2021. december 3. péntek
Ma Ferenc, Olívia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Hivatalosan megerősítve

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Hivatalosan megerősítve

Az MNT elnökének a levelét nem hozták nyilvánosságra. Hiába keresni az MNT hivatalos honlapján, a Magyar Szóban, vagyis a testület hivatalos lapjában, az interneten, magyar és szerb nyelven is. Ezek szerint a testületnek vagy nincs sajtószolgálata, vagy Hajnal Jenő nem tartotta szükségesnek közölni a nyilvánossággal, mit is írt a miniszternek ebben a fontos témában? A munka nyilvánossága a testület elnökére nem vonatkozik? Esetleg titkolni valója van? Bozóki Antal:

Augusztus 17. – szeptember 2.

Hivatalosan megerősítve

Dr. Brenner Koloman (Jobbik), a magyar Országgyűlés képviselője, a Külügyi és a Nemzeti összetartozás bizottság tagja, augusztus 17-én, ezzel az írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez: „Mit kíván tenni Magyarország Kormánya annak érdekében, hogy az őshonos délvidéki magyar közösség jogait ért sérelmek az Európai Bizottság következő jelentésében végre teret kapjanak?” (A Kövér László házelnöknek címzett irat száma K/12117.)

A kérdés apropója az Európai Bizottság nem hivatalos dokumentum formájában közzétett féléves jelentése volt a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetével kapcsolatban. A jelentés ugyanis „a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése vonatkozásában tett észrevételeit kizárólag a Vajdaságon/Délvidéken kívüli kisebbségekről tette meg, kijelentve, hogy a Vajdaság Autonóm tartományon kívül van szükség fejlesztésre”.

– Ezek alapján az a benyomás alakulhat ki sokakban, hogy sem Magyarország kormánya, sem a helyi magyar érdekképviseletet ellátók nem járultak hozzá kellő hatékonysággal a jelentés elkészítéséhez, így abban egy szó nincs például a nyelvhasználathoz fűződő jogok visszatérő megsértéséről, a rehabilitálási és restitúciós folyamatok akadályoztatásáról, vagy éppen a soviniszta szélsőségesek magyarellenességéről, amely a hatóságok félrenézése mellett időnként még mindig atrocitásokban ölt testet – írja a kérdés indoklásában.

A válasz megírásának feladatát Magyar Levente parlamenti államtitkárra bízták. Ez azonban, ismerve a közigazgatás működését, bizonyára nem történhetett meg a reszortminiszter Szijjártó Péter jóváhagyása nélkül.

A „tájékoztatásnak” nevezett válaszban ezt írja: „Magyarország és Szerbia kapcsolata soha nem volt ilyen erős, mint most, ez pedig pozitívan hat a vajdasági magyarok helyzetére is. Szomszédaink közül Szerbia biztosítja a legtöbb kisebbségi jogot a magyar nemzeti közösségnek, társadalmi elismertségüket pedig jól mutatja azt is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség immáron harmadik alkalommal lesz a szerb kormány tagja.

Sajnálatos, hogy eközben Önök azzal a Gyurcsány Ferenccel kötöttek szövetséget, aki a külhoni magyarok ellen folyamatosan uszít és gyűlöletkampányt folytat.”

A Magyar Levente „tájékoztatása”, sajnos, érdemi választ a képviselői kérdésre nem tartalmaz. Emellett tárgyi hibát is találni benne. A VMSZ-nek ugyanis nem lesz kormánytagja, csak néhány államtitkára, ami közigazgatási/adminisztratív tisztségnek számít. Az államtitkárokat „politikai egyezség alapján nevezik ki”. (A parlamenti államtitkárnak egy, a rehabilitálási és restitúciós folyamatokkal kapcsolatos korábbi kérdésben sikerült Magyarkanizsát felcserélnie a Zala megyei Nagykanizsával.)

Aki a külügyben dolgozik, annak kimértnek és diplomatikusnak kellene lenni, még akkor is, ha kellemetlen kérdésre kell válaszolnia. Magyar Levente válaszáról ez nem éppen mondható el.

Felrója a Jobbik képviselőjének, hogy pártja szövetséget kötött „azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki a külhoni magyarok ellen folyamatosan uszít és gyűlöletkampányt folytat.” Viszont a Fidesznek is fel lehetne tenni a kérdést, tudják-e vezetői (és Magyar Levente), Szerbiában kivel/kikkel tartanak „soha nem volt ilyen erős” kapcsolatot?  Kik voltak ezek a „kapcsolattartók” a kilencvenes években?

Ebből a „tájékoztatásnak” nevezett válaszból, sajnos az derül ki, a magyar kormány hivatalosan is lemondott a délvidéki magyarok érdekeinek képviseletéről. Teljesen elégedett azzal, hogy a szomszédos országok közül „Szerbia biztosítja a legtöbb kisebbségi jogot a magyar nemzeti közösségnek”.

Arról, hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki, Magyar Leventének nem sok fogalma lehet. Éppen szeptember 2-án tárgyaltak például a nemzeti tanácsok képviselői a VRTV helyzetéről, egyebek között, hogy ne sodródjon veszélybe a minőségi tájékoztatás a nemzeti közösségek nyelvén, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) pedig közleményben ítélte el Antalfalva (Kovačica) és Cserépalja (Crepaja) településtábláinak megrongálását.

Szeptember 2.

A munka nyilvánossága?

Újvidéken tanácskozott a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testületének Tájékoztatási Bizottsága.

A jelenlévők úgy döntöttek, egy közös nyilatkozatban fogalmazzák meg aggodalmaikat a Vajdasági RTV-ben kialakult helyzet kapcsán, és ezzel a dokumentummal a kormányhoz fordulnak, az ügy mielőbbi rendezését követelve. Egyebek között azt is, hogy utalják vissza a tartományi közmédiától megvont költségvetési eszközöket, hogy ne sodródjon veszélybe a minőségi tájékoztatás a nemzeti közösségek nyelvén.

A VRTV Híradója szerint Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke már augusztus 21-én egy levelet intézett a tájékoztatási miniszterhez. Ebben a médiaházban folyó elbocsátások miatti aggodalmát fejezte ki, és arra kérte a tárcavezetőt, hogy találjanak megoldást a kialakult helyzetre.

Az MNT Alapszabálya 43/1 szakaszában az a rendelkezés áll, hogy „a Tanács tevékenysége nyilvános”.

Az MNT elnökének a levelét nem hozták nyilvánosságra. Hiába keresni az MNT hivatalos honlapján, a Magyar Szóban, vagyis a testület hivatalos lapjában, az interneten, magyar és szerb nyelven is.

Ezek szerint a testületnek vagy nincs sajtószolgálata, vagy Hajnal Jenő nem tartotta szükségesnek közölni a nyilvánossággal, mit is írt a miniszternek ebben a fontos témában? A munka nyilvánossága a testület elnökére nem vonatkozik? Esetleg titkolni valója van?

Szeptember 3.

Van is, nincs is

A temerini községi képviselő-testület első ülésének napirendjén szerepelt „az állami földek védelméről, rendezéséről és használatáról szóló 2020-as évi program meghozatala” is.

– A vita során felvetődött, hogy papíron van ugyan mintegy 1800 hektár állami föld a községben, de a vagyon-visszaszármaztatási eljárásban a régi tulajdonosok nem tudnak hozzájutni. Ennek oka a bonyolult, ellentmondásos és nem világos törvényekben keresendő. Tény, hogy Temerinben nincs visszaadandó állami föld – olvasható az ülésről készült tudósításban.

A kishegyesi képviselő testület egy nappal későbbi üléséről szóló írás, amelyen a földterületekre vonatkozó 2020. évi programot is elfogadták, a temerini helyzettel ellentétben, arról számol be, hogy a helységben „folyamatos az utóbbi években a vagyon-visszaszármaztatás. A község hatáskörébe tartozó bérbe adható állami földterület folyamatosan csökken”.

– Míg néhány éve még 3600 hektárnyi földre vonatkozott az ilyen tervezet, a mostani 1830 hektárról rendelkezik. Ez annak a következménye, hogy folyamatosan zajlik a vagyon visszaszármaztatása. A most lezárt időszakban 200 hektárt származtattak vissza – közli a tudósító.

A két ellentétes helyzetről/viszonyulásról szóló tudósításból arra lehet következtetni, hogy egyes községekben „folyamatosan zajlik a vagyon (ez esetben a termőföld – B. A.) visszaszármaztatása”, míg más községekben van ugyan állami földterület, méghozzá nem is kicsi, viszont „visszaadandó állami föld nincsen”. Más szóval, a termőföldek visszaadása/vissza nem adása jórészt a helyi hatalomtól/hatalmi viszonyoktól függ.

Dr. Brenner Koloman  „a restitúciós folyamatok akadályoztatásáról” is írt a külügyminiszterhez intézett kérdésében. Ezt a temerini tudósítás is megerősíti.

 

2020. szeptember 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Vitatott szobor

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó politikájának része, hogy az SNS-t mindenben >

Tovább

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább