Ma Emánuel, Emánuéla, Larissza, Árpád névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Elment a halk emberünk
Nemes Pistával a nyolcvanas évek legelején hozott össze a sors. Persze addig is tudtunk egymásról, hiszen az újvidéki magyar értelmiség köre még fénykorában sem volt olyan tágas, hogy egy magyarszós meg egy tévés ne ismerte volna egymást. Pista a napilapi teendői mellett elvállalta az akkor induló Naplónk műszaki szerkesztését is. Akkor még ólombetűk meg kefelevonatok voltak.
1990. május kilencedikén együtt szagolgattuk a friss újság illatát. A Fórum nyomdájában.
Pista keveset szólt, annál többet dolgozott. Lótott-futott. A Magyar Szóból a Naplóba, meg vissza.
Nyugalomra talán csak a feleségével, Farkas Zsuzsával kivételes ízléssel berendezett lakásukban lelt. Fáradhatatlannak tűnt, de hát ereje teljében volt.
Hódságon született 1947-ben. Nem beszélt a családjáról, talán csak a Milánóban élt nővéréről. Később, jóval az emigrálásunk után, talán egy pesti tárlatának megnyitása után mesélte el, hogy a családjából is volt érintett, áldozat az 1944/45-ös partizán bosszúhadjárat során. Milyen érzésekkel szerkeszthette be Cseres Tibor Bezdáni ember című elbeszélését, amelyet az első számunktól folytatásokban közöltünk?
Aztán háborús véget értek mostanság már idillikusnak tűnő újvidéki vidám napjaink. Pista és Zsuzsa is úgy döntöttek: nincs tovább. És Bajára költöztek. Keveset tudok akkor életükről, nehéz lehetett a két művészléleknek. Pista, aki a napi munka mellett csak ritkán hanyagolta el Nagy Szerelmét, a festést az emigrációban még jobban belevetette magát szenvedélyébe. Mi, barátai ezt szinte napi szinten tudtuk követni, hiszen a közösségi oldalán megosztotta velünk alkotásait. Egyedi technikával festett madarai több nemzetközi díjat is kiérdemeltek.
Utolsó éveiben Somogyfajszon élt és festett, festett lankadatlanul.
Utoljára egy benzinkúton találkoztunk. Pista egy általam kiválasztott festményét szerette volna átadni, amikor éppen a környékén járok. Néhány évvel ezelőtt ez összejött. A rozsdás sárgába elmerülő (vagy éppen szabadulni kívánó?) madáralakzatok immár árván csüngenek a nappali falán. De a legelőkelőbb helyen.
Legyen békés az égi utazásod, Pistám!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >
„Vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére”!
A szerepeket kiosztották. A médiák sötétséget árasztanak, a halom félelmet. Slobodan Simić A Gyurkovics Virág által vállalt feladat >