2020. június 5. péntek
Ma Fatime, Fatima, Bonifác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Fontosabb a kirakat?

Évek óta problémák vannak a nemzeti kisebbségi oktatásban!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy „Szerbia az egész világon, így Európában is elismert, ami a kisebbségek nyelvén folyó oktatáshoz szükséges kereteket illeti”. „Keret”, vagyis kirakat, létezik ugyan, de baj van a lényeggel, a tartalommal! Bozóki Antal:

A köztársasági képviselőház oktatási bizottsága – dr. Muamer Zukorlić elnökletével – november 22-én közmeghallgatást tartott, amely során a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselői elmondhatták az oktatást érintő gondjaikat.

A meghallgatáson kiderült, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai „hasonló gondokkal küzdenek, mindenekelőtt az asszimiláció és az elvándorlás érinti őket súlyosan”. A pénzelés hiányára és az adminisztrációs folyamatok hosszadalmasságára panaszkodtak.  A tantervek, a tankönyvek, versenytesztek és a naplók kisebbségi nyelvre való fordítása is „nagy gondot okoz” – hangzott el az ülésen.

Erre a problémára „a minisztérium sem volt felkészülve” – ismerte el Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára.  – A hatalmas fordítási anyagra ugyanis a nemzeti tanácsoknak sokszor nincs is kapacitásuk, a minisztérium pedig nem rendelkezik kellő mechanizmusokkal – tette hozzá Vicsek.

Itt valami félreértés lehet az államtitkár részéről, a fordításokat ugyanis nem a nemzeti tanácsoknak, még a minisztériumnak sem a feladata. Azt az arra szakosított fordítóknak kelle(ne) végezni – ha időben eljuttatják hozzájuk az anyagot. Ezt viszont már a két testületnek kellene megszervezni, de úgy látszik erre se „nincs kapacitásuk”. Ha viszont a minisztérium „nem rendelkezik kellő mechanizmusokkal”, tegyen arról, hogy legyenek neki. Nem ez lenne a feladata? Minek van? 

Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának (MNT VB) elnöke „rámutatott azokra felmerülő problémákra és hiányosságokra, amelyekkel nap mint nap szembe kerülnek az oktatásban”. A fordítási problémák mellett kiemelte, hogy gondok vannak a szakközépiskolák számára előlátott érettségi feladatgyűjtemények biztosításával is.  

Petkovics Márta, az MNT Oktatási bizottságának tagja elmondta, hogy az új tanterveket, az MNT megbízásából, munkacsoportok dolgozzák ki, amit 2018 januárjától a testület pénzel, miközben „korábban – ahogy a szerb tanterv esetében is – a finanszírozás az állami kasszából történt”.  

Ebből csakis arra lehet következtetni, hogy a szerb állam – ismeretlen okból kifolyólag – megszüntette a magyar nyelvű új tantervek kidolgozásának pénzelését. Hogyan lehetséges ez? Van-e erre magyarázat? A többi kisebbség esetében hogyan történik ez?

Petkovics elmondta azt is, az új tantervek alapján készült tankönyvekkel kapcsolatban „a legnagyobb gondot a megírást követő hosszú folyamat jelenti”, amíg a tankönyv eljut a kiadóba.  – Így a 2. és 6. osztályosok, akik már az új tanterv szerint tanulnak még mindig nem kapták meg az anyanyelv tanulásához szükséges tankönyveket” – panaszolta Petkovics.  Azt is szóvá tette, hogy „már évek óta azzal szembesülnek a nemzeti tanácsok, hogy a kisebbségi nyelven, adott esetben a magyar nyelvű iskolai adminisztrációhoz szükséges dokumentumokhoz késve jutnak hozzá”.

Figyelemmel kell(ene) kísérni, hogy a meghallgatás után megpróbálnak-e megoldást találni a problémákra, változik-e valami? Nem kelt túlzott optimizmust azonban, hogy a képviselőház honlapján közzétett tájékoztatóban csak azt lehet olvasni, amit Zukorlić és Vicsek mondtak, valamit azt, hogy „a munka folytatásában a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai képviselőinek felszólalásai következtek”.

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy „Szerbia az egész világon, így Európában is elismert, ami a kisebbségek nyelvén folyó oktatáshoz szükséges kereteket illeti”.

„Keret”, vagyis kirakat, létezik ugyan, de baj van a lényeggel, a tartalommal! 

 

2019. december 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A haza ment el, mert mi nem mentünk sehova – a Vajdaságtól Szombathelyig

A hatalom által üldözött háborúellenes csoport tagjaként, vajdasági magyar újságíróként, kalandos úton került Magyarországra Komáromi Ákos >

Tovább

Húsz éve (5. rész)

A Bódis-cukrászda történetének zárórészét átengedném Tolnai Ottó barátomnak, akit nemcsak az ihletett meg, hogy a cukrászda >

Tovább

Húsz éve (4. rész)

Közgazdasági bravúrjaimról bárki tudomást szerezhetett, ha elolvasta a Bódis-cukrászdáról szóló eddigi élményfoszlányaimat. Az üzleti partnerek megválasztásában >

Tovább

Amiről nem beszélünk...

A kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a >

Tovább

Keresik az ajándékot

Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >

Tovább

Húsz éve (3. rész)

Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >

Tovább

Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >

Tovább

Szabadulás Trianontól

Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >

Tovább

Az idegen nő

Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >

Tovább

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább