2020. augusztus 15. szombat
Ma Mária névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Elment a halk emberünk

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Elment a halk emberünk

Nemes Pistával a nyolcvanas évek legelején hozott össze a sors. Persze addig is tudtunk egymásról, hiszen az újvidéki magyar értelmiség köre még fénykorában sem volt olyan tágas, hogy egy magyarszós meg egy tévés ne ismerte volna egymást. Pista a napilapi teendői mellett elvállalta az akkor induló Naplónk műszaki szerkesztését is. Akkor még ólombetűk meg kefelevonatok voltak.

1990. május kilencedikén együtt szagolgattuk a friss újság illatát. A Fórum nyomdájában.

Pista keveset szólt, annál többet dolgozott. Lótott-futott. A Magyar Szóból a Naplóba, meg vissza.

Nyugalomra talán csak a feleségével, Farkas Zsuzsával kivételes ízléssel berendezett lakásukban lelt. Fáradhatatlannak tűnt, de hát ereje teljében volt.

Hódságon született 1947-ben. Nem beszélt a családjáról, talán csak a Milánóban élt nővéréről. Később, jóval az emigrálásunk után, talán egy pesti tárlatának megnyitása után mesélte el, hogy a családjából is volt érintett, áldozat az 1944/45-ös partizán bosszúhadjárat során. Milyen érzésekkel szerkeszthette be Cseres Tibor Bezdáni ember című elbeszélését, amelyet az első számunktól folytatásokban közöltünk?

Aztán háborús véget értek mostanság már idillikusnak tűnő újvidéki vidám napjaink. Pista és Zsuzsa is úgy döntöttek: nincs tovább. És Bajára költöztek. Keveset tudok akkor életükről, nehéz lehetett a két művészléleknek. Pista, aki a napi munka mellett csak ritkán hanyagolta el Nagy Szerelmét, a festést az emigrációban még jobban belevetette magát szenvedélyébe. Mi, barátai ezt szinte napi szinten tudtuk követni, hiszen a közösségi oldalán megosztotta velünk alkotásait. Egyedi technikával festett madarai több nemzetközi díjat is kiérdemeltek.

Utolsó éveiben Somogyfajszon élt és festett, festett lankadatlanul.

Utoljára egy benzinkúton találkoztunk. Pista egy általam kiválasztott festményét szerette volna átadni, amikor éppen a környékén járok. Néhány évvel ezelőtt ez összejött. A rozsdás sárgába elmerülő (vagy éppen szabadulni kívánó?) madáralakzatok immár árván csüngenek a nappali falán. De a legelőkelőbb helyen.

Legyen békés az égi utazásod, Pistám!

 

 

2020. április 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az internetes SZER olyan lesz, mint a régi?

Az internetes hozzászólások alapján úgy érzem, valamiféle nosztalgia rádiónak képzelik el sokan. Korosztályom (a háború után >

Tovább

Az elnök rémálma (Trumpizmusok)

Donald Trump két dologtól retteg az életben: a le nem …tethető nőktől – és a novemberi >

Tovább

A tejes bűnösség korában

Sokszor csodáltam, hogyan élte túl a sztálinizmust az orosz nemzet, amelyik olvashatta Dosztojevszkijt. Vagy azért volt >

Tovább

Morális forradalom

A belorusz nép fölkelt a zsarnokság ellen. Ez a lényeg. Szorongó szívvel, de nagy szeretettel és >

Tovább

Péterrévei vízgondok

Az ilyen dolgokkal, amelyek ellehetetlenítik a mindennapi élet, a jelek szerint, senki sem törődik. A ház- >

Tovább

Az orvosok lázadása

A Sajtószabadság Alapítvány kezdeményezésére száznál is több vajdasági magyar újságíró, közíró tiltakozott az Index portáljának kivégzése >

Tovább

Párbeszéd és petíció

A sajtószabadság ügye a kelet-európai újdemokráciák neuralgikus pontja. Olyan, mint a lázmérő: jelzi, hogy súlyos kór >

Tovább

Vírus álarcban

Még csak néhány hónapja tart a vírusjárvány, de az már világosan látható, hogy az emberek milyen >

Tovább

Sztárírók és megtűrtek

Ebben a helyzetben mégis jobb megtűrt írónak, mint sztárírónak lenni. Az is igaz persze, hogy manapság >

Tovább

Visszaeső Románia

Még a szigorúbb karantén-hónapokban keringett egy fotó az interneten: a román miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes asszony és más >

Tovább

A szelíd lázadók színre lépnek

Elismerem, az új nemzedék mégsem annyira apolitikus, mint ahogy az elmúlt években gondoltam, nem kizárt, hogy >

Tovább

Vajdaság, a hazafiak vadászterülete

Belgrád az a hely, ahol egy magyarnak nem kell félve rejtezkedni, mint a Vajdaságban, amely „az >

Tovább