2021. március 6. szombat
Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Képviselők és „képviselők”

Shaip Kamberi: Nem azért vagyok itt, hogy hallgassak…

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Képviselők és „képviselők”
Shaip Kamberi

A véemszes képviselők felszólalásai jól mutatják, hogy  a Vučić rezsimet fenntartások nélkül  támogatják, hogy a VMSZ és a Szerb Haladó Párt összefonódott a hatalomban, és – ebből következően – a képviselőknek a kialakult társadalmi és politikai viszonyok iránti kritikátlanságát, de azt is, hogy  mellőzik/elhallgatják/fel nem vetik a magyar közösség megoldatlan problémáit. Ebből is látszik a képviselők és a „képviselők” közötti különbség! Bozóki Antal:

Shaip Kamberi, a szerb parlament képviselője – sajtóértékelések szerint – „a 21. század egyik legjobb beszédét mondta el a Szerb Népképviselőházban”!

Az Egyesült Völgy – Szandzsák Demokratikus Akció Pártjának (SDA) képviselője október 28-án szólalt fel a szerb parlament kormányalakító ülésén. Elmagyarázta, hogy Szerbia „új” kormányának megalakulása „a demokrácia szomorú napja”, majd teljesen tárgyilagosan rámutatott a szerbiai szegénység problémájára, különösen az ország déli részén, a megkülönböztetés általános jelenlétére és az ország egyéb problémáira. 

A magyar nyelvű sajtó a beszédet részletesebben nem ismertette.

Mirëdita! (Jó napot!) – kezdte felszólalását Kamberi, majd hozzátette: „Nem azért vagyok itt, hogy hallgassak, hanem, hogy elmondjam azt, amivel nem értek egyet.”

– Ma azt kérik tőlünk, hogy támogassuk Szerbia új kormányának megválasztását. Az új kormányét, ugyanazzal a miniszterelnökkel. Ugyanazzal a főnökkel. Ahol az elnök a miniszterelnök, a kormány és a parlament is – mondta, majd XIV. Lajos francia király L état c est moi (a.m. az állam én vagyok) közismert mondását használta.

– A kormánytól eltérően, a parlament új. Különleges. Az egyetlen ellenzéket a parlamentben az Egyesült Völgy és az SDA képviselői képezik. Ki gondolta volna, hogy egy napon az egyetlen parlamenti ellenzéket a preševói völgy albánjai és Szandzsák bosnyákjai képezik majd Szerbiában? Hat (három albán és három bosnyák – B. A.) képviselő a 250-ből. Éppen szomorú a demokráciára – mondta Kamberi. – Ilyen parlamentet még Slobodan Miloševićnek sem sikerült összeállítania – tette hozzá.

– A tegnapi tűzgyújtók a mai tűzoltókká alakultak át. A demokrata reformátorok ruháiba öltözve. Miért ne, ha már a belgrádi ellenzék naponta tanúsítja tehetetlenségét, hogy megszüntesse a valós folytonosságot a régi/előző rendszerrel. Nézzétek meg, milyen nyomorúságos politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális, egészségügyi és oktatási helyzetbe hoztátok Szerbiát, ti, akik hazafiaknak nevezitek magatokat.

Jugoszlávia elszerbesítésének eszméjétől Szerbia Vučićizálásáig jutottunk. Ma már Szerbiát nem lehet a szerbek köztársaságaként elképzelni, hanem csak egyetlen ember köztársaságának. Egyetlen embernek, akinek a hatalma erősödik, miközben Szerbia lehetőségei csökkenek. Első sorban a népesedési. Az emberek menekültek a háborúk miatt, most pedig menekülnek a tekintélyelvűség miatt. Szegénység volt tegnap, szegénység van ma is.

De, nem baj, fontos, hogy Szerbiának van ura, akitől mindannyiunk sorsa függ. Ennek a kormánynak is, amelyet ideiglenesnek hirdettek meg, még mielőtt megválasztották volna – hangoztatta Kemberi, majd az alábbi kérdéseket tette fel:

• Mi várható el Szerbiától, amelyik nem képes azonosítani a saját antifasiszta személyeit és mozgalmait?

• Egy Szerbiától, amelyik kiegyenlíti a partizánokat és a csetnikeket?

• Hogyan elvárni Szerbiától, amelyik nem ismeri fel a szuverenitásának és területi integritásának  határait, hogy lemondjon a hegemonista politikákról?

• Hogyan méltányolja Szerbia a kisebbségeket, ha Zoran Đinđićet halála után sem tiszteli?

• Hogyan elvárni Szerbiától, amelyiknek nincs akarata tisztázni Slavko Ćuruvija meggyilkolását, hogy tisztázza a Bytyqi testvérek megölését? 

• Szerbiától, amely magát történelmi áldozatnak tekinti, hogyan elvárni, hogy más népek hivatalos bocsánatát kérje?

• Szerbiától, amely dicsőíti Ratko Mladićot, hogyan elvárni a szrebrenicai népirtás hivatalos  elismerését?

• Szerbiától, amely védelmezi Ljubiša Dikovićot és Božidar Delićet, nem fogjuk elvárni a háborús bűnök elismerését Racsakban, Mejaben, Korenicában és Cuskában?

Mindenekelőtt a saját népeteknek tartoztok. Mutassatok bátorságot és felelősséget. Ha nem az albánok iránt, akkor Szerbia miatt, amelyről azt mondjátok, hogy szeretitek – folytatta Kamberi.

Nincs haladás a népek közötti viszonyokban a megbékélés nélkül. Nincsen jövő a múlttal való szembenézés nélkül. Egyetlen társadalomban sem – mondta.

A Szerbiában élő albánokat illetően, Kamberi szerint „az előző mandátum alatt bizonyosságot nyert, hogy a hatalom nem érdekelt az egyenrangú polgárokként való integrálásukban”. – Az Önök hatalma alatti egyedüli különbség a megkülönböztetés más módszereinek alkalmazása – tette hozzá.

– Brnabić 1. kormánya nem tett semmit annak a három egyezségnek az alkalmazásáért, amelyeket a Szerb Köztársaság a preševo-völgyi albánok választott képviselőivel írt alá. Nem szabadították fel a zárlat alól a párbeszédet a kormány és a Völgy választott vezetői között. Nem kezdeményeztek egyetlen fontosabb törvénymódosítást sem, alkotmánymódosítását pedig végképp, amely javítaná a kisebbségek általános helyzetét, különösen pedig az albánokét. Preševo, Bujanovac és Medveđa a megkülönböztetett régiók tipikus példáját képezik. A megkülönböztetés korábbi módszerei ’láthatatlan-modern’ módszerekkel cserélődtek fel:

A régió „törvényesített” katonai-rendőri megszállás alatt van,

a legalacsonyabb szintű képviselete van az állami intézményekben és

a befektetések „indokoltan” hiányoznak – mutatott rá Kamberi.

– Ezúttal felkérem a kormányfőt, hogy amikor lehetősége van, személyesen, nekünk, képviselőknek mutassa be a vrányei Regionális Kórház dolgozóinak a nemzeti összetételét. Annak a kórháznak, amelyikhez Preševo és Bujanovac is tartozik. Vagy, az ingatlanügyi kataszter, illetve a bujanovaci fizetőkapu foglalkoztatottjainak. Kezdetnek ez is elég lenne.

Az elmondottak miatt, a Egyesült Völgy – Szandzsák Demokratikus Akció Pártjának (SDA) képviselőcsoport nem támogathatja ezt a kormányt. Mi még úgy véljük, minél rövidebb lesz ennek a kormánynak és ennek a parlamentnek a mandátuma, annál erősebb lesz a szabadság, a demokrácia és az egyenlőség erősödésének reménye – mondta felszólalása végén Kamberi.

Beszéde miatt Kamberit sorozatos kritikában részesítették a hatalom képviselői – írja a Danas c. belgrádi napilap Fájó igazság [Bolna istina] c. szerkesztőségi kommentárjában. A Népképviselőház méltóságának megsértésével vádolták, elégedetlenséggel, mert a koalíciója nem kapott miniszteri helyet, de a bujanovaci képviselőt a pristinai hatalom lépései miatt is bírálták. A parlamenten kívül, a covid járványügyi helyzettel kapcsolatos konferencián, válaszolt neki Vučić elnök is. Azt üzente, hogy Kamberi beszéde a demokrácia bizonyítéka Szerbiában, és bizonyíték arra, hogy az Egyesült Völgynek csak miniszterhelyettesi tisztséget kínáljanak, mert „valaki jól tudta, valójában mit gondolnak Szerbiáról”.

– És éppen az az, amit a szerb hatalomtartók, Slobodan Miloševićtől Vučićig, nem értenek, vagy tudnak, csak ügyetlennek teszik magukat. Ritkán lehet találni albánokat vagy bosnyákokat, egyébként Szerbia állampolgárait az állami intézményekben, biztonsági szolgálatokban, vagy vezető tisztségekben, mert a szerb hatalom továbbra is uralkodó elve – nem fogják nekünk az államot vezetni ott valami albánok és bosnyákok. Mindez, természetesen, ellentétben van az egyenrangúság alkotmányos elvével, mivel szerbiai állampolgárokról van szó, de a Szerb Köztársaság Alkotmánya úgy sem jelent senkinek semmit, két százalékban se nem tisztelik. Különösen a hatalmon lévő politikusok.

Ameddig Aleksandar Vučić nem viszonyul egyenrangúan a Szerbia déli részén élő albánokat, és a tudásuk, valamint a képzettségük, valamint a haszon szerint, amit Szerbiának hozhatnak, kapcsolja be a végrehajtó hatalomba és nem beszélget velük, addig ők a mentséget a független Koszovóban és Albániában látják. És mindannyian jól tudjuk, hogyan végződött ez 1999-ben – írja a Danas a szerkesztőségi kommentárban.  

A szerb parlamentben hatodik (!) mandátumát töltő Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője – Kamberival ellentétben – támogatta Ana Brnabić („legkésőbb 2022. március 3-ai” időszakara korlátozott) második kormányát (is), mondván, hogy az „a folytonosság és a koncentráció kormánya, amelynek hozzá kellene járulni a társadalmi viszonyok stabilizálásához, hogy szembenézhessünk az előttünk álló kihívásokkal, mint amilyenek az egészségügyi, gazdasági és biztonsági kérések”. 

– Arra fogunk törekedni, hogy hozzájáruljunk a kormány sikeres munkájához, mert az Szerbia minden polgárának az érdeke” – hangoztatta a junior Pásztor, aki – a szavai szerint – „a Szerb Köztársaság minden polgárát (vagyis nem a magyar választókat! – B. A.) képviseli, ahogy azt a többi képviselő is teszi”.

A korábban oktatási államtitkárként tevékenykedő Vicsek Annamária „örömmel nyugtázta, hogy jól halad, és folytatódni fog a 2018-ban megkezdett széles körű tanügyi reform”. Juhász Attila, aki az előző kormányban mezőgazdasági államtitkár volt, „azt ecsetelte, mekkora lépéseket tettek a mezőgazdaság fellendítése érdekében”.

A véemszes képviselők felszólalásai jól mutatják, hogy  a Vučić rezsimet fenntartások nélkül  támogatják, hogy a VMSZ és a Szerb Haladó Párt összefonódott a hatalomban, és – ebből következően – a képviselőknek a kialakult társadalmi és politikai viszonyok iránti kritikátlanságát, de azt is, hogy  mellőzik/elhallgatják/fel nem vetik a magyar közösség megoldatlan problémáit. Ebből is látszik a képviselők és a „képviselők” közötti különbség!

 

2020. november 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ki a jó magyar és ki nem az

Természetesen azzal kérkednek, hogy ők a legjobb magyarok! Ahogy látom a „jó magyarok” időközben jócskán megszelídültek, >

Tovább

A nemzeti közösségi jogok újabb nyirbálása?

Az MNT-nek a kultúrában való döntéshozatali jogokért való mostani kiállása határozott és jogilag is indokolt. Kérdés >

Tovább

Európa árvái

Jól esett, hogy újra láthattam a régi ismerős arcokat. Kiderült, hogy Horvátországban és Szlovéniában mégis valamelyest >

Tovább

Az énekes halálát gyászolja a hatalom és az ellenzék

A mérvadó újságok megemlékeznek a 100 évvel ezelőtt 1921-ben született (2002-ben elhunyt) amerikai liberális filozófusról, John >

Tovább

Sok pénz, semmi eredmény

A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A mazsolázók

Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >

Tovább

Kusturica Szarajevó fölött

És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >

Tovább

Az elrabolt idők nyomában

Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat.  Nem csak >

Tovább

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább