2020. április 2. csütörtök
Ma Áron, Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Gondolatok az MNT tizedik „rendes” ülése kapcsán (2.)

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági vétség, vagy a hivatallal való visszaélés bűncselekményének ellemei? Van-e ebben Hajnalnak, Jerasznak és Ternovácz Istvánnak, az MNT Végrehajtó Bizottsága tájékozatással megbízott tagjának felelőssége? Bozóki Antal:

Óriási összegről, 1.080.777.023 dinárról dönt a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), pontosabban a vezetősége: Hajnal Jenő (Magyar Összefogás – Vajdasági Magyar Szövetség), a testület elnöke, vagy Jerasz Anikó (MÖ), a testület Végrehajtó bizottságának elnöke „előterjeszt”, a véemeszes többség pedig egyhangúan mindent megszavaz – ha van annak értelme, ha nincs.

Nagy kérdés, hogy milyen kritériumok, meggondolás alapján, „jó gazdaként” költi, célszerűen, ésszerűen, gazdaságosan, eredményesen, fekteti-e be az MNT a befolyó összegeket? Vannak-e olyan projektumok, amelyek pénzelése Szerbia és nem Magyarország kötelezettsége lenne? Vannak-e itt problémák, „visszásságok”, ésszerűtlen pénzköltés, pazarlás?

Úgy tűnik, hogy ezekre a kérdésekre nincsen racionális válasz, a befektetéseket nem előzte meg „hatásvizsgálat” sem. Hajnal Jenő csak ezen az ülésen (3. napirendi pont) jelentette be, hogy a független könyvvizsgáló munkáját „ki szeretnék majd bővíteni, terjeszteni a teljes MNT költségvetésre, mivel az eddig „elsősorban a szerbiai támogatási rendszere vonatkozott”! Ez azt jelenti, hogy az anyaországi támogatások felhasználását eddig nem ellenőrizték?

Az, hogy hogyan történik a támogatások felhasználása, kiviláglott a Magyar Szó Lapkiadó Kft. (7. napirendi pont) és a Hét Nap Lapkiadó Kft. (8. napirendi pont) pénzügyi és munkaterveinek megvitatásakor, az MNT legutóbbi, november 29-én Szabadkán tartott tizedik „rendes” ülésén.

Szinte abszurdnak hangzottak Ökrész Rozália, a Magyar Szó Kft. igazgatójának szavai, miszerint a Magyar Szó „2020-ban is az olvasó sokoldalú és tárgyilagos tájékoztatását tartja kiemelkedő feladatának, hangsúlyozni igyekezve azt a szellemiséget, amely hozzájárulhat a vajdasági magyarság szülőföldjén való maradáshoz”.

– Azt is igyekszik majd feltárni a Magyar Szó, hogy miként lehetne elérni, hogy az elszakított területeken elő magyarságot ne a kihalás, a beolvadás és a kivándorlás veszélye fenyegesse, hanem megmaradjon és fejlődjön a szülőföldjén – mondta Ökrész.

Lesz-e az igazgató asszony szavainak bármi köze is a valósához? Aki olvassa a lapot, az tudja a választ. Lehetne erről hosszan írni, de most a téma a Kft. „pénzügyi és munkaterve”.

– 2020-ra a Magyar Szó 404,25 millió dinár bevételt és 403,875 millió dinár ráfordítást tervezett, ami félmillió dináros tervezett nyereséget jelent – közölte az igazgató asszony.

Az ülésre készített 45 oldal terjedelmű (!) anyagból aztán kitűnik, hogy a Kft. a 2020-as évre az „összbevétel” mindössze 1,15 százalékos növekedését, az „összráfordítások” növekedését pedig 1,22 százalékosra tervezik. Erre azt is lehetne mondani, hogy ha a terv netán meg is valósul, azt csakis stagnálási szinten történik.

– Magyar Szó szerkesztőségének nettó eredménye 110 ezer dinár a terv szerint, a Forum nyomda eredménye pedig 390 ezer dinár – áll a Pénzügyi munkatervben. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Szó napilap egy év alatt csak valamivel több mint két átlagfizetést jövedelmez! (A legutóbbi adatok szerint, szeptemberben 53 698 dinár volt az átlagbér az Szerbiában.)

Közgazdasági szakértő nem vagyok, de ha jól értem, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. ezt az „eredményt” úgy tervezi elérni, hogy „támogatásokból és adományokból” 161 750 000,00 dinár bevételt kap!

Tervezni emberi dolog, de mi történik akkor, ha a tervezett „támogatások és adományok” nem valósulnak, vagy csak részben valósulnak meg?

Sajnos, nagyon úgy néz ki, hogy a „195 dolgozott foglalkoztató Társaság” képtelen arra – Mengyán Pletikoszity Ildikónak az ülésen elhangzott szavait idézve –, hogy „a saját lábára álljon, és a hogy a saját erőforrásaiból próbáljon meg gazdálkodni és létezni”.

A lap (nyomtatott) példányszáma 2018-ban 2 406 611 volt, a 2019-re előlátott példányszám 2 244 369, a 2020-ra tervezet példányszám pedig 2 150 000. Kérdés viszont, amire talán csak a vállalat vezetősége tudja a választ, hogy ebből mennyi az eladott példány? A beterjesztett anyagban erről nem találtam adatot. Ez már nem lehet nyilvános?

A Magyar Szó Kft. pénzügyi és munkaterveit vita nélkül, 27 igennel, kettő ellenszavazattal és egy tartózkodással fogadták el. Az utóbbi szavazók bizonyára az a Magyar Mozgalomhoz tanácsnokai voltak.

– A 17 személyt főállásban foglalkoztató Hét Nap esetében a képviselőknek kiküldött anyagban szerepel a hetilap 2020-as tervének a tételenkénti lebontása: ebből kiderül, hogy a Hét Nap a lapeladásból a bevételeinek 9,75 százalékát fedezi, a reklámokból befolyt összeg a teljes bevétel 1,19 százalékának felel meg, míg a támogatás a hetilap esetében 89,05 százalék – írja a Szabad Magyar Szó.

Ha összehasonlítjuk a 2020-ra tervezett és a 2017-es évre vonatkozó adatokat, ezek „szépen szemléltetik”, hogy a Hét Nap lapeladása a 12,31 százalékról 9,75 százalékra, a reklámok pedig 1,88 százalékról 1,19 százalékra csökkentek. Csak a támogatás összege növekedett – 80,88 százalékról 89,05 százalékra!

Mengyán Pletikoszity Ildikó felszólalása alapján, a Hét Nap 2020-ban 5000 példányt tervez nyomtatni és 2400-at eladni. Vagyis, a visszamaradó/eladatlan lapok számát 50 százalék felettire tervezik. (2017-ben „a nyomtatott példányszám heti átlaga 5004 darab, az eladott átlaga 2674 darab, az átlagos remitenda 2330 darab, az évi pedig átlagosan 46,56% volt”.

Az adatokból látszik, hogy a – valamikor a Délvidék/Vajdaság legnagyobb példányszámú hetilapja valójában „támogatásból” (és nem a lapeladásból) él! Ilyen gazdasági mutatókkal csak az MNT által jelenhet meg hetilap!

A vitában ismét csak Mengyán Pletikoszity Ildikó jelentkezett szólásra. – Azt gondolom, hogy mind a két lap mélyrepülésben van, függetlenül attól, hogy ilyen nagyon nagy hagyománynak örvend és valóban az identitásunk része mind a kettő, azt gondolom, hogy sokan nőttünk fel mindkét lapon, pillanatnyilag nem ismerek rá egyikre sem – mondta Mengyán.

Az MNT elnöke az ülésen, a Hét Nappal (se a Magyar Szó-val) kapcsolatban nem azt mondta, hogy olyan lapot készítsenek, amit megvesznek az olvasók, hanem azt, hogy „az esély (arra, hogy minél többet eladjanak – B. A.) abban van, ha minél nagyobb példányszámban nyomjuk a lapot”!

A lapot viszont az olvasók nem vásárolják. A nagyobb példányszám nyomtatásával a veszteségek csak növekszenek! Ezt mutatják az utóbbi három év adatai. Ez sem volt elég az MNT vezetőségének, hogy intézkedéseket tegyen az adófizetők pénzének pazarlása ellen. Tehetik, nem saját zsebből fizetik!

Mondani sem kell, hogy a véemeszes többség (27-en) természetesen – és minden hozzászólás nélkül – megszavazta a Hét Nap pénzügyi és munkaterveit. Ellene ketten szavaztak, egy tanácsnok pedig tartózkodott a szavazástól – feltehetően a Magyar Mozgalom tanácsnokai. Lesújtó!

A Magyar Szó és a Hét Nap ilyen arányú támogatottsága is az MNT-nek a magyar intézmények minden áron (a „kerül, amibe kerül” elv alapján való) fenntartásának az elkötelezettje. Lehet, hogy ez politikailag ésszerű, de hogy gazdaságilag nem, az teljesen biztos. Az MNT vezetése miért nem azon dolgozik, hogy a két vállalat növelje a gazdasági függetlenségét?

Nem arról van szó, hogy a két lapot meg kell szüntetni, hanem arról, hogy fel kell szabadítani a politikai befolyás alól, hogy a szerkesztőségek a szakma szabályai szerint dolgozzanak. Amíg ez nem történik meg, nem lesz itt jobbulás!

Szinte nevetségesen hangzik, hogy – a „támogatások és adományok” ellenére – „a Magyar Szó szerkesztőségének nettó eredménye 110 ezer dinár a terv szerint, a Forum nyomda eredménye pedig 390 ezer dinár”. A Hét Nap pedig ilyen források nélkül már nem is létezne.

A Hét Nap 17 személyt foglalkoztat főállásban. A Családi Kör független, sokkal nagyobb példányszámú hetilap szerkesztősége novemberben – az impresszum szerint – mindössze 3 (három) tagot számlált. Nem kellett volna elgondolkozni ezen az adaton (is)?

Az ülés után nyilvánvaló, hogy a véemeszes vezetőség és tanácsnokok viszonyulása a két vállalat gazdálkodása iránt tiszta formaság. Mondhatni azt is, hogy komolytalan. Szomorú, hogy ezen változtatni sem akarnak.

A tanácsnokok közül sokan vélhetően azt sem tudják, hogy az ülésen mire szavaztak. Ez azonban nem mentség a felelősség alól. (A 10. ülésre elektronikus úton megküldött anyag 715 oldal. Elképesztő! Kérdés, hogy a tanácsnokok közül valaki is részletesen elemezte volna.)

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági vétség, vagy a hivatallal való visszaélés bűncselekményének ellemei? Van-e ebben Hajnalnak, Jerasznak és Ternovácz Istvánnak, az MNT Végrehajtó Bizottsága tájékozatással megbízott tagjának felelőssége?

Ternovácz a két vállalat (és lap) pénzügyi és munkaterveinek megvitatásakor fel se szólalt, meg se mukkant! A fizetésének az MNT-től kapott 30 százaléka erre nem kötelezi? Ha valaki(k) mögött a haladó VMSZ/BMC áll, akkor annak nincsen semmilyen felelőssége? Ilyen viszonyulással nem lehet „jövőképet látni”, teremteni pedig végképp!

– Iskolapéldája lett a Hét Nap (egyetlen napilapunkkal a Magyar Szóval együtt), hogy amikor egy lap pártbefolyás alá kerül, ez esetben a Magyar Nemzeti Tanácsot (a lap alapítóját) közvetlenül irányító Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) befolyása alá, annak milyen katasztrofális következményei vannak – írtam a (Tovább) nyirbálják a kisebbségi jogokat! c. írásomban.

Teljesen igaza van Bródy Jánosnak: „Ezek ugyanazok”!

 

2019. december 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A hatalomban, vagy ellenzékből? (1.)

Mit eredményezett, tehát, a VMSZ-nek „a hatalomban való szerepvállalása”? A VMSZ vezető tagjainak néhány jól fizetett >

Tovább

A nemzeti egység kompromisszumok nélkül csonka

Semmi sem kártékonyabb, mint az embereket nemzetpolitikai kínai csizmába kényszeríteni. A vajdasági magyar politikusoknak sem ártana >

Tovább

A jövő sem lesz a régi

A pestissel együtt terjedt az antiszemitizmus, Dél-Franciaországban elterjedt a hír, hogy a zsidók megmérgezték a kutakat, >

Tovább

Felemelt kezekkel menekülünk, de nem tudjuk, hogy pontosan hova

Most már mindenki tisztában van vele, elvesztettük az ismeretlen ellenséggel szembeni háborút. Berendezkedtünk a megalázó védekezésre. >

Tovább

Orbán és Vučić – több mint barátság

Ahol viszont egészen döbbenetes a két ország politikai berendezkedése közötti hasonlóság, az egyértelműen a média, itt >

Tovább

Centrális erőtereket mindenhova

Nézzük csak meg például, hogy mi történt a Magyar Szóval az elmúlt 9 évben, hogyan lett >

Tovább

Földrengés Zágrábban

Látom az ismert utcákat, óváros romos épületeit, az utcák tele törmelékkel, az az utcára menekült embereket, >

Tovább

Nemzet a pártok csapdájában

A jelenlegi szörnyű magyar szakadék felett csak akkor épülhetnek hidak, ha a szakadék mindkét partján elmélyült >

Tovább

A bekötött szemű pilóták

Vesztegzár alatt az újságíró kénytelen más jegyzetfüzetébe belelesni, lévén, hogy a sajátja üres. Olyanéba, aki még >

Tovább

Nyomunkban a Nagy Testvér

Félő, hogy a járványveszélyben felerősödő globális félelem a diktatúrába sodorja a tömegeket. Végel László: >

Tovább

Nem a fölhatalmazási törvényre

A válság kellős közepén összetörni az alkotmányos államrendet: ez shakespeare-i jelzőkért kiált. De még van néhány >

Tovább

Róka fogta csuka

A harminc évvel ezelőtti marosvásárhelyi március arra kényszerített minket, hogy kétségbeesetten kapaszkodjunk a politikai párbeszéd eszközeibe, >

Tovább