2022. május 16. hétfő
Ma Mózes, Botond, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Szerbia nem demokratikus ország

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. Különösen azoknak a kötelezettségeknek a fényében, amelyeket Szerbia magára vállalt az európai intézményeknél Bozóki Antal:

Május 25.

Szerbia nem demokratikus ország

Klemen Grošelj, az Európai Parlament képviselőjének értékelése szerint, ha valamely tekintélyes nemzetközi szervezet, mint a Freedom House, egy államot nem demokratikusnak nevez, annak súlyos következményei vannak, és ez történt Szerbia valamint Magyarország esetében.

Az EWB-nek adott interjúban, a kérdésre, hogy a Szerbiában a demokrácia így értékelt állapota azt jelenti-e, hogy az ország távol van az EU-tagságtól, a képviselő ezt válaszolta: „Sajnos, igen”.

A választásokra és az ellenzék bojkottjára vonatkozó kérdésre válaszolva, Grošelj elmondta, a hatalmi elit kötelessége olyan választási feltételek biztosítása, amelyek mellett nem lesz gyanús a választások legitimitása.

– Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. Különösen azoknak a kötelezettségeknek a fényében, amelyeket Szerbia magára vállalt az európai intézményeknél – hangoztatta Grošelj.

A képviselő az EP-ben ahhoz a csoporthoz tartozik, amelyhez Emmanuel Macron francia elnök pártja is, szlovén származású és szerbiai árnyék-jelentéstevőként lett bemutatva. 

Május 26.

Sérültek az emberi jogok

A megkérdezettek több mint 64 százaléka úgy véli, hogy az emberi jogoktól való eltérések, amelyekre a Szerb Köztársaságban a rendkívüli állapot bevezetése miatt került sor, nem voltak arányosak azokkal a célokkal, amelyek miatt ezekre sor került – derült ki a „Rendkívüli állapot és az emberi jogok, valamint szabadságok” nevű kutatásból, amelyet 2020. április közepétől május elejéig folytattak a Három pont [Tri tačke] nevű nem kormányzati szervezet aktivistái, a Társadalmi Kutatások Irodával [Biro za društvena istraživanja – BIRODI] együtt.

Az online felmérés megmutatta, hogy a megkérdezettek 78 százalékának a véleménye szerint a médiák nem működtek szabadon, az állami szervek befolyása és ellenőrzése nélkül. A megkérdezettek 65 százaléka úgy véli, hogy a kínzás, az embertelen és megalázó eljárások tilalma, illetve büntetése (a testi és a szellemi integritás sérthetetlensége) nem volt teljesen tiszteletben tartva. A kutatásban résztvevők több mint 71 százalékénak az a véleménye, hogy az adott időszakban a gondolat- és a lelkiismereti szabadságra való jog sem volt teljes egészében tiszteletben tartva.

A megkérdezettek 68 százaléka úgy véli, ebben az időszakban a tisztességes bírósági eljárásra való jog nem volt teljesen tiszteletben tartva, 68 százaléka azt állítja, hogy a munkaviszonyból eredő jogokat nem tartották teljes mértékben tiszteletben, több mint 65 százaléka pedig hangoztatta, hogy a munkahelyen való biztonsági és egészségügyi mércék  (a foglalkoztatottak tekintetében) nem voltak teljesen tiszteletben tartva.

Május 27.

Aggodalom a politikai befolyás miatt

Egyetlen, a rendkívüli állapot alatt bevezetett intézkedés sem lehet kifogás a demokrácia megállítására. Szerbia a világjárvány alatt komoly kihívásokkal nézett szembe, de a legnagyobb aggodalomra a politika nyílt befolyása ad okot a sajtó- és a szólásszabadságra. Ezek csak szemelvények a Szerbiai Európai Mozgalom [Evropski pokret u Srbiji] és a Friedrich Ebert Alapítvány [Fondacija Fridrih Ebert] szervezésében tartott, „Szerbia a koronavírus után” című első online konferencia záradékaiból.

„A jog uralma és az emberi jogok kérdése” címmel folytatott vita a demokrácia beomlásával és az emberi jogok veszélyeztetésével foglalkozott a világjárvány és a rendkívüli állapot feltételei között Szerbiában.

Tobias Flesenkamper, az Európa Tanács belgrádi hivatalának vezetője kijelentette, hogy egyetlen, a rendkívüli állapot ideje alatt bevezetett intézkedés sem lehet kifogás a demokrácia, a közigazgatás működése és a polgárok normális életének megállítására.

