2021. december 2. csütörtök
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Haladó nacionalizmus

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Haladó nacionalizmus

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – ismereteim szerint – az egyik említett jogsértési esetben sem hallatta a hangját! Lehet, hogy Pásztor Istvánnak és társainak „ma már Szerbiában nem jelent hátrányt magyarnak lenni, hanem előnyt jelent magyarnak lenni”, de vajon ezt gondolja-e a többi délvidéki/vajdasági magyar is? Bozóki Antal:

Ma már Szerbiában nem jelent hátrányt magyarnak lenni, hanem előnyt jelent magyarnak lenni, azok, akik nem magyarnak születtek szeretnének magyarokká válni.

Pásztor István

Január 25.

A diszkrimináció folytatódik!

– A VaMaDisz tavaly áprilisban már a második bírósági pert nyerte meg az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara ellen. A bíróság jogerős döntéssel kimondta, az újvidéki jogi kar diszkriminálja a magyar jelentkezőket. Ennek ellenére pár hónappal később ismét hasonló körülmények között hirdette meg a pályázatát az egyetem. Sóti Attila (1988, Zenta) szerint az ügy még mindig nem zárult le – írja a Magyar Szó.

– A harmadik pert is elindítottunk. Eredmény egyelőre nincs, de biztosak vagyunk abban, hogy számunkra kedvező döntés születik. Fontos eredmény, hogy hét év után ismét magyar nyelven felvételiztek a diákok a jogi karra. 2018-ban nyertük meg a pert, de másfél évnek kellett eltelnie, hogy a jelentkezők ismét éljenek jogaikkal – ecsetelte Sóti.

A VaMaDiSZ és a jogi kar pereskedése valójában 2015. december 2. óta tart, amikor a Diákszövetség nyelvi diszkrimináció miatt perelte a Jogi Kart az újvidéki Felső Bíróságon, mivel „nem tette lehetővé a magyar ajkú diákok számára, hogy az anyanyelvükön felvételizzenek”.

A második perre 2018 júniusában azért került sor, mert a jogi kar – a hatályos jogszabályokkal és az előző per jogerős ítéletével ellentétben – „szerb nyelvvizsgára kötelezte az intézménybe felvételiző diákokat”. „Ekkor egy magyar diák sem felvételizett a karra”.

Több mint négy éve pereskedik, tehát, a VaMaDiSZ a jogi kar ellen, az eredmény pedig talán még felemás se. Sóti Attila nyilatkozatából nem világos, hogy 2019-ben mennyi magyar diák felvételizett a jogi karra, se az, hogy milyen eredménnyel?

A magyar diákok problémája továbbra se nincsen megoldva, mivel a jogi karon „plusz egy szerb nyelvű vizsgázás vár azokra, akik többek között magyar nyelven felvételiznek”. A nemzeti alapú diszkrimináció tovább folytatódik.

Az eset kuriózuma, hogy a hatalom gyakorlásában részes Vajdasági Magyar Szövetségnek – VMSZ (amit még Vučić Magyarjai Szövetségnek is neveznek), Nyilas Mihály, a Tartományi Kormányalelnöke, oktatási, jogalkotási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkára, Vicsek Annamária személyében pedig oktatási államtitkára van a szerb kormányban.

Mivel a véemesz tisztségviselői nem tudtak/nem voltak képesek érvényt szerezni a hatályos törvények tiszteletben tartásának – a pártjukkal együtt –, részesei lettek a nemzeti alapú megkülönböztetési politikának! A Magyar Nemzeti Tanács is mélyen hallgat!?

2019. december vége – 2020. február 2.

Haladó nacionalizmus

Tavaly szilveszter körül Nyugat-Bácskában öt településen lefestették, vagy lekaparták a helységnévtáblákon a falu magyar elnevezését. Elsőként Kerényen (Kljajićevo) festették le a falu bejáratainál álló táblákon a Kerény föliratot, majd Sárin és Nemesmileticsen is „akcióztak a táblafestők”. Csonoplya és Veprőd (Kruščić) is sorra került.

Január 2-án arról érkezett hír, hogy a szabadkai önkormányzat idei tervei között az is szerepel, hogy szobrot állítsanak I. Péter királynak, aki a Karađorđević dinasztia tagja volt.

A gradsubotica.co.rs. hírportál arról is ír, hogy nem hivatalos információk vannak arról, hogy az idei  költségvetésben bizonyos összeget szánnak erre a szoborra, amely a Jadran mozi előtt kapna helyet. Ezekkel a tervekkel az önkormányzat senkit sem ismertetett meg, és azt is megállapítja, hogy az ilyen jellegű eseményeknél, amelyek alapvetően határozzák meg a város központjának a kinézetét (nem mellesleg közpénzből készülnek) talán nem ártana az itt élő polgárok véleményét is kikérni.

I. Péter királynak először Nagybecskeren (2006. január 17-én), majd Újvidéken (2018. november 25) emeltek szobrot, most Szabadkán terveznek ilyet. Velebiten (2018. november 11-én) domborművet avattak I. Péternek. „7-8 hónappal ezelőtt megállapodtunk, hogy visszaállítjuk Karađorđević I. Péter király emlékművét – mondta Jovica Mojsilović, Magyarkanizsa pravoszláv pópája a 2020. január 27-ei Szent Száva napi ünnepi előadásán.

Szabadkán, a Szabadság tér közepén található Jovan Nenad (Cserni/Fekete Jován) önjelölt cár szobra, ami 1991-ben került oda és egy ellentmondásos történelmi személyiségnek állít emléket stb. 

A Magyar Nemzeti Tanács állást foglal, amikor az utcák megnevezésére, vagy átnevezésére kerül sor. Szobor ügyekben nem kellene állás foglalnia?

Január 16-án, a szerb-magyar-román hármashatár közelében migránsok csoportja betört Benák Oszkár rábéi lakos házába.

Január 18-án aláírásgyűjtésbe kezdtek a feketicsiek, hogy állítsák vissza a szegedi buszjáratot. Január ötödike óta ugyanis nem közlekedik autóbusz Bácsfekethegy (Feketics) és Szeged között: néhány hónappal korábban a Bečejprevoz, január elején pedig as Suboticatrans döntött úgy, hogy megszünteti a vajdasági település és Szeged közötti járatot, mivel az nem volt kifizetődő. Az eset komoly elégedetlenséget váltott ki a lakosság körében.

A kezdeményezést január 24-ig 1300 bácsfeketehegyi, kishegyesi, topolyai, bajsai és gunarosi polgár írta alá.

Az anyaországgal való szabad és zavartalan kapcsolattartás a nemzeti kisebbségi jogok nemzetközileg biztosított tartozéka.

A menetrend szerinti járatok megszüntetése (el)lehetetleníti, vagy legalábbis megnehezíti az anyaországgal való kapcsolattartást. Ez egyúttal Szerbiának a nemzetközi egyezményekből és a belső jogszabályokból eredő telezettségeinek megsértését is jelenti. A szerb állam kötelezettsége lenne, hogy biztosítsa a két ország közötti zavartalan utasforgalmat, hogy a közlekedési vállatokat kötelezze a járatok fenntartására!

Január 21. – A Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorából megtudtuk, hogy „Királyhalom és Kispiac között már csak cirill betűkkel vannak feltüntetve a települések felé vezető utakat jelző feliratok”.  Időközben nem értesítették a nyilvánosságot, hogy ezt a nemzeti kisebbségi nyelvi sérelmet kijavították volna.

Január 24-én a Tartomány által alapított Szabadkai Közkórház az intézmény magyar és horvát nyelvű megnevezését cirill írásmóddal tüntette fel az igazgatói értesítés fejlécén.

Habár az értesítés kizárólag a kórház dolgozóit érintette, a szóban forgó „baki” miatt gyorsan a nyilvánosság elé került. Az is kiderült, hogy nem csak a magyar elnevezéssel akadt gondja „az amúgy is rossz hírű intézmények”, de a horvát nyelvű is szintén cirill betűkkel íródott.

A Szabadkai Közkórház ezzel nem csak alapjaiban sértette meg A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény rendelkezéseit, de megcsúfolta a kisebbségek nyelvének hivatalos használatát is.

Három nappal a közzététele után – Vajdasági Magyar Szövetség Szabadka Városi Elnökségének január 26-i az közleménye és a közéleti felháborodás miatt – a kórház „visszavonta azt az értesítést” és közleményben kért bocsánatot, hangsúlyozva, hogy „technikai hibáról” volt szó.

Január 26. – Közel százéves sírokat rongáltak meg „ismeretlenek” január utolsó hétvégéjén, Csantavéren. A helyi kistemető sírköveiben tetemes kárt okoztak a tettesek – közölte a Pannon RTV.

A szabadkai felsőfokú ügyészség utasítása alapján a rendőrség bűnvádi feljelentést tett két kiskorú sírrongáló személy ellen.

A delikvensek 23 sírt rongáltak meg.

Január 27-én a Délvidéken a magyar diákokkal is megünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” szlavát.

– A délvidéki katolikus és protestáns vallású magyarok, horvátok, muszlim vallású bosnyákok és albánok nem vonhatják kétségbe azt a tényt, hogy ez a történelmi pravoszláv egyházi méltóság – akinek nevéhez kétségtelenül sok erény is fűződik – különös jelentőséggel bír a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek számára, akik külön meg is ünneplik napját, amit mindenképpen tiszteletben kell tartani. Azonban az már teljesen elfogadhatatlan és felháborító, hogy a szekuláris szerbiai tanintézetek a katolikus és protestáns vallású délvidéki magyarokkal és a többi nemzeti közösségek tagjaival is megünnepeltetik a Száva-napot – írja a DélHír portál kommentátora.

Január 27. – Jovica Mojsilović, Magyarkanizsa pravoszláv pópája Szent Száva napi ünnepi előadásán egy erősen soviniszta felhangú, a magyarokat is sértő beszédet tartott. Majd ezután egy politikai fenyegetést intézett a hallgatósághoz a színpadról:

– Szeretném megragadni a lehetőséget, hogy megkérjem a helyi önkormányzat képviselőit, ideértve mind a nemzettársaimat, mind pedig azokat, akik nem a nemzettársaim, hogy ne játsszanak nemzeti érzéseimmel! Én nem vagyok szerbkanizsai szerb, hanem sajkásvidéki. 7-8 hónappal ezelőtt megállapodtunk, hogy visszaállítjuk Karađorđević I. Péter király emlékművét. Ezt meg kell tennetek, ha nem tartjátok be adott szavatokat, akkor nem emberek vagytok. De ha nem tartjátok be a szavatokat, olyan emlékművet fogunk emelni a falu központjában, a város központjában, amely mellett árbóc fog állni a szerb nemzeti lobogóval, és akkor nem 1,5 – 2 méteres lesz az emlékmű, ahogy eredetileg terveztük, hanem 10 méteres, amit mindannyitoknak néznetek kell majd. Ez az utolsó figyelmeztetésem: megragadtam ezt a lehetőséget, és nem fogok többet figyelmeztetni. (…) Ismétlem, mi nem találtuk fel a spanyolviaszt, mi olyasmit állítunk vissza, ami valamikor ott állt, és ezt meg kell valósítani, enélkül különben nem lesz őszinte megbékélés (a szerbek és a magyarok között) – mondta Mojsilović.

A beszéd „óriási felháborodást váltott ki a magyarkanizsai, de a teljes délvidéki magyar közösségből is”.

Az ünnepségen egyébként jelen volta a VMSZ-hez közeli Pannon RTV kamerái is, de nekik nem tűnt fel a magyarokat gyalázó beszéd.

A Vajdasági Magyar Szövetség Magyarkanizsai Községi Szervezete csak négy nappal később, január 31-én közleményben reagált a pópa beszédére! Ebben azt írja, hogy a „mondatai a magyar közösség irányában fenyegetők voltak, a szerbek irányában számon kérők és közösségmegosztók”.

A Szerb Haladó Párt helyi szervezete február 2-án elhatárolódott a pravoszláv pap kijelentéseitől.

A pópa közben „törölte magát a Facebookról”.

Többen vizsgálják, hogy a pópa beszéde kapcsán pert indítsanak, hiszen az elhangzottak nem csak vallási és etikai, de a szerbiai törvények szempontjából is igen aggályosak.

Nyilvánvaló, hogy a VMSZ és a SZHP lagymatag közleményei nem elegendőek, mivel fennáll a gyanú, hogy a pópa a szerb büntető törvénykönyv 317. szakaszába ütköző bűncselekményt követett el (nemzeti, faji és vallási gyűlölet és türelmetlenség).

A magyarkanizsai pópa esete választóvonal lehet nemcsak olyan tekintetben, hogy a hatalom indít-e eljárást az eset kivizsgálására, vagy sem, de olyan szempontból is, hogy tesz-e bárki feljelentést ellene. Az első lépés a pópa más egyházkerületbe való áthelyezése lehetne.     

Január 29. – Újvidéken „átadták rendeltetésének az újvidéki Tudományos Technológiai Park épületének egy részét. Az objektum a köztársasági és a tartományi kormány közös beruházása. A befektetés összértéke mintegy 26 millió euró.”

Csak éppen az illetékesek arról feledkeztek meg (szándékosan, vagy tudatlanul, egyre megy), hogy Újvidéken épült, ahol – a városi alapszabály 6. szakasza értelmében – a szerb nyelv és cirill írásmód mellett, hivatalos használatban van a magyar, a ruszin és a szlovák nyelv és írás is”.

Nem kell ezen csodálkozni, hiszen Újvidéken sok példát lehetne találni, ahol a feliratok csak szerb nyelven és cirill betűvel vannak írni, mint például a Tudományos Technológiai Park szomszédságában lévő Vajdaság Fejlesztési Alapjának (РFB) a székházán.  Ez lenne a multikulturális Újvidék?

Január 29. – Ivica Dačić kormányalelnök és külügyminiszter újabb új építésű lakótömböt adott át, ezúttal ismét Délvidéken, Nagykikindán, amelyet 25 család vehet birtokba.

A politikus elmondta, ez ideig 4200 új lakást vagy házat vásároltak a Szerbiába menekült családoknak.

A Regionális Lakásépítési Program keretében 13 millió eurós beruházásból további 1647 lakás épül, 48 szerbiai önkormányzat területén.

Az építkezésre a forrásokat csak részben fizetik a szerb állampolgárok, jelentős összeggel támogatja azt az EBESZ, az UNHCR és az Európa Tanács, vagyis Magyarország is több millió forinttal segítette a szerb menekültek letelepítését a Délvidékre.

Az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének 16. szakasza tartalmazza az aláírók (köztük Szerbia) „tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják”. Ezt Dačinak tudnia kellene. Ha tudja akkor az a baj, ha pedig nem, akkor pedig az.

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – ismereteim szerint – az egyik említett jogsértési esetben sem hallatta a hangját!

Lehet, hogy Pásztor Istvánnak és társainak „ma már Szerbiában nem jelent hátrányt magyarnak lenni, hanem előnyt jelent magyarnak lenni”, de vajon ezt gondolja-e a többi délvidéki/vajdasági magyar is?

 

2020. február 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább

A bebetonozott rendszer

Amikor az egyik vagy a másik kisebbségi párton belül szakadás történt, akkor is a személyes túlhatalom >

Tovább