2020. szeptember 21. hétfő
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán szalámi taktikája

Orbán szalámi taktikája

Idáig szalámi taktikát alkalmazott a magyar kormány a nemszeretem sajtóorgánumok megregulázására, lásd az Indexet és a 168 órát, a Klubrádió ellen viszont izomból lépett fel. Azaz nem azt csinálta, mint korábban, hogy hatalombarát üzletemberek segítségével becserkészte a kritikus szerkesztőséget és az új tulajdonosok azután gondoskodtak az új hangvételről. Az ország utolsó független rádiója ellen a hatalom erejét vetette be, persze az indoklás annyira pitiáner, hogy annál pitiánerebb már nem is igen lehetne. Hiszen jóval súlyosabb hiányosságokat mások simán megúsznak, igaz azok közel állnak a Fidesz szívéhez. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Süddeutsche Zeitung

Németország keresztül akarja vinni, hogy anyagi következményekkel járjon, ha valamely tagállam következetesen megsérti a demokratikus szabályokat. Ezt az unió soros elnökségét ellátó Berlin külügyi államminisztere erősítette meg a lapnak. Michael Roth szerint részükről a kérdés nagy-nagy elsőbbséget élvez, mert mindenkinek látnia kell, hogy ha nem sikerül érvényesíteni a jogállami feltételeket, akkor kudarcra van ítélve a hosszú távú költségvetés, illetve a koronavírus miatt elhatározott segélyalap. Ezt azonban senki sem akarja – jegyezte meg.

Az „Ahol az fáj” című jelentés emlékeztet arra, hogy a júliusi EU-csúcstalálkozón a részvevők kimondták: meg kell védeni a közösség pénzügyi érdekeit, illetve tiszteletben kell tartani a jogállami elveket. Márpedig a kettőt együtt kell olvasni és ez áttörés, mert az állam- és kormányfők először döntöttek úgy, hogy a legérzékenyebb pontjukon kell célba venni azokat a kormányokat, amelyek megszegik a közös normákat.

Persze kérdés, mit lehet tenni valójában Magyarország és Lengyelország ellen. Roth úgy ítéli meg, hogy egy-két állam ugyan továbbra is a fenntartásait hangoztatja, de a túlnyomó többség az új mechanizmus mellett van. Ő maga pedig biztos abban, hogy a végén mindenki beadja a derekát, de nem azon az áron, hogy felhígítják a szabályozást. Kedvezőnek nevezi ebből a szempontból, hogy jó pár országban nem lehetségesek közberuházások uniós pénzek nélkül. Márpedig egy ilyen kormányt nagyon is érzékenyen érinti az, ha elmaradnak a brüsszeli szubvenciók.

Mint emlékezetes, az EU helyzetéről tartott tegnapi beszédében von der Leyen kiemelte: a szervezet alapjait meg kell védeni minden csalástól, korrupciótól és érdekütközéstől. Ám sokak szerint a Bizottság vezetője nem volt elég kemény. Katarina Barley, az EP német szociáldemokrata alelnöke fel nem foghatja, hogy az értékelés miért nem foglalkozott azzal, milyen következményekkel jár, ha valahol módszeresen átlépnek a jogállamiságon. Brüsszel a hónap végéig terjeszti elő az első jelentést arról, miként is áll a demokrácia az egyes országokban.

 

FAZ

 

A konzervatív lap úgy látja, hogy az előirányzott 1,8 billió eurós pénzügyi csomag (hosszútávú büdzsé + újjáépítési alap) egyeztetése során a jogállamiság a legfontosabb vitatéma a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament között. Strasbourg megfelelő eszközt akar, hogy vissza tudja téríteni a közös értékek útjára az olyan kormányokat, mint a magyar és a lengyel. Brüsszel ebben szövetséges, ám von der Leyen számára lassan kényessé válik a helyzet, mivel Orbán Viktor vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a két tervezethez „politikai feltételeket” kapcsolnak (azaz az új rendszer nem smakkol neki – a szerk. megj.) Márpedig ez akár meg is lőheti a Bizottság szép elképzeléseit.

Von der Leyen tegnap rámutatott: nem lehet alku tárgya, hogy az uniós alapokat nem fosztogathatja senki. Ám nem ment elég messzire. Hiszen eredetileg arról volt szó, hogy le lehet állítani a kifizetéseket, ha általános hiányosságok mutatkoznak a jogállam körül. Ám most inkább már arról van szó, hogy egy regisztert alakítanak ki, amelyből kiderül, ki a támogatások végső kedvezményezettje. A megoldástól félhet a cseh miniszterelnök, de feltehetőleg Orbán szélesebb rokonsága is felbukkanna a listán.

Mindazonáltal ezt a módszert mindketten csak nehezebben utasíthatnák el, mint azt a megoldást, hogy a Bizottság már akkor léphetne a szubvenciók ügyében, ha általában veszélyben látja a bírák vagy az ügyészek függetlenségét. Az ügy még nyitott, de csalódott EP-képviselők már tegnap úgy nyilatkoztak, hogy Brüsszel cserbenhagyta őket. 

 

Frankfurter Rundschau

 

A baloldali lap úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nem fogalmazott eléggé világosan a jogállam és menekültválság ügyében, sokkal konkrétabbnak kellett volna lennie az EU állapotáról szóló beszédben. Hiszen évek óta tudnivaló, hogy Magyarország és Lengyelország enyhén szólva lazán kezeli a demokratikus feltételek kérdését. Azon felül hónapok óta zajlik a vita, hogy a normaszegéseket megtorolják-e a támogatások megvonásával.

Ám mindezt a Bizottság elnöke egy szóval sem említette. Meglehetősen ködösnek tűnt, amikor azt fejtegette, hogy nem lehet lenyelni a jogállamiság megsértését. Igazából az ellenkezője lett volna újdonság. Vagyis a hír az lett volna, ha bejelenti, mit is gondol az anyagi büntetésről. Kész-e arra, hogy nyíltan szembeszálljon azokkal az országokkal, amelyek arra hivatkoznak, hogy az ilyen szankciók megengedhetetlen beavatkozást jelentenének az életükbe, csak közben nem kívánnak lemondani az EU alapokról? Továbbá miként akarja von der Leyen rávenni az európai Orbánokat, hogy térjenek jobb belátásra?

Hasonlóképpen életlen volt az állásfoglalás a migráció ügyében is. Pedig a közös politika csődöt mondott ezen a területen, zsákutcába jutott. Ám a beszéd nem tartalmazott semmiféle jelzést arra nézve, merre van a kiút. Ha határozottabb lett volna a jogállam, illetve a bevándorlás ügyében, akkor csak előre jelzett volna olyan viszályokat, amelyek amúgy is bekövetkeznek. Viszont akkor egészen jó kis helyzetértékelés lett volna.

 

Die Welt

 

Az erős Európa képes keresztülvinni az értékeit és az erejét, de semmiképpen sem szabad illiberális államokat finanszíroznia a földrészen és ilyeneket fel sem vehet. Ezt hangsúlyozza közös cikkében a német szabaddemokraták két vezetője. Christian Lindner, a párt elnöke, illetve Sabine Leutheusser-Schnarrenberger, a Friedrich Naumann Alapítvány 2. embere, korábbi igazságügyi miniszter kiemeli, hogy nyíltan kell beszélni Magyarországgal és Lengyelországgal, amibe beletartozik, hogy új mechanizmus keretében osszák el az EU-támogatásokat. Mert aki leépíti a demokráciát és a jogállamot, ahogyan az Orbán Viktor teszi, vagy azon dolgozik, lásd a PiS-t, az nem támogathatja a vazallusait uniós pénzekből. 

A cikk kiemeli, hogy világszerte virágzik a populizmus, a nacionalizmus és a tekintélyelvűség. Már alig lehet hallani a liberális demokrácia fölényéről.  Ráadásul Kína és Oroszország folyamatosan terjeszti ki befolyását a világban és minden erővel segíti az „antiliberális ellenforradalmat”. De pl. Belaruszban egyéni szankciókkal kell sújtani azokat, akik felelősek az emberi jogok megsértéséért. Beutazási tilalmat kell elrendelni velük szemben és be kell fagyasztani nyugaton lévő bankszámláikat. Azon kívül a Navalnij-ügy miatt azonnal le kell állítani az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését. Ám az EU sokszor kénytelen megelégedni a legkisebb közös nevezővel, mert az egyhangú döntéshozatal elve bénítólag hat.

 

Reuters

 

Beavatott források elárulták a hírügynökségnek, hogy a Bizottság jövő héten nyilvánosságra hozandó javaslata a korábbi hírektől eltérően tartalmazza a menedékkérők kötelező átvételének elvét. Vagyis nem lesz könnyű elfogadtatni a reformcsomagot, így alighanem hónapokig tart, amíg megállapodásra jutnak a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament megbízottai. Németország soros elnökként abban bízik, hogy az idén legalább valamiféle menetrendet sikerül tető alá hozni az egyezmény előkészítésére.

 

Euractiv

 

A portál úgy értesült, hogy továbbra is fejfájást okoz a menedékkérők áttelepítése a Bizottság régen várt migrációs terve kapcsán. A csomagot éppen egy hét múlva ismertetik, ám bizonyos államok továbbra is elutasítják a kvótákat. Az illetékes biztos csupán annyit árult el, hogy a javaslatban elsőbbséget élvez a szolidaritás, ami alól nincs kibúvó, de Ylva Johansson részleteket mondott. A déli tagok kézzel fogható hasznot szeretnének a változásokból, azaz a többiek vegyenek át tőlük migránsokat. A V4-ek ezzel szemben valószínűleg továbbra is makacskodnak, ezért kőkemény tárgyalások ígérkeznek. Úgy hírlik, alternatívaként az merült fel, hogy vállaljanak fokozott részt az elutasított kérelmezők hazajuttatásában azok az országok, amelyek nem szeretnének menekülteket befogadni.

 

Die Zeit

 

A lap hibának tartja, hogy a német kormány a végén mégiscsak beadta a derekát és most már nem csupán 150 gyereket, hanem több mint 1500 felnőttet is be akar fogadni a leszboszi menekülttáborból. A kommentár szerint az engedékenység azért gond, mert gyengíti Berlin pozícióit az EU-n belül. A német belügyi tárca arra hivatkozik, hogy egyre elviselhetetlenebb lett az ügyben érzékelt nyomás. Ám mint az uniópártok helyettes frakcióvezetője rámutatott: az ország öt év alatt már 1,73 millió menedékkérőt engedett be, de hogy most újabbak követhetik őket, azt sokak úgy értelmezik: szabad az út német földre.

Ily módon azonban nem javul a szerencsétlen emberek helyzete Görögországban, sőt, csak rosszabb lesz – állapította meg Thorsten Frei. Így könnyen lehet egy második, sőt akár harmadik Moria is. A problémát nem Berlinnek, hanem Brüsszelnek kell megoldania. Idáig a német belügyminiszter azzal érvelt, hogy már csak azért is keménynek kell maradni, mert az európai egyeztetéseken meg kell győzni azokat a tagokat, a magyarokat, lengyeleket, cseheket, akik elzárkóznak a reformoktól. Ugyanis ha rajtuk múlik, maradhatna a teljes részvétlenség az EU részéről.

Úgy hogy most Merkel és Seehofer minden bizonnyal fontos stratégiai eszközt engedett ki a kezéből, mert az ellenkező országok immár biztosra vehetik, hogy kellő nyomás láttán a német vezetés a jövőben is megadja magát. És már csak ezért is elvetik a rászorulók átvételét. Azaz akaratlanul is politikai feloldozást kaptak Berlintől. Ugyanakkor nem látni az EU-ban olyan stratégiát, amely eltéríteni ettől a betonkurzustól a kelet-európai szövetségeseket.  Seehofer fel akarja keresni a legmakacsabb kormányfőket, ám a csomagjában nincsenek visszautasíthatatlan érvek.

 

Deutsche Welle

 

Idáig szalámi taktikát alkalmazott a magyar kormány a nemszeretem sajtóorgánumok megregulázására, lásd az Indexet és a 168 órát, a Klubrádió ellen viszont izomból lépett fel. Azaz nem azt csinálta, mint korábban, hogy hatalombarát üzletemberek segítségével becserkészte a kritikus szerkesztőséget és az új tulajdonosok azután gondoskodtak az új hangvételről. Az ország utolsó független rádiója ellen a hatalom erejét vetette be, persze az indoklás annyira pitiáner, hogy annál pitiánerebb már nem is igen lehetne. Hiszen jóval súlyosabb hiányosságokat mások simán megúsznak, igaz azok közel állnak a Fidesz szívéhez. Arató András azt mondja, a hatóság nyugodtan érvelhetett volna azzal is: nem bírja a képüket.

Mindenesetre az offenzíva folytatódik és Bolgár György szerint most már nem ússzák meg, közeleg a vég. Mert a csatorna láthatólag megfekszi a hatalom gyomrát és egy önkényuralmi egypártrendszer logikája az diktálja, hogy az ilyen kényelmetlen tényezőket vagy be kell darálni, vagy el kell foglalni. A tudósítás ugyanakkor jelzi, hogy az új Index már nemigen emlékeztet régi önmagára. De hát elkövette azt a hibát, hogy a Borkai-féle szexbotrány kapcsán feltárta a rendszer korrupt gőgjét és morális kétkulacsosságát.

Különben a portál korábbi főszerkesztője, aki miatt a nyáron beindult az egész lavina, ma este sajtódíjat vehet át Potsdamban. Dull Szabolcs és az Index korábbi gárdájának érdemeit Dunja Mijatovics, az Európa Tanács emberi jogi biztosa méltatja. Maga az újságíró úgy nyilatkozott, hogy az egész csapatnak jár az elismerés, de a nemzetközi szolidaritás sokat számít, amikor Magyarországon egyre kevésbé jutnak térhez olyan európai értékek, mint a szólás- és sajtószabadság. 

 

AFP

 

Bátor vállalkozásba kezdett az Index több mint 50 korábbi újságírója, amikor belevágott, hogy Telex néven új, független hírportált indítson útnak. Igaz, ehhez kellett az, hogy vagy 30 ezer korábbi olvasójuk anyagilag segítse őket. A pénzre nagy szükség is lesz, hiszen a havi kiadások várhatóan több tízezer eurót tesznek ki. Állami hirdetések viszont a független média számára jóformán nincsenek, a magáncégek is csak elvétve reklámoznak ezeknél az orgánumoknál. Így a szabad média azóta harcol a túlélésért, hogy a Fidesz 10 éve hatalomra került.

Polyák Gábor, a Mérték Média Elemző Központ vezetője úgy foglalja össze tapasztalatait, hogy a hatalom gazdasági és politikai eszközökkel egyik csapást a másik után méri a vele szembenálló rádiókra, tévékre, újságokra, portálokra. Ám a Telex nagy rizikót vállal, mivel az anyagi eszközök korlátozottak. Ezzel szemben Bodoky Tamás lát reményt, ha sokan akárcsak  kis összegekkel is, de hajlandóak rendszeres támogatást nyújtani az új site-nak. Ő volt az, aki az Átlátszónál Magyarországon először meghonosította a közösségi finanszírozást. Mikroadományok révén ugyanis nagyobb lehet a torta, amit el lehet osztani a rászoruló szerkesztőségek között.

A beszámoló ugyanakkor megjegyzi, hogy az új Index olvasottsága a korábbinak csaknem a felére zuhant vissza, miután jócskán tompult a kormányellenes él. Ez igazolják a felmérések.

 

FAZ

 

Padlóféket nyomott a magyar jegybank, miután immár hatástalan az ultralaza monetáris politika. Hogy a jobboldali-nemzeti kormány beutazási tilalmat rendelt el, az nem jó a gazdaságnak, hiszen az már tavasszal nagy veszteségeket szenvedett el a leállások miatt.  A járvány új hulláma pedig szertefoszlatta a korábbi reményeket. Az előrejelzések egytől egyik visszaeséssel számolnak, noha korábban folyamatos volt a növekedés. A Bizottság egyenesen 7 %-os recessziót jósol.

Minderre csak ráerősít, hogy az MNB 0,6 %-ra vitte le az alapkamatot, emiatt nyomás alá került a forint. A központi bank beavatkozik, amiben újdonság, hogy valutaforrásokat is ad a kereskedelmi pénzintézeteknek, ez pedig stabilizálóan hat az árfolyamra. De a Raiffeisen szakértői szerint megint csak alkotó fantáziára lesz szükség, ha újabb megrázkódtatás éri a gazdaságot. Hiszen az MNB lehetőségei már most is korlátozottak. Emiatt a forint jegyzése az év végéig 360-ra gyengülhet az euróhoz képest.

A tőzsdén már nem segít a Nemzeti Bank expanzív politikája, mert túl nagy sokkot váltott ki a ragály. A BUX az év eleje óta elvesztette értékének egynegyedét. De szakértők szerint a mélyponton már túl van, ezért a tanácsadók különösen ajánlják a Richter papírjait. Nem rossz a MOL, az OTP és a Telekom helyzete sem.

Ugyanakkor a fertőzés véget vetett a költségvetési fegyelemnek. Várhatóan lényegesen megugrik az államadósság, amely a válság előtt még 70 % alatt volt, bár az már akkor is magasnak számított a régióban.

 

Euronews

 

Trócsányi László külön cikkben erősített rá a hivatalos magyar mantrára, hogy tudniillik sürgős reformra szorul az unió, mert erős nemzetállamok nélkül nincs erős EU. A Fidesz EP-képviselője szerint a vírusválság megmutatta, hogy az európai intézmények küszködnek, ha tényleges, napi gondokat kell megoldaniuk és a szervezet nem úgy működik, ahogyan azt eredetileg tervezték.

Természetesnek tartja, hogy viszály keletkezik a tagországok és az intézmények között, utóbbiak között külön is megemlítve az Európai Bíróságot. Merthogy az EU homályosan körvonalazott normák alapján befolyást akar gyakorolni a nemzeti igazságszolgáltatások munkájára. Márpedig az uniónak kell szolgálnia a tagok érdekeit, nem pedig fordítva. A nemzetek nélkül azonban a földrész elveszti a lelkét.

A brüsszeli elit hiába is próbálkozik, a kontinens nem juthat semmire, ha nem vonja be a népek szuverenitását megtestesítő nemzeti parlamenteket. Vagyis a kérdés nem az, hogy több vagy kevesebb Európa kell-e, hanem hogy milyen előnyöket hoz a tagság az emberek számára a mindennapi életben. Azaz meg kell határozni, hogy az EU mely területeken gyakorolhatja jogkörét a tagállamok jóléte érdekében. Ám ezek az illetékességi körök országról országra változnak.

 

 

 

 

 

 

2020. szeptember 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sein Kampf

A hatalmi ágak szétválasztásának montesquieu-i elve Orbán illiberális demokráciájában is maradéktalanul érvényesül. Ennek mindenki által érzékelhető >

Tovább

A Nyugat végét jelentheti, ha Trump újrázni tud

Ha Trump marad, akkor a nagyhatalmak vetélkedése közepette Európa csakis magára lenne utalva. A NATO számára >

Tovább

Szomorú tavaszra keserű ősz

Azért nincs valamennyi iskolás asztalán laptop, azért védtelenek az óvodák, az iskolák, az öregotthonok, azért mentek >

Tovább

Mielőtt megmérgeznék az ellenzékieket

A demagógok viszont ezzel szembe mennek minden szinten. Addig tagadják a valóságot, míg csak nem lehetetlenné >

Tovább

Semmibe vett jogszabályok

Mindez nem volt elég jelzés a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és a Nyelvhasználati Bizottságának, hogy átfogó >

Tovább

Etikánk (nem) egészen primitív

(A) csodálatosan szép férfi (egy harcsabajszú Daniel Craig!) egyszerűen nem hitte el vagy nem akarta elhinni, >

Tovább

Botrány, hogy Európa mindezt eltűri

Az EU-tól vár segítséget a színi egyetem sorsának rendezéséhez Bagossy László. Azt nem feltételezi, hogy Orbán >

Tovább

Macskabarátok és a többiek – lengyel kormányválság

Belviszály miatt az összeomlás szélére került a lengyel kormánykoalíció. A PiS mindenekelőtt az állatjogok miatt különbözött >

Tovább

Keresztény körmagyar

Tombol a hipokrita és hazug, az egyházakat politikai gazemberek által megszállva tartott, gyarmatosított és a legaljasabb >

Tovább

Walesa: EU-reform vagy újratervezés

A németek, franciák és olaszok vagy belülről reformálják meg az uniót, vagy pedig alapítsák újra, miután >

Tovább

Egy német Orbán-imádó iskolaigazgató lesz

Az MCC élén vállalt tisztséggel Kálnoky elveszti tudósítói megbízatását mind a Die Weltnél, mind a Die >

Tovább

Orbán szalámi taktikája

Idáig szalámi taktikát alkalmazott a magyar kormány a nemszeretem sajtóorgánumok megregulázására, lásd az Indexet és a >

Tovább