2020. szeptember 21. hétfő
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Hivatalosan megerősítve

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Hivatalosan megerősítve

Az MNT elnökének a levelét nem hozták nyilvánosságra. Hiába keresni az MNT hivatalos honlapján, a Magyar Szóban, vagyis a testület hivatalos lapjában, az interneten, magyar és szerb nyelven is. Ezek szerint a testületnek vagy nincs sajtószolgálata, vagy Hajnal Jenő nem tartotta szükségesnek közölni a nyilvánossággal, mit is írt a miniszternek ebben a fontos témában? A munka nyilvánossága a testület elnökére nem vonatkozik? Esetleg titkolni valója van? Bozóki Antal:

Augusztus 17. – szeptember 2.

Hivatalosan megerősítve

Dr. Brenner Koloman (Jobbik), a magyar Országgyűlés képviselője, a Külügyi és a Nemzeti összetartozás bizottság tagja, augusztus 17-én, ezzel az írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez: „Mit kíván tenni Magyarország Kormánya annak érdekében, hogy az őshonos délvidéki magyar közösség jogait ért sérelmek az Európai Bizottság következő jelentésében végre teret kapjanak?” (A Kövér László házelnöknek címzett irat száma K/12117.)

A kérdés apropója az Európai Bizottság nem hivatalos dokumentum formájában közzétett féléves jelentése volt a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetével kapcsolatban. A jelentés ugyanis „a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése vonatkozásában tett észrevételeit kizárólag a Vajdaságon/Délvidéken kívüli kisebbségekről tette meg, kijelentve, hogy a Vajdaság Autonóm tartományon kívül van szükség fejlesztésre”.

– Ezek alapján az a benyomás alakulhat ki sokakban, hogy sem Magyarország kormánya, sem a helyi magyar érdekképviseletet ellátók nem járultak hozzá kellő hatékonysággal a jelentés elkészítéséhez, így abban egy szó nincs például a nyelvhasználathoz fűződő jogok visszatérő megsértéséről, a rehabilitálási és restitúciós folyamatok akadályoztatásáról, vagy éppen a soviniszta szélsőségesek magyarellenességéről, amely a hatóságok félrenézése mellett időnként még mindig atrocitásokban ölt testet – írja a kérdés indoklásában.

A válasz megírásának feladatát Magyar Levente parlamenti államtitkárra bízták. Ez azonban, ismerve a közigazgatás működését, bizonyára nem történhetett meg a reszortminiszter Szijjártó Péter jóváhagyása nélkül.

A „tájékoztatásnak” nevezett válaszban ezt írja: „Magyarország és Szerbia kapcsolata soha nem volt ilyen erős, mint most, ez pedig pozitívan hat a vajdasági magyarok helyzetére is. Szomszédaink közül Szerbia biztosítja a legtöbb kisebbségi jogot a magyar nemzeti közösségnek, társadalmi elismertségüket pedig jól mutatja azt is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség immáron harmadik alkalommal lesz a szerb kormány tagja.

Sajnálatos, hogy eközben Önök azzal a Gyurcsány Ferenccel kötöttek szövetséget, aki a külhoni magyarok ellen folyamatosan uszít és gyűlöletkampányt folytat.”

A Magyar Levente „tájékoztatása”, sajnos, érdemi választ a képviselői kérdésre nem tartalmaz. Emellett tárgyi hibát is találni benne. A VMSZ-nek ugyanis nem lesz kormánytagja, csak néhány államtitkára, ami közigazgatási/adminisztratív tisztségnek számít. Az államtitkárokat „politikai egyezség alapján nevezik ki”. (A parlamenti államtitkárnak egy, a rehabilitálási és restitúciós folyamatokkal kapcsolatos korábbi kérdésben sikerült Magyarkanizsát felcserélnie a Zala megyei Nagykanizsával.)

Aki a külügyben dolgozik, annak kimértnek és diplomatikusnak kellene lenni, még akkor is, ha kellemetlen kérdésre kell válaszolnia. Magyar Levente válaszáról ez nem éppen mondható el.

Felrója a Jobbik képviselőjének, hogy pártja szövetséget kötött „azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki a külhoni magyarok ellen folyamatosan uszít és gyűlöletkampányt folytat.” Viszont a Fidesznek is fel lehetne tenni a kérdést, tudják-e vezetői (és Magyar Levente), Szerbiában kivel/kikkel tartanak „soha nem volt ilyen erős” kapcsolatot?  Kik voltak ezek a „kapcsolattartók” a kilencvenes években?

Ebből a „tájékoztatásnak” nevezett válaszból, sajnos az derül ki, a magyar kormány hivatalosan is lemondott a délvidéki magyarok érdekeinek képviseletéről. Teljesen elégedett azzal, hogy a szomszédos országok közül „Szerbia biztosítja a legtöbb kisebbségi jogot a magyar nemzeti közösségnek”.

Arról, hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki, Magyar Leventének nem sok fogalma lehet. Éppen szeptember 2-án tárgyaltak például a nemzeti tanácsok képviselői a VRTV helyzetéről, egyebek között, hogy ne sodródjon veszélybe a minőségi tájékoztatás a nemzeti közösségek nyelvén, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) pedig közleményben ítélte el Antalfalva (Kovačica) és Cserépalja (Crepaja) településtábláinak megrongálását.

Szeptember 2.

A munka nyilvánossága?

Újvidéken tanácskozott a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testületének Tájékoztatási Bizottsága.

A jelenlévők úgy döntöttek, egy közös nyilatkozatban fogalmazzák meg aggodalmaikat a Vajdasági RTV-ben kialakult helyzet kapcsán, és ezzel a dokumentummal a kormányhoz fordulnak, az ügy mielőbbi rendezését követelve. Egyebek között azt is, hogy utalják vissza a tartományi közmédiától megvont költségvetési eszközöket, hogy ne sodródjon veszélybe a minőségi tájékoztatás a nemzeti közösségek nyelvén.

A VRTV Híradója szerint Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke már augusztus 21-én egy levelet intézett a tájékoztatási miniszterhez. Ebben a médiaházban folyó elbocsátások miatti aggodalmát fejezte ki, és arra kérte a tárcavezetőt, hogy találjanak megoldást a kialakult helyzetre.

Az MNT Alapszabálya 43/1 szakaszában az a rendelkezés áll, hogy „a Tanács tevékenysége nyilvános”.

Az MNT elnökének a levelét nem hozták nyilvánosságra. Hiába keresni az MNT hivatalos honlapján, a Magyar Szóban, vagyis a testület hivatalos lapjában, az interneten, magyar és szerb nyelven is.

Ezek szerint a testületnek vagy nincs sajtószolgálata, vagy Hajnal Jenő nem tartotta szükségesnek közölni a nyilvánossággal, mit is írt a miniszternek ebben a fontos témában? A munka nyilvánossága a testület elnökére nem vonatkozik? Esetleg titkolni valója van?

Szeptember 3.

Van is, nincs is

A temerini községi képviselő-testület első ülésének napirendjén szerepelt „az állami földek védelméről, rendezéséről és használatáról szóló 2020-as évi program meghozatala” is.

– A vita során felvetődött, hogy papíron van ugyan mintegy 1800 hektár állami föld a községben, de a vagyon-visszaszármaztatási eljárásban a régi tulajdonosok nem tudnak hozzájutni. Ennek oka a bonyolult, ellentmondásos és nem világos törvényekben keresendő. Tény, hogy Temerinben nincs visszaadandó állami föld – olvasható az ülésről készült tudósításban.

A kishegyesi képviselő testület egy nappal későbbi üléséről szóló írás, amelyen a földterületekre vonatkozó 2020. évi programot is elfogadták, a temerini helyzettel ellentétben, arról számol be, hogy a helységben „folyamatos az utóbbi években a vagyon-visszaszármaztatás. A község hatáskörébe tartozó bérbe adható állami földterület folyamatosan csökken”.

– Míg néhány éve még 3600 hektárnyi földre vonatkozott az ilyen tervezet, a mostani 1830 hektárról rendelkezik. Ez annak a következménye, hogy folyamatosan zajlik a vagyon visszaszármaztatása. A most lezárt időszakban 200 hektárt származtattak vissza – közli a tudósító.

A két ellentétes helyzetről/viszonyulásról szóló tudósításból arra lehet következtetni, hogy egyes községekben „folyamatosan zajlik a vagyon (ez esetben a termőföld – B. A.) visszaszármaztatása”, míg más községekben van ugyan állami földterület, méghozzá nem is kicsi, viszont „visszaadandó állami föld nincsen”. Más szóval, a termőföldek visszaadása/vissza nem adása jórészt a helyi hatalomtól/hatalmi viszonyoktól függ.

Dr. Brenner Koloman  „a restitúciós folyamatok akadályoztatásáról” is írt a külügyminiszterhez intézett kérdésében. Ezt a temerini tudósítás is megerősíti.

 

2020. szeptember 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább