Ma József, Bánk névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Konformizmus-vita
Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, végül is az európai és a jugoszláviai hatvannyolc mentette meg. Ez hozott még egy utolsó nagy fellobbanást, amelynek a fényét nem lehet elfelejteni. Pár év múlva, Bosnyák szerint, bekövetkezett a vereség. Azoknak az eszméknek a veresége, amelyeket továbbra is a legértékesebbnek tartok. Az volt a legjobb bennünk, ami vereséget szenvedett, vagy amelyekhez hűtlenek lettünk. Végel László:
2020. szeptember 8., kedd
Az elmúlt pár esztendőben több alkalommal is megemlékeztek az Új Symposion folyóiratról, amelynek hosszú ideig egyik szerkesztője voltam. Rendben is találtam hiszen a folyóirat rászolgált erre, de sajnos az „ünneplés” megrekedt a személyes érdemek tálalásában. Jöttek mentek a nemzedékek, és minden rendben találtatott. Milyen kulturális modellt képviselt? Milyen eszmék hatottak rá? Milyen belső szellemi, esztétikai ellentmondásokkal vergődött? Egy vonulat létezett benne vagy több, sokszor egymással ellentétes? Baloldali volt vagy nem? Attól a gondolattól meg különösen óvakodtak az ünneplők, hogy kifejtsék: időszerű-e a folyóirat ma vagy nem? Mi benne az időszerű és mi nem? Azoknak a verseknek, novelláknak és kritikáknak a legnagyobb része akár a HÍD-ban is megjelenhetett volna. Mi tette mégis az Új Symposiont egyedivé? Bosnyák István a Politikai Symposion a Délvidéken című 2003-ban megjelent könyve ezeket a kérdéseket is meri feszegetni. Engem különösen meglepett, hogy hozzányúlt a mindmáig nagy tabuhoz, a konformizmus-vitához és ahhoz, hogy miért talált kedvezőtlen fogadtatásra az Egy makró emlékiratai és Tolnai Érzelmes tolvajai A nemzedék elsőszámú kritikusa Bányai János – írja Bosnyák – nem rejti véka alá, hogy az Új Symposionban megjelenő elutasító kritikája éppen az említett regényekre irányul. Szerinte prózairodalmunk „szinte egyenes irányba halad a nem konszolidáló, de önmagát éppúgy nem ismerő tördelékalakok, zagyvaegyéniségek, részlethősök” ábrázolása felé. A főszerkesztő Fehér Kálmán pedig A konformista erkölcs és az erkölcstelen nonkonformista című esszéjében azt állítja, hogy a szocialista önigazgató társadalomban káros a nonkonformizmus. A főszerkesztő azon háborodik fel, hogy „az utóbbi időben nagyon divatossá vált a konformista és a nonkonformista jelleg kiemelése (…), ami olyan jellemző az utóbbi időben megjelent írásokra (…) bevonulnak a hipsteri és a beatniki hősök (…) Igy borul fel lassan a valóság, hogy pozitív helyet kapjanak benne a nonkonfrmisták, hosszú hajjal, gitárral a kezükben és a lelkükben nagy, nagy unalommal…” Bosnyák könyvének alcíme: Egy ellenzéki nemzedék mozgalmi kibontakozása és veresége. Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, végül is az európai és a jugoszláviai hatvannyolc mentette meg. Ez hozott még egy utolsó nagy fellobbanást, amelynek a fényét nem lehet elfelejteni. Pár év múlva, Bosnyák szerint, bekövetkezett a vereség. Azoknak az eszméknek a veresége, amelyeket továbbra is a legértékesebbnek tartok. Az volt a legjobb bennünk, ami vereséget szenvedett, vagy amelyekhez hűtlenek lettünk.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mindenki feleljen a saját tetteiért!
A fotón (Nyilas) mögött jól látszik, a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >
Hátha nem lesz csendes
Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >
Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban
Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >
Vigyázz, jön a vonat!
De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >
Hátha!
Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >
Pásztort választott magának a VMSZ nyája!
Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >
Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!
A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy valamiféle >
Sonja Biserko: „Szerbia állandó feszültségben él”
“Szerbia soha nem volt távolabb az európai értékektől. A decemberi választásokon a rezsim megmutatta igazi arcát >
„Rendtevés” vagy megúszni vágyás?
Sokba került a vajdasági magyaroknak Pásztor, Lovas és a VMSZ felsőoktatási ámokfutása. A számonkérhetőség a néhai >
Lovas Ildikó “bukása” kapcsán
Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >
Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?
Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >
„Hallatni a másik oldal hangját”?!
A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >