Ma Fatime, Fatima, Bonifác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Fontosabb a kirakat?
Évek óta problémák vannak a nemzeti kisebbségi oktatásban!
Bozóki Antal
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy „Szerbia az egész világon, így Európában is elismert, ami a kisebbségek nyelvén folyó oktatáshoz szükséges kereteket illeti”. „Keret”, vagyis kirakat, létezik ugyan, de baj van a lényeggel, a tartalommal! Bozóki Antal:
A köztársasági képviselőház oktatási bizottsága – dr. Muamer Zukorlić elnökletével – november 22-én közmeghallgatást tartott, amely során a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselői elmondhatták az oktatást érintő gondjaikat.
A meghallgatáson kiderült, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai „hasonló gondokkal küzdenek, mindenekelőtt az asszimiláció és az elvándorlás érinti őket súlyosan”. A pénzelés hiányára és az adminisztrációs folyamatok hosszadalmasságára panaszkodtak. A tantervek, a tankönyvek, versenytesztek és a naplók kisebbségi nyelvre való fordítása is „nagy gondot okoz” – hangzott el az ülésen.
Erre a problémára „a minisztérium sem volt felkészülve” – ismerte el Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára. – A hatalmas fordítási anyagra ugyanis a nemzeti tanácsoknak sokszor nincs is kapacitásuk, a minisztérium pedig nem rendelkezik kellő mechanizmusokkal – tette hozzá Vicsek.
Itt valami félreértés lehet az államtitkár részéről, a fordításokat ugyanis nem a nemzeti tanácsoknak, még a minisztériumnak sem a feladata. Azt az arra szakosított fordítóknak kelle(ne) végezni – ha időben eljuttatják hozzájuk az anyagot. Ezt viszont már a két testületnek kellene megszervezni, de úgy látszik erre se „nincs kapacitásuk”. Ha viszont a minisztérium „nem rendelkezik kellő mechanizmusokkal”, tegyen arról, hogy legyenek neki. Nem ez lenne a feladata? Minek van?
Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának (MNT VB) elnöke „rámutatott azokra felmerülő problémákra és hiányosságokra, amelyekkel nap mint nap szembe kerülnek az oktatásban”. A fordítási problémák mellett kiemelte, hogy gondok vannak a szakközépiskolák számára előlátott érettségi feladatgyűjtemények biztosításával is.
Petkovics Márta, az MNT Oktatási bizottságának tagja elmondta, hogy az új tanterveket, az MNT megbízásából, munkacsoportok dolgozzák ki, amit 2018 januárjától a testület pénzel, miközben „korábban – ahogy a szerb tanterv esetében is – a finanszírozás az állami kasszából történt”.
Ebből csakis arra lehet következtetni, hogy a szerb állam – ismeretlen okból kifolyólag – megszüntette a magyar nyelvű új tantervek kidolgozásának pénzelését. Hogyan lehetséges ez? Van-e erre magyarázat? A többi kisebbség esetében hogyan történik ez?
Petkovics elmondta azt is, az új tantervek alapján készült tankönyvekkel kapcsolatban „a legnagyobb gondot a megírást követő hosszú folyamat jelenti”, amíg a tankönyv eljut a kiadóba. – Így a 2. és 6. osztályosok, akik már az új tanterv szerint tanulnak még mindig nem kapták meg az anyanyelv tanulásához szükséges tankönyveket” – panaszolta Petkovics. Azt is szóvá tette, hogy „már évek óta azzal szembesülnek a nemzeti tanácsok, hogy a kisebbségi nyelven, adott esetben a magyar nyelvű iskolai adminisztrációhoz szükséges dokumentumokhoz késve jutnak hozzá”.
Figyelemmel kell(ene) kísérni, hogy a meghallgatás után megpróbálnak-e megoldást találni a problémákra, változik-e valami? Nem kelt túlzott optimizmust azonban, hogy a képviselőház honlapján közzétett tájékoztatóban csak azt lehet olvasni, amit Zukorlić és Vicsek mondtak, valamit azt, hogy „a munka folytatásában a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai képviselőinek felszólalásai következtek”.
A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról? Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy „Szerbia az egész világon, így Európában is elismert, ami a kisebbségek nyelvén folyó oktatáshoz szükséges kereteket illeti”.
„Keret”, vagyis kirakat, létezik ugyan, de baj van a lényeggel, a tartalommal!
Következő cikk: Virágzik és terjed a tekintélyelvűség az unióban
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A haza ment el, mert mi nem mentünk sehova – a Vajdaságtól Szombathelyig
A hatalom által üldözött háborúellenes csoport tagjaként, vajdasági magyar újságíróként, kalandos úton került Magyarországra Komáromi Ákos >
Húsz éve (5. rész)
A Bódis-cukrászda történetének zárórészét átengedném Tolnai Ottó barátomnak, akit nemcsak az ihletett meg, hogy a cukrászda >
Húsz éve (4. rész)
Közgazdasági bravúrjaimról bárki tudomást szerezhetett, ha elolvasta a Bódis-cukrászdáról szóló eddigi élményfoszlányaimat. Az üzleti partnerek megválasztásában >
Amiről nem beszélünk...
A kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a >
Keresik az ajándékot
Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >
Húsz éve (3. rész)
Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >
Szerbia nem demokratikus ország
Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >
Szabadulás Trianontól
Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >
Az idegen nő
Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >
Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)
A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >
Trianon és a VMSZ
Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >
Húsz éve (2. rész)
Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >