2020. november 27. péntek
Ma Virgil, Virgínia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Hivatalosan megerősítve

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Hivatalosan megerősítve

Az MNT elnökének a levelét nem hozták nyilvánosságra. Hiába keresni az MNT hivatalos honlapján, a Magyar Szóban, vagyis a testület hivatalos lapjában, az interneten, magyar és szerb nyelven is. Ezek szerint a testületnek vagy nincs sajtószolgálata, vagy Hajnal Jenő nem tartotta szükségesnek közölni a nyilvánossággal, mit is írt a miniszternek ebben a fontos témában? A munka nyilvánossága a testület elnökére nem vonatkozik? Esetleg titkolni valója van? Bozóki Antal:

Augusztus 17. – szeptember 2.

Hivatalosan megerősítve

Dr. Brenner Koloman (Jobbik), a magyar Országgyűlés képviselője, a Külügyi és a Nemzeti összetartozás bizottság tagja, augusztus 17-én, ezzel az írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez: „Mit kíván tenni Magyarország Kormánya annak érdekében, hogy az őshonos délvidéki magyar közösség jogait ért sérelmek az Európai Bizottság következő jelentésében végre teret kapjanak?” (A Kövér László házelnöknek címzett irat száma K/12117.)

A kérdés apropója az Európai Bizottság nem hivatalos dokumentum formájában közzétett féléves jelentése volt a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. és 24. fejezetével kapcsolatban. A jelentés ugyanis „a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése vonatkozásában tett észrevételeit kizárólag a Vajdaságon/Délvidéken kívüli kisebbségekről tette meg, kijelentve, hogy a Vajdaság Autonóm tartományon kívül van szükség fejlesztésre”.

– Ezek alapján az a benyomás alakulhat ki sokakban, hogy sem Magyarország kormánya, sem a helyi magyar érdekképviseletet ellátók nem járultak hozzá kellő hatékonysággal a jelentés elkészítéséhez, így abban egy szó nincs például a nyelvhasználathoz fűződő jogok visszatérő megsértéséről, a rehabilitálási és restitúciós folyamatok akadályoztatásáról, vagy éppen a soviniszta szélsőségesek magyarellenességéről, amely a hatóságok félrenézése mellett időnként még mindig atrocitásokban ölt testet – írja a kérdés indoklásában.

A válasz megírásának feladatát Magyar Levente parlamenti államtitkárra bízták. Ez azonban, ismerve a közigazgatás működését, bizonyára nem történhetett meg a reszortminiszter Szijjártó Péter jóváhagyása nélkül.

A „tájékoztatásnak” nevezett válaszban ezt írja: „Magyarország és Szerbia kapcsolata soha nem volt ilyen erős, mint most, ez pedig pozitívan hat a vajdasági magyarok helyzetére is. Szomszédaink közül Szerbia biztosítja a legtöbb kisebbségi jogot a magyar nemzeti közösségnek, társadalmi elismertségüket pedig jól mutatja azt is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség immáron harmadik alkalommal lesz a szerb kormány tagja.

Sajnálatos, hogy eközben Önök azzal a Gyurcsány Ferenccel kötöttek szövetséget, aki a külhoni magyarok ellen folyamatosan uszít és gyűlöletkampányt folytat.”

A Magyar Levente „tájékoztatása”, sajnos, érdemi választ a képviselői kérdésre nem tartalmaz. Emellett tárgyi hibát is találni benne. A VMSZ-nek ugyanis nem lesz kormánytagja, csak néhány államtitkára, ami közigazgatási/adminisztratív tisztségnek számít. Az államtitkárokat „politikai egyezség alapján nevezik ki”. (A parlamenti államtitkárnak egy, a rehabilitálási és restitúciós folyamatokkal kapcsolatos korábbi kérdésben sikerült Magyarkanizsát felcserélnie a Zala megyei Nagykanizsával.)

Aki a külügyben dolgozik, annak kimértnek és diplomatikusnak kellene lenni, még akkor is, ha kellemetlen kérdésre kell válaszolnia. Magyar Levente válaszáról ez nem éppen mondható el.

Felrója a Jobbik képviselőjének, hogy pártja szövetséget kötött „azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki a külhoni magyarok ellen folyamatosan uszít és gyűlöletkampányt folytat.” Viszont a Fidesznek is fel lehetne tenni a kérdést, tudják-e vezetői (és Magyar Levente), Szerbiában kivel/kikkel tartanak „soha nem volt ilyen erős” kapcsolatot?  Kik voltak ezek a „kapcsolattartók” a kilencvenes években?

Ebből a „tájékoztatásnak” nevezett válaszból, sajnos az derül ki, a magyar kormány hivatalosan is lemondott a délvidéki magyarok érdekeinek képviseletéről. Teljesen elégedett azzal, hogy a szomszédos országok közül „Szerbia biztosítja a legtöbb kisebbségi jogot a magyar nemzeti közösségnek”.

Arról, hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki, Magyar Leventének nem sok fogalma lehet. Éppen szeptember 2-án tárgyaltak például a nemzeti tanácsok képviselői a VRTV helyzetéről, egyebek között, hogy ne sodródjon veszélybe a minőségi tájékoztatás a nemzeti közösségek nyelvén, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) pedig közleményben ítélte el Antalfalva (Kovačica) és Cserépalja (Crepaja) településtábláinak megrongálását.

Szeptember 2.

A munka nyilvánossága?

Újvidéken tanácskozott a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testületének Tájékoztatási Bizottsága.

A jelenlévők úgy döntöttek, egy közös nyilatkozatban fogalmazzák meg aggodalmaikat a Vajdasági RTV-ben kialakult helyzet kapcsán, és ezzel a dokumentummal a kormányhoz fordulnak, az ügy mielőbbi rendezését követelve. Egyebek között azt is, hogy utalják vissza a tartományi közmédiától megvont költségvetési eszközöket, hogy ne sodródjon veszélybe a minőségi tájékoztatás a nemzeti közösségek nyelvén.

A VRTV Híradója szerint Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke már augusztus 21-én egy levelet intézett a tájékoztatási miniszterhez. Ebben a médiaházban folyó elbocsátások miatti aggodalmát fejezte ki, és arra kérte a tárcavezetőt, hogy találjanak megoldást a kialakult helyzetre.

Az MNT Alapszabálya 43/1 szakaszában az a rendelkezés áll, hogy „a Tanács tevékenysége nyilvános”.

Az MNT elnökének a levelét nem hozták nyilvánosságra. Hiába keresni az MNT hivatalos honlapján, a Magyar Szóban, vagyis a testület hivatalos lapjában, az interneten, magyar és szerb nyelven is.

Ezek szerint a testületnek vagy nincs sajtószolgálata, vagy Hajnal Jenő nem tartotta szükségesnek közölni a nyilvánossággal, mit is írt a miniszternek ebben a fontos témában? A munka nyilvánossága a testület elnökére nem vonatkozik? Esetleg titkolni valója van?

Szeptember 3.

Van is, nincs is

A temerini községi képviselő-testület első ülésének napirendjén szerepelt „az állami földek védelméről, rendezéséről és használatáról szóló 2020-as évi program meghozatala” is.

– A vita során felvetődött, hogy papíron van ugyan mintegy 1800 hektár állami föld a községben, de a vagyon-visszaszármaztatási eljárásban a régi tulajdonosok nem tudnak hozzájutni. Ennek oka a bonyolult, ellentmondásos és nem világos törvényekben keresendő. Tény, hogy Temerinben nincs visszaadandó állami föld – olvasható az ülésről készült tudósításban.

A kishegyesi képviselő testület egy nappal későbbi üléséről szóló írás, amelyen a földterületekre vonatkozó 2020. évi programot is elfogadták, a temerini helyzettel ellentétben, arról számol be, hogy a helységben „folyamatos az utóbbi években a vagyon-visszaszármaztatás. A község hatáskörébe tartozó bérbe adható állami földterület folyamatosan csökken”.

– Míg néhány éve még 3600 hektárnyi földre vonatkozott az ilyen tervezet, a mostani 1830 hektárról rendelkezik. Ez annak a következménye, hogy folyamatosan zajlik a vagyon visszaszármaztatása. A most lezárt időszakban 200 hektárt származtattak vissza – közli a tudósító.

A két ellentétes helyzetről/viszonyulásról szóló tudósításból arra lehet következtetni, hogy egyes községekben „folyamatosan zajlik a vagyon (ez esetben a termőföld – B. A.) visszaszármaztatása”, míg más községekben van ugyan állami földterület, méghozzá nem is kicsi, viszont „visszaadandó állami föld nincsen”. Más szóval, a termőföldek visszaadása/vissza nem adása jórészt a helyi hatalomtól/hatalmi viszonyoktól függ.

Dr. Brenner Koloman  „a restitúciós folyamatok akadályoztatásáról” is írt a külügyminiszterhez intézett kérdésében. Ezt a temerini tudósítás is megerősíti.

 

2020. szeptember 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hiányzik a meghökkentető eredeti eretnekség. A szeszélyes kaland. A melléfogás varázslata

A szocializmusban az apolitikus értelmiségi volt az eszménykép, a posztszocializmusban pedig a valóságból menekülő szűzi pártszimpatizáns. >

Tovább

Kirakat szerződés

A VMSZ és a SNS szerződése csak megerősíti (önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten) a két párt, >

Tovább

Erkölcsi kontextus

Természetesen a bíróság dolga kimondani az ítéletet. Feltételezem azonban, hogy ennek a jogi normának van erkölcs >

Tovább

Moslékkoalíció

Napjainkban a forradalmi hitbe vetett remény ugyanúgy elsorvadt, miként a hagyományos hitbe vetett bizalom. Miért? Lehet, >

Tovább

Nemzeti kisebbségpolitikai pálfordulás?

Amikor, tehát, AV a „kisebbségek jelenlétének fokozásáról” beszél „a köztársasági és a tartományi kormányban”, emögött Szerbia >

Tovább

Ami elválaszt és ami összeköt

Az interneten Szőcs Gézát búcsúztatják. Jól esett olvasni Ara-Kovács Attila az intellektuális párbeszédre példát mutató mondatát. >

Tovább

Civil jogvédelem

Nem a Caritas vezetőinek kellett volna átvenni a főkonzul asszonytól az ajándékot? Nem, mert akkor Pásztor >

Tovább

Szőcs Géza halála

Politikusként próbálta gyógyítani aztokat a sebeket, amelyeket előzőleg értelmiségiként és költőként elszenvedett. Ízig-vérig modern költő nem >

Tovább

Czeslaw Milos: „Azt mondom, XX. század és libabőrös leszek tőle”

Mit fognak mondani a XXI. századról? Nemcsak Czeslaw Milos esszéit, hanem a verseit is kedvelem. A >

Tovább

Az egyetemi tanárok és az iszlám

Tudomásul veszem, én is azzal vigasztalódok, hogy a barbárság csatát nyerhet, de háborút nem. Előfordulhat-e azonban >

Tovább

Hivatásos optimisták

Amíg nem készül alapos, tárgyilagos elemzés/térképezés a magyar közösség helyzetéről Szerbiában, beleértve a szórvány állapotát is >

Tovább

Manapság kocsonyás lett a szellemi élet

Csakhogy a komp immár nem pusztán Magyarország, hanem az egész kelet-közép-európai régió. Az értelmiség nagy része >

Tovább