2021. augusztus 5. csütörtök
Ma Krisztina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az ilyesmért elnézést szoktak kérni

Végel László
Végel László
Az ilyesmért elnézést szoktak kérni

Baráti e-mail figyelmeztetett: a hu.autonomia.info portálon, rendkívül rosszindulatú kontextusban emlegetik a nevemet. Rákantitok a megadott linkre és olvasom, hogy Vajda Mihály, hogy Kertész Ákos ócsárolják a magyar nemzetet. A vádak ismeretesek a magyarországi médiából, ahol legtöbbször a liberális, a baloldali vagy a zsidó származású értelmiségieket vádolják ezzel. Megcsömörlöttem az ilyesféle címkézéstől, nem is foglalkozok velük, bármelyik oldalon műveljék. De a legízléstelenebb félremagyarázás csak azután következik Losoncz Márk a hu.autonómia.info munkatársa kertész Kertész Imre és Markó Béla társaságában a kultúrrasszizmus árnyékát vetíti rám, mivelhogy egy naplóbejegyzésemben egyetértettem Timothy Gordon Ashel, aki szerint Szerbia a Balkánhoz tartozik, akkor is ha csatlakozik az EU-hoz. Végel László:

2020.szeptember 29., kedd

Semmi különös, Bulgária csatlakozott az EU-hoz és a Balkánhoz tartozik. És mit állít Ash a (amivel én egyetértettem) Balkánról? Íme: „Aztán jött következett a volt Jugoszlávia véres összeomlása. Ez vezetett egy régen feledésbe merült másik geopolitikai fogalom, a „Balkán” újra előbukkanásához. Az asszociációk, amelyeket ez a fogalom felidézett, olyan negatívak voltak, amilyen pozitívvá váltak időközben Közép-Európa konnotációi. A manicheus ellentét a tiszta fényben ragyogó Közép-Európa és a vérben fürdő „Balkán” között ellenállhatatlan klisévé vált a kontinens minden politikusa, de mindenek előtt a lengyel, magyar és cseh politikusok számára”. Részemről az egyetértés természetesen nem véletlen, hiszen évekkel ezelőtt hasonló gondolatokat írtam le, amelyek olvashatok a honlapomon is. „Egyszer már illene rászánni az időt és komolyan kielemezni a balkáni világot. Helytelen, hogy az elmúlt húsz-harminc esztendő szerbiai politikájának prizmáján keresztül ítéljük meg, s inkább lekicsinylően vagy gúnyosan beszélünk róla, ami számomra kissé unalmas és fárasztó. Egy nemzetnél sem kedvelem a felsőbbrendűség giccses pátoszát így a magyarnál sem. Mi magyarok gyakorta „elszállunk”, szeretünk gazsulálni a nyugati világnak, ugyanakkor pökhendin nyilatkozunk a Balkánról, amely nyilvánvaló, hogy Újvidéken kezdődik, ahol még rokonszenvesen keveredik a közép-európai habitussal. Mi lesz Újvidékkel, ha ez a kényes egyensúly felbomlik és elveszti a hagyományos hibrid identitást?”, írtam 2015. januárjában. (A Balkán vonzásában). Majd tíz hónappal később újra visszatértem a témára. „A Balkáni szépség, avagy Slemil fattyújának budapesti promócióján felvetődött a kérdés, hogy hol is kezdődik a Balkán. Vajon a bécsi Mariahilfestrassen vagy a pesti Blaha Lujza téren? Ami nem is olyan véletlen, hiszen sok nyugati tudós, Magyarországot is a balkáni világba helyezi. Ha nem vagyunk annak a része, akkor legyünk legalább annak a pereme. Noha úgy is emlegetik, mint a ’Balkán kapuja”. Érthető tehát, hogy az identitás neurózisa belénk mart, nagyképűség lenne a Balkánról a szokványos elmarasztaló hangon szólni”. (Hol kezdődik a Balkán?, 2015. november). Mindez olvasható a honlapomon – magyarul. Ki beszél itt „primitív-erőszakos Balkánról”? Már évekkel ezelőtt tiltakoztam az ellen, amit Losoncz Márk nyomomban haladva bizonygat. Az ilyesmiért elnézést szoktak kérni. Természetesen az egyik végletből nem esnék a másikba, ezért a honlapomon megjelent más írásomban idéztem is Claudio Magrist, aki a Kisvilágokban, joggal kérdezte: hogyan történhetett meg, hogy az „olasz katonák egy része csatlakozott a titóista partizánokhoz, de hamar a saját bőrükön tapasztalták, hogy a fasiszta elnyomást követő igaz és büszke nemzeti újjászületés hogyan alakul át vad, elnyomó nacionalizmussá”. A vajdasági magyarok elleni 1944/45-ös etnikai retorzió, az ártatlan tizezrek tömegsírba vetése IS a Balkánhoz tartozik. Srebrenica is! Továbbá azt is balkánizmusnak nevezném, amikor térségünkben az egyik kultúrát államhatalommal ráerőszakolják a másikra.

 

2020. október 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A koszovói csavar

A szerb alkotmány szerint Koszovó Szerbia része. Ha Orbán tiszteletben tartja a szerbiai alkotmányt, akkor Koszovó >

Tovább

A Tanyaszínház kálváriája

Hajnalnak és Pásztornak, ha csak egy pici önérzete/önbecsülete van, ilyen és ennyi blamázs, közfelháborodás után önként >

Tovább

Némi tisztázás, kurtán

Mivel nem érdemes tanácsokat osztogatnom – úgyse fogadná meg őket senki – , csak annyit mondok: >

Tovább

A páriák és az ellenzékiséget imitálók

A páriák időnként pótvizsgázhatnak, de ha nem felelnek meg a követelményeknek, akkor továbbra is szilencium vár >

Tovább

A kulturális háború halottai

A fasizmus pusztítása békésen, számottevő akadály és nehézség nélkül bontakozik ki – ezt neveztem huszonegy évvel >

Tovább

Magyar Nemzet kontra Hajnal Jenő

„Valóban, nem jut eszébe senkinek, hogy a vékony fadarabon gyorsan elfutó gyufa lángja éppen elég az >

Tovább

Elkártyázott tolerancia

Köztudott, hogy legnagyobbnak – és legmagyarabbnak – tartott költőnk, Petőfi Sándor származása szerint nem volt magyar. >

Tovább

Tartuffe és Orgon

Mégis, az MNT elnökének nyílt levele a felháborítóbb, mert mint az autokrata rendszerek hatalmasságai, az „istenadta >

Tovább

Vajdasági írók vajdasági írókról

Šnajder megható esszéje Krležáról viszont eszembe juttatja, hogy mitévő lenne az, aki antológiát akarna összeállítani ezzel >

Tovább

Hajnal Jenő minden határt túllépett

Teljesen mindegy, hogy az MNT elnöke önkezdeményezésből cselekedett vagy felsőbb utasításra hajtotta végre az általa vezetett >

Tovább

Kalmár Zsuzsa lemond MNT tagságáról

Mint az MNT Kulturális bizottságának a tagja, vajdasági színésznő, a Tanyaszínház részvevője főiskolai tanulmányaim előtt és >

Tovább

A szívderítő buli részesei

És egyébként is, az ember vagy demokrata vagy forradalmár. Vagy nem? Akkor pedig nem marad más >

Tovább