2021. január 17. vasárnap
Ma Antal, Antónia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Elment a halk emberünk

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Elment a halk emberünk

Nemes Pistával a nyolcvanas évek legelején hozott össze a sors. Persze addig is tudtunk egymásról, hiszen az újvidéki magyar értelmiség köre még fénykorában sem volt olyan tágas, hogy egy magyarszós meg egy tévés ne ismerte volna egymást. Pista a napilapi teendői mellett elvállalta az akkor induló Naplónk műszaki szerkesztését is. Akkor még ólombetűk meg kefelevonatok voltak.

1990. május kilencedikén együtt szagolgattuk a friss újság illatát. A Fórum nyomdájában.

Pista keveset szólt, annál többet dolgozott. Lótott-futott. A Magyar Szóból a Naplóba, meg vissza.

Nyugalomra talán csak a feleségével, Farkas Zsuzsával kivételes ízléssel berendezett lakásukban lelt. Fáradhatatlannak tűnt, de hát ereje teljében volt.

Hódságon született 1947-ben. Nem beszélt a családjáról, talán csak a Milánóban élt nővéréről. Később, jóval az emigrálásunk után, talán egy pesti tárlatának megnyitása után mesélte el, hogy a családjából is volt érintett, áldozat az 1944/45-ös partizán bosszúhadjárat során. Milyen érzésekkel szerkeszthette be Cseres Tibor Bezdáni ember című elbeszélését, amelyet az első számunktól folytatásokban közöltünk?

Aztán háborús véget értek mostanság már idillikusnak tűnő újvidéki vidám napjaink. Pista és Zsuzsa is úgy döntöttek: nincs tovább. És Bajára költöztek. Keveset tudok akkor életükről, nehéz lehetett a két művészléleknek. Pista, aki a napi munka mellett csak ritkán hanyagolta el Nagy Szerelmét, a festést az emigrációban még jobban belevetette magát szenvedélyébe. Mi, barátai ezt szinte napi szinten tudtuk követni, hiszen a közösségi oldalán megosztotta velünk alkotásait. Egyedi technikával festett madarai több nemzetközi díjat is kiérdemeltek.

Utolsó éveiben Somogyfajszon élt és festett, festett lankadatlanul.

Utoljára egy benzinkúton találkoztunk. Pista egy általam kiválasztott festményét szerette volna átadni, amikor éppen a környékén járok. Néhány évvel ezelőtt ez összejött. A rozsdás sárgába elmerülő (vagy éppen szabadulni kívánó?) madáralakzatok immár árván csüngenek a nappali falán. De a legelőkelőbb helyen.

Legyen békés az égi utazásod, Pistám!

 

 

2020. április 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A legnagyobb távozott

Kihalt a bosszú vágya, csak romlott kompromisszumok léteznek, magyarázta. A társadalom manapság megveti Elektrát, aki itt >

Tovább

Az ég dörög, de a zivatar elmarad

Anikóval a teraszon ácsorogva szkeptikusan bámultuk az újvidéki mesterséges boldogságot és fényáradatot. Szabó Lőrinc verssorát ismételgettem: >

Tovább

Biztosítani a médiaszabadságot!

Az MNT alapította médiák az adófizetők pénzéből valójában nem az anyanyelvű közszolgálati tájékoztatás, hanem a VMSZ >

Tovább

Hajnal Jenő ellenzi a sajtó függetlenségét!

Az MN elnöke szükségesnek tartotta, hogy külön kommentálja a szerbiai tájékoztatási stratégiát és ezzel kapcsolatosan kifejtse >

Tovább

Övék az ország, maguknak építik (by Kenedi János)

Mindannak, ami ma a kultúrában és az oktatásban történik, semmi köze az értékteremtéshez, a hagyományok ápolásához >

Tovább

A Trump-puccs és honi recepciója

Kevés dologra vagyok kíváncsibb, mint az Orbán-rezsim végének hogyanjára, fel vagyok készülve meglepetésekre, idő előttiségre, időn >

Tovább

„Szerencsésnek mondhatom magam”

Maga a tisztogatás úgy nézett ki, hogy megálltak a járművek kb. 20 kilométerre a falu előtt >

Tovább

„Én magyar vagyok!”

Ott történt az is, hogy rám szállt egy háborút megjárt önkéntes. Állandóan macerált, nem fért a >

Tovább

A csalhatatlanokról és a tévedhetetlenekről

Megtanultam, hogy legjobban a csalhatatlan értelmiségiektől tartsak, hiszen ezek a tévedhetetlenek veszélyesek azok számára, akik szüntelenül >

Tovább

Fennállása óta a legnagyobb összeggel rendelkezik az MNT?

Nagy kérdés viszont, hogy ezt az összeget mennyire költik célszerűen, ésszerűen és főleg milyen eredménnyel? Ugyancsak >

Tovább

“Idegen eszmék”

Gömbös Gyula sem marad le.1928 februárjában óva int: „helytelen volt, mikor becsempésztek ide nyugatról különböző eszméket, >

Tovább

A megbeszélt háború

Azokat a gaztetteket, amiket elkövettek a mi katonáink is, józan ésszel talán nem is lehetett volna >

Tovább