Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Mi lesz velünk?
A menni vagy maradni időszerű emberi drámáját az elsők között fogalmazta meg. Fájdalmas vádbeszéd és öngyötrő vallomás! „Mi lesz velünk? Mi ittmaradunk. … (…) Mi itt élünk, mi így élünk itt, és amíg itt kell élnünk, addig úgy kell élnünk, hogy bármikor és bárkinek elszámolhassunk mindennel, minden szavunkkal és mozdulatunkkal.” (…) Végel László:
2020. október 19., hétfő
Rossz közérzetéről számolt be Ágoston Vilmos Amerikából írt levelében. Rá emlékezve vettem elő egyik régi ifjúkori kötetét, a Humanizmus: ettől eddig (Bukarest, 1977.), és megakadt a szemem egy Joyce-idézeten. „Nem vagyok hajlandó tovább szolgálni azt, amiben már nem hiszek, nevezzék azt akár otthonomnak, hazámnak vagy az egyháznak, de hajlandó vagyok megkísérelni, hogyan tudnám az életnek vagy a művészetnek valamely útján-módján a lehető legszabadabban és legteljesebben kifejezni magamat, a védelmemre pedig nem használnék más fegyvert, mint az egyedülieket, amelyeknek használatát önmagamnak engedélyezem: a csendet, a száműzetés magányát és az agyafúrt értelmet”. A sokunkat kísértő mondat beteljesülő jóslatra emlékeztet. Vele együtt úgy találom, hogy valamit elvesztettem, ami nem volt az enyém. Ezt a felismerést ismereteim szerint elsőnek éppen Ágoston Vilmos fogalmazta meg kitűnő, sajnálatos módon mellőzött regényében, a Húzd a himnuszt, ne káromkodjban. A menni vagy maradni időszerű emberi drámáját az elsők között fogalmazta meg. Fájdalmas vádbeszéd és öngyötrő vallomás! „Mi lesz velünk? Mi ittmaradunk. … (…) Mi itt élünk, mi így élünk itt, és amíg itt kell élnünk, addig úgy kell élnünk, hogy bármikor és bárkinek elszámolhassunk mindennel, minden szavunkkal és mozdulatunkkal.” (…)
A Szin- és Filmművészeti Egyetem diákjai továbbra is kitartanak követeléseik mellett. Úgy látom, hogy ez az esemény a magyar ifjúság szimbóluma lesz. Ha nem ma, akkor holnap.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mítoszok alkonya
A nagyhatalmak győzhetnek, de mítoszuk lassan omladozik. Két mítosz omladozik szinte egy időben. Az egyik Oroszország >
VMDK: Újabb felújítás, újabb milliók: ki a felelős a mulasztásokért?
A közvéleménynek joga van tudni, hogyan lehetséges, hogy a nagy állami beruházások és a modernizáció jelképeként >
A jelenség túl baljóslatú ahhoz, hogy csak a politikusokra bízzuk
Tarr Zoltán a Társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a Tisza párt alelnöke saját posztjában kérdezte: >
A kollektív konformizmus kora
Ebben a beszédmódban a poetizált tárgyvilág szimbolikus-metaforikus jellege uralja a verset és a prózát, amelyben kitüntetett >
KEREKASZTAL, PÁRBESZÉD? – DE KIVEL, MIRŐL?
Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak >
VMDK: A párbeszédhez nem elég egy nyilatkozat – hitelesség is kell
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában a vajdasági magyar politikai szereplők >
A neheze csak ezután következik
Most új helyzet állt elő, amelyben mindenkinek meg kell találni a saját helyét. A kormánypártnak is, >
VMDK: A vajdasági magyarság támogatásáról közösen kell gondolkodni
A vajdasági magyarságnak szánt támogatások megőrzése, valamint azok átláthatóbbá, igazságosabbá és hatékonyabbá tétele közös ügy. Minél >
ROSSZ POLITIKAI ÜZENET
A magyar miniszterelnök és a miniszterek nyilatkozatai, illetve közösségi bejegyzései a kormány hivatalos álláspontját fejezik ki, >
Az ismétlődő közelmúlt
Nem tudom, hogy a vajdasági magyarok küldöttségét a vörössapkások biztosították-e, amikor a szocialistákkal és a radikálisokkal >
Pásztor Bálint, Kovács Elvira és társaik nem értik
Pásztor Bálint és Kovács Elvira és társaik túl rég óta megélhetési politikusok, akik belekényelmesedtek a hatalomba. >
Kisebbségi kerekasztalt!
A tennivaló nem egyszerű, nyilván a NER eddigi kedvezményezettjei ragaszkodnak a kiváltságokhoz, a bebetonozott régi gárda >

