2020. június 4. csütörtök
Ma Bulcsú, Kerény, Kerubin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

„Azt akarta minap eladni nekünk”

„Egyszer minden mandátum lejár”!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Azt akarta minap eladni nekünk”

Ez lenne a Varjú Márta főszerkesztő szerinti „magyar szelleműség” és a Ternovácz István, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagjának elképzelése „a sajtószabadságról” és „a nemzetileg elkötelezett újságírásról”?! Az ilyen sajtó nem hogy nem segíti a közösség fejlődését, haladását, a fennálló problémákkal kapcsolatos párbeszédet és megoldáskeresést, hanem egyenesen romboló hatása van a közösségre nézve! Bozóki Antal:

Az egyfolytában ötödik mandátumban köztársasági parlamenti képviselő ifj. Pásztor Bálint január 23-án két fontos témában tartotta szükségesnek, hogy – csaknem teljes kéthasábos terjedelemben – nyilatkozzon a népnek, illetve a „magyar szellemiségű” Magyar Szónak. 

A jobbára monológ első témája arról szól, hogy „a szerb kormány elfogadta a Vajdasági Magyar Szövetség négy köztársasági parlamenti képviselőjének az új levéltári törvény javaslatára benyújtott módosító indítványát, amely azt eredményezi, hogy az említett törvényjavaslatba belefoglalják a nemzeti tanácsok vonatkozó alapítójogát”.  Magyarán, hogy a nemzeti tanácsok levéltár(ak) alapítói is lehessenek.

– A magyar közösség vonatkozásában ez elsősorban a zentai Történelmi Levéltár tekintetében különösen fontos rendelkezés, hiszen a Magyar Nemzeti Tanács a társalapítója.

A junior Pásztor „nyomatékosította, hogy azt a szerzett jogot sikerült megőriznie a VMSZ-nek a módosító indítvány benyújtásával, illetve elfogadásával”. – Nehéz, heteken át zajló csata volt kieszközölni a módosító indítvány elfogadását – magyarázta a 2007. február 14-től egyfolytában köztársasági parlamenti képviselő II. Pásztor.

Annak kapcsán, hogy mindez miként érinti például a Szabadkai Történelmi Levéltárat, a frakcióvezető – aki egyúttal a VMSZ/BMC harmadik számú alelnöke, vagyis az elnök apuka Pásztor István helyettese is – „kiemelte, ennek is a köztársaság lesz az alapítója, ám a VMSZ módosító indítványának értelmében a levéltárak vonatkozásában bármelyik nemzeti tanács kérheti az alapítói jogok átruházását”.

A jóhiszemű olvasó azt gondolhatná, hogy milyen bátor tettet vittek véghez a VMSZ képviselők, amikor „nehéz, heteken át zajló csatákat” vívtak a szerb kormánnyal, hogy „megőrizzék” az MNT társalapítói jogát (sic!) a zentai Történelmi Levéltár esetében.

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 2. szakaszának 3. bekezdése értelmében „a nemzeti tanács intézményeket, gazdasági társaságokat és egyéb szervezeteket alapíthat, melyek a jelen szakasz 2. bekezdésében meghatározott területekben (az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, tevékenykednek – B.A.), a különleges törvényekkel összhangban”.

A jogi alapja van, tehát, annak, hogy – ha az MNT „úgy ítéli meg” – éppen levéltárat is (társ)alapítson. A junior Pásztornak viszont nagy „csata” eredménye, hogy az MNT társalapítója lehet a zentai Történelmi Levéltárnak!

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke, tartományi képviselő, erről a témáról írja:

– Azt akarta minap eladni nekünk a haladó vmszes frakcióvezető  (Pásztor Bálint – B. A.) milyen jó arcok mert „átmentették” a zentai Történelmi Levéltár alapító jogait, de a Szabadkai Levéltárt már nem. És mi van a többi kiemelt jelentőségű intézménnyel, levéltárral? Mert nagyon úgy tűnik, hogy a tartományi, újvidéki városi, zombori, nagybecskereki, nagykikindai, verseci stb. levéltárak ki lettek vonva az MNT alapítása alól és átkerültek a tartományra és a köztársaságra. Ez nem a szerzett jogok csorbítása? A magyar nemzeti közösség „kulturális autonómiájának” a leépítése? Ezért kell a kormányban lenni? Hogy szépen csendben, szisztematikusan leépítsék jogainkat, intézményeinket?

A levéltári anyagokról és tevékenységről szóló – 2020. január 24-ei – törvény 46. szakasza kimondja: „Levéltárat alapíthat, illetve az alapítói jogokat gyakorolhatja a Szerb Köztársaság, a Vajdasági Levéltár, Belgrád Történelmi Levéltára és Újvidék város Történelmi Levéltára kivételével, amelyek alapítói Vajdaság AT, illetve Belgrád város és Újvidék város”. 

A törvény idézett szakaszának 2. bekezdése szerin „nyilvános levéltárat, a törvénnyel összhangban, alapíthat a nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa”.

A Magyar Nemzeti Tanácsnak A vajdasági magyar kulturális stratégia 2012-2018 című dokumentumában a „kiemelt jelentőségű intézmények” között van a Szabadkai Történelmi Levéltár, a zentai Történelmi Levéltár, Újvidék Város Történelmi Levéltára, a Vajdasági Levéltár, a nagybecskereki Történelmi Levéltár, a nagykikindai Történelmi Levéltár, a pancsovai  Történelmi Levéltár és a verseci Történelmi Levéltár is.

Ezek szerint, a junior Pásztor (és bizonyára az újságíró) még a magyar kulturális stratégiát sem ismeri! A 75 szakaszból álló törvényben a zentai Történelmi Levéltárnak még a nevét sem találtam. Mit is őriztek meg a véemeszes képviselők?

A másik téma, amelyről az ifj. Pásztor beszélt a véemesz befolyása alatti lapnak, hogy „eljárásba kerültek a köztársasági képviselők megválasztásáról és a helyhatósági választásokról szóló törvények módosítási és kiegészítési javaslatai”.  

– A szóban forgó törvénymódosítási és kiegészítési javaslatokban egyebek mellett nemcsak a választási küszöbre vonatkozó rendelkezés módosul, hanem kibővítik a nemzeti kisebbségi politikai pártok eddigi definícióját is. A javaslatok értelmében az a politikai párt – és pártkoalíció – minősül nemzeti kisebbségi politikai pártnak, amelynek tekintetében a Köztársasági Választási Bizottság – vagy a helyi választási bizottság –, az illetékes nemzeti tanács bizonylatának alapján, határozattal megállapítja, hogy annak alapvető célja az adott nemzeti kisebbségi közösség érdekképviselete, védelme és jogainak előbbre vitele, összhangban a nemzetközi-jogi alapelvekkel – mondta a véemeszes képviselő.

Feltűnést keltő a javaslat, miszerint a nemzeti tanácsok „bizonylattal” határozzák meg, hogy melyik párt „minősül nemzeti kisebbségi politikai pártnak”.

A magyar közösség esetében a Magyar Nemzeti Tanácsnak kellene meghatározni, hogy melyik párt „alapvető célja” a közösség „érdekképviselete, védelme és jogainak előbbre vitele”. Egy olyan testület lenne, tehát, az elbíráló, amelyik a véemesz „kihelyezett tagozataként működik”. Annak a pártnak, amelyik már se nem magyar se nem érdekvédő!

Ez egyszerűen nem tartozik az MNT törvényes illetékességei körébe! A javaslatot el kell utasítani!

Politikai kommentárokat, elemző, kritikai írásokat a Magyar Szóban már huzamosabb ideje nem lehet találni. A véemesz tisztségviselők nyilatkozatait egy az egyben közlik, szinte bármilyen észrevétel, megjegyzés nélkül. Nincsen vállalkozó, aki utána járjon: igazat mondanak-e vagy sem, milyen a nyilatkozatok valóságtartalma, mit jelentenek a közösségre nézve? Az is lehet, hogy eluralkodott a félelem, a bátortalanság! A más/eltérő véleményeket pedig a lap esetleg csak véletlenül közöl. Így nem valósul meg közszolgálatisága, a hatalom tevékenységének ellenőrzői szerepe. 

Ez lenne a Varjú Márta főszerkesztő szerinti „magyar szelleműség” és a Ternovácz István, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagjának elképzelése „a sajtószabadságról” és „a nemzetileg elkötelezett újságírásról”?!

Az ilyen sajtó nem hogy nem segíti a közösség fejlődését, haladását, a fennálló problémákkal kapcsolatos párbeszédet és megoldáskeresést, hanem egyenesen romboló hatása van a közösségre nézve!

„Egyszer (majd csak – B. A.) minden mandátum lejár”!

 

2020. január 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Húsz éve (4. rész)

Közgazdasági bravúrjaimról bárki tudomást szerezhetett, ha elolvasta a Bódis-cukrászdáról szóló eddigi élményfoszlányaimat. Az üzleti partnerek megválasztásában >

Tovább

Amiről nem beszélünk...

A kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a >

Tovább

Keresik az ajándékot

Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >

Tovább

Húsz éve (3. rész)

Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >

Tovább

Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >

Tovább

Szabadulás Trianontól

Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >

Tovább

Az idegen nő

Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >

Tovább

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább

Húsz éve (1. rész)

Valami ciklikusság nyavalyog velem az utóbbi néhány évtizedben. Néhány hete volt 30 éve, hogy megszültük a >

Tovább

Magyarok a Vajdaság „aranyidejében”

A vajdasági magyar nyilvánosságban ma alig akad kritikus hang. Magyarország valójában több tekintetben visszafoglalta a területet, >

Tovább