Ma Hajnalka, Lídia, Auguszta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Szerbia nem demokratikus ország
Bozóki Antal
Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. Különösen azoknak a kötelezettségeknek a fényében, amelyeket Szerbia magára vállalt az európai intézményeknél Bozóki Antal:
Május 25.
Szerbia nem demokratikus ország
Klemen Grošelj, az Európai Parlament képviselőjének értékelése szerint, ha valamely tekintélyes nemzetközi szervezet, mint a Freedom House, egy államot nem demokratikusnak nevez, annak súlyos következményei vannak, és ez történt Szerbia valamint Magyarország esetében.
Az EWB-nek adott interjúban, a kérdésre, hogy a Szerbiában a demokrácia így értékelt állapota azt jelenti-e, hogy az ország távol van az EU-tagságtól, a képviselő ezt válaszolta: „Sajnos, igen”.
A választásokra és az ellenzék bojkottjára vonatkozó kérdésre válaszolva, Grošelj elmondta, a hatalmi elit kötelessége olyan választási feltételek biztosítása, amelyek mellett nem lesz gyanús a választások legitimitása.
– Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. Különösen azoknak a kötelezettségeknek a fényében, amelyeket Szerbia magára vállalt az európai intézményeknél – hangoztatta Grošelj.
A képviselő az EP-ben ahhoz a csoporthoz tartozik, amelyhez Emmanuel Macron francia elnök pártja is, szlovén származású és szerbiai árnyék-jelentéstevőként lett bemutatva.
Május 26.
Sérültek az emberi jogok
A megkérdezettek több mint 64 százaléka úgy véli, hogy az emberi jogoktól való eltérések, amelyekre a Szerb Köztársaságban a rendkívüli állapot bevezetése miatt került sor, nem voltak arányosak azokkal a célokkal, amelyek miatt ezekre sor került – derült ki a „Rendkívüli állapot és az emberi jogok, valamint szabadságok” nevű kutatásból, amelyet 2020. április közepétől május elejéig folytattak a Három pont [Tri tačke] nevű nem kormányzati szervezet aktivistái, a Társadalmi Kutatások Irodával [Biro za društvena istraživanja – BIRODI] együtt.
Az online felmérés megmutatta, hogy a megkérdezettek 78 százalékának a véleménye szerint a médiák nem működtek szabadon, az állami szervek befolyása és ellenőrzése nélkül. A megkérdezettek 65 százaléka úgy véli, hogy a kínzás, az embertelen és megalázó eljárások tilalma, illetve büntetése (a testi és a szellemi integritás sérthetetlensége) nem volt teljesen tiszteletben tartva. A kutatásban résztvevők több mint 71 százalékénak az a véleménye, hogy az adott időszakban a gondolat- és a lelkiismereti szabadságra való jog sem volt teljes egészében tiszteletben tartva.
A megkérdezettek 68 százaléka úgy véli, ebben az időszakban a tisztességes bírósági eljárásra való jog nem volt teljesen tiszteletben tartva, 68 százaléka azt állítja, hogy a munkaviszonyból eredő jogokat nem tartották teljes mértékben tiszteletben, több mint 65 százaléka pedig hangoztatta, hogy a munkahelyen való biztonsági és egészségügyi mércék (a foglalkoztatottak tekintetében) nem voltak teljesen tiszteletben tartva.
Május 27.
Aggodalom a politikai befolyás miatt
Egyetlen, a rendkívüli állapot alatt bevezetett intézkedés sem lehet kifogás a demokrácia megállítására. Szerbia a világjárvány alatt komoly kihívásokkal nézett szembe, de a legnagyobb aggodalomra a politika nyílt befolyása ad okot a sajtó- és a szólásszabadságra. Ezek csak szemelvények a Szerbiai Európai Mozgalom [Evropski pokret u Srbiji] és a Friedrich Ebert Alapítvány [Fondacija Fridrih Ebert] szervezésében tartott, „Szerbia a koronavírus után” című első online konferencia záradékaiból.
„A jog uralma és az emberi jogok kérdése” címmel folytatott vita a demokrácia beomlásával és az emberi jogok veszélyeztetésével foglalkozott a világjárvány és a rendkívüli állapot feltételei között Szerbiában.
Tobias Flesenkamper, az Európa Tanács belgrádi hivatalának vezetője kijelentette, hogy egyetlen, a rendkívüli állapot ideje alatt bevezetett intézkedés sem lehet kifogás a demokrácia, a közigazgatás működése és a polgárok normális életének megállítására.
Vladimir Međak, a Szerbiai Európai Mozgalom alelnöke elmondta, hogy az EU elleni kampány erős volt már a COVID-19 előtt is, és hogy Szerbia ilyen viselkedése közvetlen hatással van az Európai Unióhoz való csatlakozására. A rendkívüli állapot bevezetéséről és Szerbia alkotmányáról elmondta, hogy a Képviselőház minősége és jelentősége komolyan lecsökkent még a rendkívüli állapot előtt és most vitázni lehet arról, hogy Szerbiában egyáltalán létezik-e hatalommegosztás.
Srđan Majstorović, az Európai Politikai Központ [Centar za evropske politike] kijelentette: Szerbia a krízis alatt komoly kihívásokkal találta magát szembe, mint amilyenek a mozgásszabadság és a gyülekezési szabadság korlátozása, az tisztességes ítélkezés, a személyes adatok védelme. Szavai szerint, mégis a legnagyobb aggodalomra a politika nyílt befolyása ad okot, a már egyébként is veszélyeztetett szólásszabadságra és sajtószabadságra. Emlékeztetett a fenyegetésekre és nyomásgyakorlásokra, valamint Ana Lalić újságírónő letartóztatására.
Branka Latinović, a Szerbiai Európai Mozgalom Nemzetközi Fórumának diplomatanője rámutatott, hogy minden államnak, amelyik bevezette a rendkívüli állapotot, vagy a rendkívüli helyzetet, kötelessége tiszteletben tartani a nemzeti törvényhozást és a nemzetközi jogot, valamit kötelezettségeket. Hozzátette, hogy minden nemzetközi szervezet parlamenti közgyűlése, ideértve az ENSZ Közgyűlését és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését is, a világjárvány ideje alatt is működtek, mivel idejében procedurális változásokat fogadtak el és jóváhagyták, hogy a munka elektronikus úton is lehetővé váljon.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot
El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani >
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >