2020. január 21. kedd
Ma Ágnes, Agnéta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Nem alkalmazzák a hatályos törvényeket!

„Idegen”, „másik nyelv” lett a magyar!?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A magyar nyelv használata a közigazgatásban most már nem csak joghátrányt okoz az itteni magyaroknak, de a többséghez tartozók számára „idegen”, „másik nyelv” is lett!Ne csodálkozzunk ezen. Folytatódik a látszattevékenység, a semmittevés, a megalkuvó és megalázó politika… Bozóki Antal:

Gyülemlenek a panaszok a magyar nyelvnek a hivatalos használatban való nem alkalmazása, megkerülése, mellőzése, vagy éppen a kiszorítása, illetve „másik vagy „idegen” nyelvé minősítése miatt.

Legutóbb a zentai Thurzó Lajos Általános Iskola igazgatói állására kiírt pályázatban az szerepelt, hogy

„da zna srpski i mađarski jezik na kome ostvaruje obrazovno-vaspitni plan”, vagyis ismerje a szerb és a magyar nyelvet, amelyen az oktatói nevelői munka folyik, addig a Stevan Sremacban az illetékeseknek sikerült ugyanezt a követelményt úgy megfogalmazniuk, hogy

„da zna srpski i drugi jezik na kome ostvaruje obrazovno-vaspitni plan”, vagyis ismerje a szerb és a másik nyelvet, amelyiken az oktatói nevelői munka folyik – közölte a Szabad Magyar Szó.

– Vajon kit vagy kiket zavart az a szó, hogy magyar nyelv, egy olyan városban, ahol magyar a polgármester (Czegledi Rudolf) és magyar az oktatással megbízott tanácsos (Perpauer Attila)? Ha így néz ki az erős magyar érdekérvényesítés egy hetven százalékban magyarok lakta városban, akkor milyen lehet máshol? – tette fel a kérdést a közéleti portál.

Októberben arról érkezett hír, hogy „a szabadkai kataszteri hivatal is elkezdte alkalmazni azt a központi utasítást, hogy amennyiben valamelyik ügyfél idegen nyelven nyújt be szerződést tulajdonjog átírása céljából valamelyik kataszteri hivatalhoz, akkor az adott kataszteri hivatalnak azt le kell küldeni Belgrádba. A kataszteri hivatalok központja kiadja azt hivatalos fordításra, majd miután az elkészül, akkor kerül vissza az eljárásba az ingatlana-átruházásról szóló szerződés”. Ebből aztán különböző (jog)hátrányok keletkezhetnek a szerződésben részes felek számára.

Józsa László szabadkai ügyvéd, a Magyar Mozgalom elnökségének a tagja a szabadkai kataszter eljárása miatt, amely „közvetlenül sért több törvényt és az alkotmányt is”, beadvánnyal fordult a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságához – melynek maga is tagja – és kérte a bizottság sürgős összehívását, valamint intézkedések foganatosítását javasolta a hatalmi szerveknél.

Józsa beadványától elmúlt legalább két és fél hónap, de nem találtam egyelten információt sem, hogy az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vagy annak a Nyelvhasználati Bizottsága állást foglalt volna ez ügyben. 

Rácz Szabó László, az ugyancsak zentai székhelyű Magyar Polgári Szövetség elnöke már huzamosabb ideje hadakozik a Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat (SZVK) újvidéki központjával.

A SZVK ugyanis „a havi áramszolgáltatásra vonatkozó számlák és egyéb dokumentáció, figyelmeztetések és felhívások kézbesítésekor nem alkalmazza a községi „alapszabály javaslatának” 6. szakaszát, miszerint a „község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”.

Ez azt jelenti, hogy a közvállalat, amikor a polgárokkal vagy szervezetekkel kommunikál – pld. számlát ad ki – akkor közmegbízást végez és köteles alkalmazni a magyar nyelvet is.

Az alapszabály szerint, Zentán a hivatalos használatból száműzték a szerb latin betűs írásmódot, amit a lakosság túlnyomó többsége eddig hivatalosan is használhatott!?

A magyar nyelv hivatalos használatával kapcsolatos problémák nem új keletűek. Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségnek (VMDK) tanácsnoka az MNT előző összetételében, 2016. december 24-én – sürgősségi indítványban – javasolta, hogy a testület tűzze napirendre és foglaljon állást „a kisebbségi nyelvhasználati jogot folyamatosan megsértő nyugdíjbiztosító hivatalosan is kisebbség- és magyarellenes megnyilvánulásai ügyében”.

Az MNT 22. (2016. december 29-i) ülésének elején „elvetették Tari István (VMDK) sürgősségi indítványának napirendre tűzését a kisebbségi nyelvhasználatot folyamatosan megsértő nyugdíjbiztosítóval kapcsolatos állásfoglalásról, amit megelőzően heves vita alakult ki az ügyrenddel kapcsolatban. Végül mégis szót kapott az ellenzéki képviselő, aki szerint a nyugdíjbiztosító megalázza a délvidéki magyarságot azzal, hogy kötelezi a magyarországi bizonylatok lefordítására azokat, akik olyan területen élnek, ahol hivatalos nyelv a magyar. A félévenkénti bizonylatok lefordítása óriási terhet ró azokra, akiknek Magyarországon tanulnak a családtagjaik. Amennyiben a Magyar Nemzeti Tanács pert indítana a kisebbségi nyelvhasználat megsértése ügyében, úgy minden érintett problémája megoldódhatna – indokolt Tari. Szilágyi Miklós (Magyar Összefogás – VMSZ/BMC) szerint a sürgősségi indítványt és annak indoklását írásban kell benyújtani, ezért Tari azzal, hogy az indítványt szóban is indokolta ügyrendsértést követett el, amit a tanács többségi szavazással megerősített. Végül, bár a sürgősségi beadványt megszavazták, mégsem tűzték napirendre a nyugdíjbiztosítóval kapcsolatos indítvány megtárgyalását.”

December 12-én Szabadkán tanácskozott „a szerbiai kisebbségek nemzeti tanácsinak koordinációs testülete”, majd „megbeszélést folytattak” Zoran Pašalić szerbiai ombudsmannal is.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a találkozóról nyilatkozva – egyebek mellett – elmondta: „A Magyar Nemzeti Tanács szempontjából a legnagyobb problémát a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén látjuk. Itt számos észrevétel van, a kataszterben, az állami hivatalokban is. A törvények hiába rendelkeznek, mindegyik a maga eszközével rendez valamit, de ezek fölé kell, hogy emelkedjenek a nemzeti kisebbségekről, az emberi jogokról szóló törvények, s azok írjanak át, alakítsanak át mindent, hogy egy egységes, egyértelmű igazgatási rendszer legyen. Tehát ott, ahol hivatalos nyelv a magyar is, azokban a községekben bármilyen dokumentumot magyarul meg lehessen írni és az állam feladata az, hogy az érthető és kommunikálható legyen bárhol Szerbiában, ott is, ahol nem élnek magyarok és nem értik meg azt a dokumentumot.”

Az MNT elnöke ezzel a nyilatkozattal, egyrészt, elismerte, hogy a magyar nyelv hivatalos használatával komoly problémák vannak a gyakorlatban. Másrészt, többéves késésben van. Harmadrészt pedig semmilyen garancia se nincsen arra, hogy a szerbiai ombudsman (aki a fekete-vörös hatalmi koalíció javaslatára került a tisztségbe) bármit is tesz a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatát rendező jogszabályok érvényesítésére, hogy majd „szembeszáll azokkal, akik rászavaztak”, akik a tisztségbe emelték.

A Hajnal Jenő vezette MNT-nek „a hivatalos nyelvhasználat terén kifejtett tevékenységéről nincs nyilatkozat, közlemény. A külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy ez a terület nincs is a Tanács hatáskörei között” – áll az ellenzéki képviselőknek az MNT munkájáról készült, 2016 évvégi értékelésében.

A helyzet azóta sem változott: Nincs magyarázat, hogy Hajnal a nyelvhasználati témákról mindeddig miért nem készíttetett jelentést és tűzte az MNT napirendjére. Az MNT 2018. évi vezetőségében lett ugyan a nyelvhasználattal megbízott Végrehajtó bizottsági tag, de mostanáig úgyszólván  még a hangját sem lehetett hallani. Pedig nem lehet mondani, hogy ez a terület nem az MNT törvényes kötelezettsége/az illetékessége!

Az MNT elnöke – a jelek alapján – még nem értesült erről sem: Az ombudsman csak – nem kötelező jellegű – ajánlást fogalmaz meg, amit aztán az illetékes hivatalok vagy elfogadnak, vagy nem. Hajnalnak nem az lenne a kötelessége, hogy a hatalmi szervektől számon kérje: Miért nem alkalmazzák a hatályos törvényeket?

A magyar nyelv használata a közigazgatásban most már nem csak joghátrányt okoz az itteni magyaroknak, de a többséghez tartozók számára „idegen”, „másik nyelv” is lett!

Ne csodálkozzunk ezen.  Folytatódik a látszattevékenység, a semmittevés, a megalkuvó és megalázó politika…  

 

2019. december 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szempontok a börtönbizniszhez

Mint oly sokszor, engem csak a reformkorunk vigasztal. Wesselényi, a zsibói nagybirtokos ellenezte a jobbágyságot, nem >

Tovább

Izzó türelmetlenség

Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt >

Tovább

A szuperkapitalizmus kora

Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. >

Tovább

Gombos a „megszállás” idején

Amikor megjöttek egy-egy rabló hadjáratról, mutogatták egymásnak a megszerzett zsákmányt. Marékszámra volt náluk arany ékszer, de >

Tovább

A hatalmon maradás kísértései

Ha a módosítások nyomán jelentősen csökkenne az elnöki jogkör, annak az is lehet az oka, hogy >

Tovább

Milyen támogatást élvez a szerb csatlós párt?

A VMSZ – amióta Pásztor István az elnöke – magyar pártként és érdekvédelmi szervezetként megszűnt létezni. >

Tovább

Eldöntöttem, hogy maradok

Decemberben két díjjal is elismerte a hazai irodalmi élet a Kossuth-díjas Végel László vajdasági író eddigi >

Tovább

Vallásháború Montenegróban

A füst amúgy már átszállt Belgrádba is, a tüntetők tűzijáték-rakétákkal lőttek célba a montenegrói nagykövetség zászlajára. >

Tovább

Hajnalban jönnek érted…

„Kilátástalannak látom (a helyzetet Csókán), itt már mindennek vége van, a fiatalok külföldre mentek. Azt mondja >

Tovább

Ez már úgyis történelem – és egy rossz emlék

Egy nevét nem vállaló dél-bácskai férfi pedig azt mondta nekem: Az akkori történésekről nem szívesen beszélek, >

Tovább

Szélerőművek a debelyacsai határban

A bánáti Torontálvásárhely közelében már felépültek a szélgenerátorok. A falu keleti határában szeptember folyamán kezdte meg >

Tovább

Az új aszkézis

A radikális fiatalság néma borzongással és megbotránkozással fordul el mindentől, ami kommersz (különösen, ha kompetitív), ami >

Tovább