Vladimir Međak, a Szerbiai Európai Mozgalom alelnöke elmondta, hogy az EU elleni kampány erős volt már a COVID-19 előtt is, és hogy Szerbia ilyen viselkedése közvetlen hatással van az Európai Unióhoz való csatlakozására. A rendkívüli állapot bevezetéséről és Szerbia alkotmányáról elmondta, hogy a Képviselőház minősége és jelentősége komolyan lecsökkent még a rendkívüli állapot előtt és most vitázni lehet arról, hogy Szerbiában egyáltalán létezik-e hatalommegosztás.

Srđan Majstorović, az Európai Politikai Központ [Centar za evropske politike] kijelentette: Szerbia a krízis alatt komoly kihívásokkal találta magát szembe, mint amilyenek a mozgásszabadság és a gyülekezési szabadság korlátozása, az tisztességes ítélkezés, a személyes adatok védelme. Szavai szerint, mégis a legnagyobb aggodalomra a politika nyílt befolyása ad okot, a már egyébként is veszélyeztetett szólásszabadságra és sajtószabadságra. Emlékeztetett a fenyegetésekre és nyomásgyakorlásokra, valamint Ana Lalić újságírónő letartóztatására.

Branka Latinović, a Szerbiai Európai Mozgalom Nemzetközi Fórumának diplomatanője rámutatott, hogy minden államnak, amelyik bevezette a rendkívüli állapotot, vagy a rendkívüli helyzetet, kötelessége tiszteletben tartani a nemzeti törvényhozást és a nemzetközi jogot, valamit kötelezettségeket. Hozzátette, hogy minden nemzetközi szervezet parlamenti közgyűlése, ideértve az ENSZ Közgyűlését és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését is, a világjárvány ideje alatt is működtek, mivel idejében procedurális változásokat fogadtak el és jóváhagyták, hogy a munka elektronikus úton is lehetővé váljon.

 

 

2020. június 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Forradalom: megváltás!”

Száműztük emlékeinkből és a szótárunkból a forradalmat is, a megváltást is. Következett a bársonyos forradalom, de >

Tovább

A fasizmus feletti győzelem bizarr napja

Sztálin a győztesek oldalán Jaltában megkaparintotta Kelet-Közép-Európát, beleértve Ukrajnát is. 1991-ben a Szovjetunió szétesett, Ukrajna független >

Tovább

„Eredmények a válság kellős közepén”?

A számadatokból is jól látszik, hogy a két magyar lapkiadó kft. valójában, sajnos, nem hogy semmilyen >

Tovább

Mi lesz ha Vučić nem lesz képes dönteni?

A Vučić-kormány idején Szerbiában nem csupán a NATO-ellenesség erősödött, hanem többségbe kerültek az EU-csatlakozás elutasítói is. >

Tovább

Csend honol…

Magyarországon a Fidesz, Vajdaságban pedig a VMSZ (a Fidesz segítéségével és pénzelése által) leuralták, úgyszólván letarolták >

Tovább

Égbekiáltó!

Attól félek, hogy a fasiszta jelző felelőtlen használata a fasiszta hívek malmára hajtja a vizet. Fasizmus, >

Tovább

A melós utolsó szalmaszála az új igazságos Vezér

Belgrádban csak pár százan jöttek össze, hogy a munkások jogaiért emeljék fel a szavukat. Hol vagy >

Tovább

Mi a fontosabb, a haza vagy Putyin?

A kormány is döntéshelyzetbe kényszerült. A kormánypárti bulvárlapok meglepő Putyin-ellenessége azt sugallja, hogy Vučić távolodni készül >

Tovább

Csatlakozás az Európai Unióhoz, vagy barátság Oroszországgal?

Az Európai Bizottságból azt üzenik: „Szerbia álláspontja az Ukrajna elleni orosz agresszióról kihatással lehet az ország >

Tovább

A VMSZ Nagy Buborékja

A VMSZ annyira biztos magában, hogy tudomást sem vesz a Kis Buborékban meghúzódó ellenfelekről, akik harcias >

Tovább

A putyinizmus mint koreszme

Csodák csodája, számos európai antikapitalista vonzódik Putyin kapitalizmusához. A vonzódás alapját az antiliberalizmus, a keresztény gyökerekhez >

Tovább

Dosztojevszkij nem így gondolta…

Bergyajev szerint az „orosz lélekben” örök csatát vív az európai és az ázsiai identitás. Győzött az >

Tovább