2020. október 30. péntek
Ma Alfonz, Zenóbia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Minden tét nélkül

Végel László
Végel László
Minden tét nélkül

A vajdasági szellemi élet egyébként abban is különbözik a magyarországitól, hogy ott az írók és a művészek nagy része Orbán heves kritikusainak számít, itt viszont erről szó sem lehet. Legfeljebb akad kettő vagy három, ám az ő nevüket nem találhatjuk a Magyar Nemzeti Tanács által ellenőrzött intézmények kiadványainak szerzői között. Egyedül Bozóki Antal foglalta pontokba a VMSZ elmúlt négy évének kudarcait. Azt gondoltam, hogy ebből vita kerekedik, de néma csend fogadta. Dialógus nincs. Végel László:

2020. május 29., péntek.

Az Adenauer Stiftung igazgatója megerősítette, hogy három nyelven adja ki a 100 oldalas Újvidék-esszémet.

Napi politikai szempontból eléggé egykedvűen szemlélem a szerbiai választási kampányt. Az elmúlt években rájöttem, hogy bárki győz, a sorsom a régi marad. Sokkal jobban leköti a figyelmemet az a habitus, amely a választások idején kendőzetlenül tárul fel a közéletben. Valójában mindig is a közélet érdekelt, nem a politika. Ebből a szempontól a soron levő választások nem sok jót ígérnek. Nincs tétjük, a hangnem mégis brutális. A maga nyers mivoltában mutatkozik be az öncélú brutalitás. Néha olyan jelenetek tárulnak fel a szemem előtt, mintha egy vidéki amatőr színtársulat Shakepeare-drámát mutatna be. Hasonlóképpen nincs tétje a választásoknak a vajdasági magyarok között sem, bár itt a hangnem szelíd. A Fidesz és a Szerb Haladó Párt által támogatott VMSZ-nek ellenfél nélkül lép be a ringbe, ám a lelátókon mégis hatalmas taps fogadja az ellenfél nélküli győztest. A helyzet abszurd.  Néhány elemző veszi magának a bátorságot és megállapítja, hogy de facto egypártrendszerben élünk. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ez néhány évvel ezelőtt kezdődött. Mi már két évtizede vele élünk. A mechanizmust 2000 után alapozták meg az elektori rendszerű választásokkal, időközben azonban a mechanizmus leteperte saját eszmei szerzőinek egy részét is. Az viszont evidens, hogy az értelmiség körében a VMSZ tekintélye az utóbbi években növekedett. A mintegy 100 tagú értelmiségi stratégiai tanácsok kinevezése véglegesítette Pásztor István tekintélyét. Nem tudom, mi a tanácsok gyakorlati haszna, de szimbolikus súlya nagy, tehát jól ki volt találva.  Súlyát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az a párt, amelyik egy-két évvel ezelőtt nemzetárulónak nevezte Pásztort, ma megválasztására buzdít. A vajdasági szellemi élet egyébként abban is különbözik a magyarországitól, hogy ott az írók és a művészek nagy része Orbán heves kritikusainak számít, itt viszont erről szó sem lehet. Legfeljebb akad kettő vagy három, ám az ő nevüket nem találhatjuk a Magyar Nemzeti Tanács által ellenőrzött intézmények kiadványainak szerzői között. Egyedül Bozóki Antal foglalta pontokba a VMSZ elmúlt négy évének kudarcait. Azt gondoltam, hogy ebből vita kerekedik, de néma csend fogadta. Dialógus nincs. Minkét oldal bevonult a saját buborékjába. A vajdasági ég alatt szelíd csend honol. Most az a kérdés, hogy a magyar választók hogyan reagálnak erre a csendre. Ha a 200 ezer magyar választópolgárnak legalább 51 százaléka szavaz a VMSZ-re, vagyis több mint 100 ezer, akkor jogosult az értelmiség csendes és szelíd azonosulása a párttal. Ha azonban csak 40 százaléknyi, vagyis 80 ezer voksot birtokol, akkor beszélhetünk az értelmiség és a közösség közötti ellentmondásról. Ha azonban csak 25 százaléknyi, vagyis 50 ezer magyar szavaz a kisebbségi pártra, akkor ez az jelenti, hogy a magyar tömegek kritikusabbak, mint az értelmiségiek, immár nem csak ellentmondás létezik a közösség és az értelmiség között, hanem szakadék tátong.  A szelíd csendből baljós csend lesz.

 

2020. július 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A történelem kapuja előtt

Eltávolodva a helyszíntől visszapillantottam: a lánykák még mindig az ablak előtt ácsorogtak. Azt hiszem, így álldogál >

Tovább

A közgáz és a színiakadémia

A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >

Tovább

Szerbiában hanyatlik a demokrácia

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >

Tovább

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább