2024. április 15. hétfő
Ma Anasztázia, Tas, Oktávia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Már megint itt van a...

Már megint itt van a...

…karantén. Már megint be vagyunk zárva. Már megint minden nap arra ébredünk, hogy az előző napon hány „idős, krónikus beteg” halt meg, hányan kerültek kórházba és lélegeztetőgépre. És megint itt van a Vírusnapló. Újrakezdjük vagy folytatjuk? Nézőpont kérdése. Vásárhelyi Mária:

Tavasszal, bár itt volt a vírus, mégis nagyon távolinak és megfoghatatlannak tűnt.  Talán egyetlen ismerősöm volt, aki megfertőződött és egy barátom édesanyja halt meg idősotthonban. Most viszont itt csapkod körülöttem. Ismerőseim, barátaim kapják el egymás után a fertőzést és már a családban is volt több beteg. Az unokáim úgy járnak ki-be a karanténból, ahogyan korábban a játszótérre jártak. Szeptember óta alig múlt el hét, hogy valamelyik ne lett volna szobafogságban. Tényleg! Ők már nem is ismerik ezt a fogalmat, az én gyermekkoromban ez gyakori büntetés volt. A felnőttek félnek, a gyerekek szoronganak. A nagyobbak már nagyjából értik, hogy miről van szó, de a három éves Miki teljesen tanácstalan. Csak annyit ért, hogy most nem találkozhatunk, mert az veszélyes.  Ha az utcán vagy a parkban mégis összefutunk, akkor látom rajta, hogy összezavarodik és óvatosan kerülget engem. Magyarázkodik, hogy „most nem találkozhatunk, mert nagyon sok dolgunk van, nem érünk rá”. Nem tudja, hogy én vagyok veszélyes vagy ő, és miben is áll ez a veszély, hiszen éppen olyanok vagyunk, mint két hónappal ezelőtt. Csak azt tudja, hogy a velem való találkozás veszélyes.

Tavasszal éppen akkor kezdődött, amikor a fák elkezdtek levelet ereszteni, most ugyanúgy a szobából nézem végig, ahogy elhullatják ezeket a leveleket. Újra látom a park túloldalán a házakat. Tavasszal napról-napra világosabb lett, most napról-napra sötétebb van. Megyünk az éjszakába.

Tavasszal még el sem tudtunk képzelni ilyen nagyságrendeket. Akkor a napi halálozások száma 10 és 15 között mozgott. Ma 103-an haltak meg, 4410 új fertőzöttet regisztráltak, 6153-an vannak kórházban és közülük 461 beteg szorul gépi lélegeztetésre. A május eleji csúcs idején 1000 covid-beteg volt kórházban, közülük ötvenen lélegeztetőgépen, és naponta átlagosan kevesebb, mint 100 új beteget regisztráltak.

Az „idős, krónikus beteg” nálunk nagyjából egyet jelent a 60 év feletti felnőtt lakossággal. Magyarországon minden harmadik felnőttnek magas a vérnyomása, 8 millió felnőttből 1.3 millió cukorbeteg, körülbelül ugyanennyien vannak a szívbetegek, így azután nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy 60 éven felül csaknem mindenki krónikus beteg. Ja, igen! És van még 1 millió alkoholista. Aztán időnként be-becsúszik egy-két fiatalabb áldozat is. A fiatal áldozatokon mindenki elcsodálkozik, a média utánajár, hogy hogy történhetett meg.  Az „idős, krónikus” megy a levesbe, tessék kérem tovább haladni, nincs itt semmi látnivaló.  Ez az „idős, krónikus betegezés” az én fülemnek cinikusan és profánul hangzik. Azt üzeni, hogy az áldozatok úgyis meghaltak volna, csak most egy kicsit korábban érkezett meg a kaszás. Hát így jártak. Ami persze nem igaz!

Mert ezek az emberek még 10-20 vagy akár 30 vagy legalább néhány évig élhettek volna. S hogy ez nem így történt abban oroszlánrésze van a magyar egészségügyi ellátás színvonalának. Annak, hogy a kormány az elmúlt 10 évben ahelyett, hogy rendbe tette volna az egészségügyet, kizárólag pénzt szivattyúzott ki innen, hogy a második hullám teljesen felkészületlenül érte el az országot, hogy még az augusztus végi, egyre drámaibb adatok láttán sem kezdődött el a védekezésre való felkészülés. Mert nálunk bevallottan még ebben a kérdésben sem a szakértők szava a döntő, hanem a miniszterelnök akarnoksága, amit ő  #amagyaremberek kívánságaként aposztrofál. Nem hiszem, hogy van még ország, ahol a miniszterelnök oda mer állni az emberek elé és kijelenti, hogy ő egy ilyen brutálisan szakmai kérdésben, ahol emberéletek ezreiről van szó, nem a szakértőkre, hanem #amagyaremberekre hallgat. És mivel ők nem akarnak karantént, ezért nem is lesz. Ilyet tényleg csak egy teljesen infantilizálódott közösséggel lehet megtenni.

Nemcsak a járvány, hanem a hatalom hazudozása is szintet lépett. Korábban legalább leplezni próbálták a hazugságokat, most már teljesen nyíltan hazudnak a szemünkbe. Jószerivel naponta. Amikor a 300 milliárd forintért, teljesen feleslegesen, méregdrágán beszerzett 16 ezer lélegeztetőgépről kérdezik őket, akkor azt válaszolják, hogy ezeket szétosztották az idősotthonok között, hogy szükség esetén használják őket. Miközben mindenki tudja, hogy egy ilyen gép működtetése komoly szakértelmet kíván és az orvosok és a szakápolók közül is csak azok képesek erre, akiknek megvan az ehhez szükséges speciális képzettségük és gyakorlatuk.

Amikor a halottak számának drasztikus emelkedéséről kell beszélni, akkor a miniszterelnök közli, hogy a „többi európai országhoz képest nálunk még csak istenes a helyzet”.  Pedig hát egész Európában csak egy-két ország van, ahol rosszabb a halálozási arány, mint nálunk. Ha az inkubátornak tekintett Ausztriáról van szó, akkor közli Orbán, hogy ott hasonlóak a számok, mint nálunk. Pedig dehogy! A fertőzöttek száma valóban hasonló, ott azonban feleannyian halnak meg naponta, mint Magyarországon.  Ausztriában eddig összesen 1.454, nálunk 2.600 ember halt meg covidban. Mindez nem meglepő, hiszen míg Ausztriában már hetekkel ezelőtt betiltották a nyilvános rendezvényeket, a középiskolákban és egyetemeken áttértek az online oktatásra, működik a kontakt-kutatás és akinek szüksége van rá, azt ingyen tesztelik,  az egészségügy pedig világszínvonalú, nálunk csak holnap lépnek életbe hasonló szigorítások, kontakt-kutatás gyakorlatilag nincs, a két ország egészségügyi ellátásának színvonalát pedig nem lehet összehasonlítani.

És amilyen felelőtlenül ráérős volt a veszélyhelyzet elrendelése, olyan sürgősen nyújtották be ismét a kormány különleges felhatalmazásáról szóló törvényt. Hogy még aznap beterjesszenek egy újabb alkotmánymódosítást is. A gránitszilárdságú ismét megremeg. A módosítás egyik fele az agymosásról, a másik fele a pénzmosásról szól. A covid-járvány második hullámának taraján evezve a parlament alkotmányba foglalja, hogy nálunk valaki vagy férfinek vagy nőnek születik, aki pedig nem, az is. Egyedülálló személy pedig csak miniszteri engedéllyel fogadhat örökbe gyereket. Ebben az a jó, hogy mindenkinek rossz. A gyereknek, a gyermekre vágyó felnőtteknek és az államnak is. Viszont menekültek híján az állami propaganda így próbálja az LMBT közösség ellen szítani a gyűlöletet.

Mostantól ugyancsak alkotmányos jog lesz a közpénz milliárdok alapítványokon keresztüli kormánypárti lenyúlása is. Az állam által létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokba kihelyezett százmilliárdok ugyanis elvesztik közpénz-jellegüket. Az alapítványok élén 9 évre bebetonozott, kizárólag kormánypárti kurátorok azt csinálnak a pénzzel, amit akarnak. És csak reménykedhetünk benne, hogy a magyar állam teljes vagyonát, úgy ahogy van, nem fogják alapítványokba kihelyezni.  Magyarország - Közérdekű Vagyonkezelő Alapítvány. Izgi lesz.

De nem maradhat el a mára rendelt kormányzati bosszú-dózis sem. Amióta a múlt év októberében az ellenzék Budapesten és számos nagyvárosban elnyerte az önkormányzatok vezetését, azóta minden nap újabb csapást mér a kormány ezekre az önkormányzatokra. Néhány napja – a járványra hivatkozva – ingyenessé tették a parkolást, elképesztő kocsi-áradatot zúdítva a városra. Ma pedig bejelentették, hogy a parkolási bevételek után utolsó forrásától is „megszabadítják” a városokat; az iparűzési adó befizetési kötelezettségének felfüggesztésével.

Édesapám gyakori szavajárása volt a Kádár-rendszer működésképtelenségének leírását ecsetelve, hogy „csak azon csodálkozom, hogy reggel még elindulnak a villamosok”. Hát kedves Édesapám, lehet, hogy én még megélem, hogy nem indulnak el.

 

2020. november 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Tovább

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább

Deli Andor, a megtollasodott pártkatona

Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >

Tovább