2020. február 27. csütörtök
Ma Edina, Viktor, Győző névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Fontosabb a kirakat?

Évek óta problémák vannak a nemzeti kisebbségi oktatásban!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy „Szerbia az egész világon, így Európában is elismert, ami a kisebbségek nyelvén folyó oktatáshoz szükséges kereteket illeti”. „Keret”, vagyis kirakat, létezik ugyan, de baj van a lényeggel, a tartalommal! Bozóki Antal:

A köztársasági képviselőház oktatási bizottsága – dr. Muamer Zukorlić elnökletével – november 22-én közmeghallgatást tartott, amely során a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselői elmondhatták az oktatást érintő gondjaikat.

A meghallgatáson kiderült, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai „hasonló gondokkal küzdenek, mindenekelőtt az asszimiláció és az elvándorlás érinti őket súlyosan”. A pénzelés hiányára és az adminisztrációs folyamatok hosszadalmasságára panaszkodtak.  A tantervek, a tankönyvek, versenytesztek és a naplók kisebbségi nyelvre való fordítása is „nagy gondot okoz” – hangzott el az ülésen.

Erre a problémára „a minisztérium sem volt felkészülve” – ismerte el Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára.  – A hatalmas fordítási anyagra ugyanis a nemzeti tanácsoknak sokszor nincs is kapacitásuk, a minisztérium pedig nem rendelkezik kellő mechanizmusokkal – tette hozzá Vicsek.

Itt valami félreértés lehet az államtitkár részéről, a fordításokat ugyanis nem a nemzeti tanácsoknak, még a minisztériumnak sem a feladata. Azt az arra szakosított fordítóknak kelle(ne) végezni – ha időben eljuttatják hozzájuk az anyagot. Ezt viszont már a két testületnek kellene megszervezni, de úgy látszik erre se „nincs kapacitásuk”. Ha viszont a minisztérium „nem rendelkezik kellő mechanizmusokkal”, tegyen arról, hogy legyenek neki. Nem ez lenne a feladata? Minek van? 

Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának (MNT VB) elnöke „rámutatott azokra felmerülő problémákra és hiányosságokra, amelyekkel nap mint nap szembe kerülnek az oktatásban”. A fordítási problémák mellett kiemelte, hogy gondok vannak a szakközépiskolák számára előlátott érettségi feladatgyűjtemények biztosításával is.  

Petkovics Márta, az MNT Oktatási bizottságának tagja elmondta, hogy az új tanterveket, az MNT megbízásából, munkacsoportok dolgozzák ki, amit 2018 januárjától a testület pénzel, miközben „korábban – ahogy a szerb tanterv esetében is – a finanszírozás az állami kasszából történt”.  

Ebből csakis arra lehet következtetni, hogy a szerb állam – ismeretlen okból kifolyólag – megszüntette a magyar nyelvű új tantervek kidolgozásának pénzelését. Hogyan lehetséges ez? Van-e erre magyarázat? A többi kisebbség esetében hogyan történik ez?

Petkovics elmondta azt is, az új tantervek alapján készült tankönyvekkel kapcsolatban „a legnagyobb gondot a megírást követő hosszú folyamat jelenti”, amíg a tankönyv eljut a kiadóba.  – Így a 2. és 6. osztályosok, akik már az új tanterv szerint tanulnak még mindig nem kapták meg az anyanyelv tanulásához szükséges tankönyveket” – panaszolta Petkovics.  Azt is szóvá tette, hogy „már évek óta azzal szembesülnek a nemzeti tanácsok, hogy a kisebbségi nyelven, adott esetben a magyar nyelvű iskolai adminisztrációhoz szükséges dokumentumokhoz késve jutnak hozzá”.

Figyelemmel kell(ene) kísérni, hogy a meghallgatás után megpróbálnak-e megoldást találni a problémákra, változik-e valami? Nem kelt túlzott optimizmust azonban, hogy a képviselőház honlapján közzétett tájékoztatóban csak azt lehet olvasni, amit Zukorlić és Vicsek mondtak, valamit azt, hogy „a munka folytatásában a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai képviselőinek felszólalásai következtek”.

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy „Szerbia az egész világon, így Európában is elismert, ami a kisebbségek nyelvén folyó oktatáshoz szükséges kereteket illeti”.

„Keret”, vagyis kirakat, létezik ugyan, de baj van a lényeggel, a tartalommal! 

 

2019. december 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A jövő azé lesz, aki bestiább

Éjfélkor hatalmas tűzijáték, soha nem volt ilyen látványos. Anikóval a teraszon ácsorogva szkeptikusan bámultuk az újvidéki >

Tovább

Szóval mégis

Szóval mégis igaz, hogy a legrosszabb már be is következett: a közvélemény zöme – részben menthető, >

Tovább

Érdekképviselet ez?

A „messziről jött ember azt mond, amit akar” – tartja magyar mondás. A kérdés csupán az, >

Tovább

Mikor alapoztuk meg az autokrata rendszert?

Bence Erika egyetemi tanárnő egy kritikája miatt az MNT lapjaiban fekete listára került. ám hallgatnak az >

Tovább

Közös pontok

Boldogok azok a kortársaim, akik karriervágyból megtagadták vagy pedig úgy emlékeznek rá, mint arra a bohó >

Tovább

A szocializmus a bécsi Mariahilferstrassen bukott meg

Neki van igaza, nem azoknak, akik 1989-ról úgy beszélnek, mint a csodás évekről. Magyarország ölébe hullott >

Tovább

A hazaszeretet őrjöngéssé fajult…

Miközben a vajdasági politikai és értelmiségi elit úgy véli, hogy a vajdasági magyar kisebbség helyzete kiváló, >

Tovább

Csonka többpártrendszer – csonka demokrácia

A közösségi kérdések drámaiak, a válaszok elmaradnak. Rákényszerítenek-e bennünket a választások az átfogó kisebbségi közéleti reformra? >

Tovább

Homály

Ha az Orbán-ellenes tábor nagy része most nem áll ki a cigányok védelmében, akkor az ország >

Tovább

A „támogatás” ára

Nem az a gond, hogy a két magyar nyelven tájékoztató kft. támogatásban részesül, hanem az, hogy >

Tovább

Korom gályájának rabja

De felesleges visszasírni azokat a korokat, lássuk be, hogy a modern korban a művész a porondra >

Tovább

Magyar árkok

„Egyre kevesebb vigasza van az ország egyik, politikailag elárvult felének”, írta Károlyi Csaba a Parti Nagy >

Tovább