért recenzensek munkáját pluszban „felülbíráló”, a szervezet(ek) által angazsált, valahol a cenzor és a kritikus szerepe közötti térben ténykedő, minden bizonnyal „legmegbízhatóbb” recenzens tevékenységéről van szó. Nem értettem, a hatalomfitogtatáson kívül mi célt szolgált ennek az eljárásnak a beiktatása, hiszen korábban hárman is, köztük a jelölt véleményezőnél tekintélyesebb, jelentősebb szakemberek mondtak bírálatot a munkánkról. Mindenesetre, szerepe ellenére, igen hasznos és hozzáértő javaslatai voltak, amelyeknek nagyobb részét meg is fogadtam. Ha nem így lett volna, biztos, hogy megtagadom az együttműködést. Egyik megjegyzésén viszont nevettem, és szakmaiságra hivatkozva utasítottam el. Azt javasolta, hogy írjam meg a Nemes Nagy Ágnes költeményét értelmező egységben, hogy a költő „milyen szép nő volt”. Biztos az volt. De az irodalomtanítás szempontjából „bányarém” is lehetett volna. Mert nem arról szól. Irodalmat: szövegeket, jelenségeket, kulturális, mediális és textuális összefüggéseket értelmezünk. Egy nagyon bonyolult hálózatot járunk be, amikor irodalmat tanítunk. Ami nem csak irodalom. És nem csak magyar.

Nem írok véleményt az MNT oktatási megbízottja által „hallelujah”-zott” televíziós távoktatás felvételeiről. Megnéztem a magyar irodalomból készülteket. És nem szeretném bántani azokat a kiváló magyartanárokat, akik a lehető legjobbat tudnák nyújtani műveltségük és felkészültségük alapján, de egy ritka hanyag, felületes, kétségbeejtően rossz operatív terv alapján kell dolgozniuk. Miért? Mert a tervkészítők alkalmazásakor a szervezeti hűség, a szófogadás, a kis léptékű gondolkodás fontosabb volt a tantervértelmezési készségnél, az olvasottságnál, a korszerű szemléletben és módszerekben való jártasságnál.

Pedig visszaüt a dolog. Rá fognak jönni a tanulók (ha máskor nem, a kisérettségin), hogy Kosztolányi Dezső, a világ szürreális jelenségtartományai felé kilendülő versének megértése szempontjából a szövegközi átjárások értelmezésének van jelentősége, például a „farkasok órája”- és a Don Quijote-jelenségnek, nem annak, hogy a költő feleségét Harmos Ilonának hívták.

(Családi Kör)

 

2020. november 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tordán ez lett azáltal, hogy a VMSZ-es képviselők ott voltak a parlamentben

Az utóbbi két évben a VMSZ önmagának tulajdonított eredményei is valójában az állagmegóvás és a folyamatos >

Tovább

VMDK: HOL VANNAK A BELGRÁDI EREDMÉNYEK, HA MAGYARORSZÁGI TÁMOGATÁSOKKAL KELL KAMPÁNYOLNI?

Tegyük fel a kérdést: mi köze van ezeknek a támogatásoknak a szerbiai parlamenti választásokhoz? Miért nem >

Tovább

„Majd szavazzanak az ötösre!” (1.)

A listán két tordai név is van: Kiss Kornélia okleveles földmérnök, falugazdász a 69. helyen, Sári >

Tovább

VMDK: KOVÁCS ELVIRA A SOROK KÖZÖTT BEISMERTE, HOGY A VÁLASZTÁSOK UTÁN IS AZ SNS–SRS SZÖVETSÉGGEL AKARJÁK FOLYTATNI!

A VMDK meglátása szerint különösen cinikus, hogy sem a VMSZ, sem Kovács Elvira nem vállal érdemi >

Tovább

Üres akadémiai vita a nemzeti közösségi jogokról

Az elérhető információk alapján nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, de nem lenne meglepő, ha az MNT >

Tovább

Mit ér a polgár, ha választó és magyar? Helyzetjelentés a szabadkai plakátháborúról

Portré tekintetében Kasza valóban kissé vöröses. „Mintha elpirult volna szégyenében!” – jegyezte meg egy VMDK-s újságíró >

Tovább

Miféle felelősséggel tartoznak a diktatúra polgárai?

Ők felmenthetők, amennyiben nincs semmiféle funkciójuk és nincs semmiféle befolyásuk a közéletre. Azonban ugyanez a válasz >

Tovább

A 3-as lista lehet a VMSZ sírásója

Történelmi jelentőségű lehetne, ha évtizedek után ismét létrejöhetne egy pluralista vajdasági magyar politikai képviselet, amelyben nem >

Tovább

A VMSZ „politikai prostituáltak gyülekezete”, vagy „elvszerű, gerinces emberek sokasága”?

Az október 25-i választások a VMSZ sorsát is megpecsételhetik. Amennyiben az egyetemisták listája győzne a választásokon, >

Tovább

VMDK: Pásztorék ismét ködöt árulnak a Tisza-menti szavazóknak

A Tisza-menti régió lakói – akiknek a mindennapi életben, a kórházi ellátásban és a hivatalos ügyintézésben >

Tovább

Létezik alternatíva

Ahogy látom, új arcok, új nevek tűnnek fel, ami nyilván komoly közéleti frissülést jelez. És ez >

Tovább

Távoli, és mégis élő

Az a nehéz, hogy én most pont ugyanannyit éltem itt, Magyarországon, mint amennyit otthon. Nagyon érdekes >

Tovább