Ma Vanda, Paula, Timóteusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
„Ej, ráérünk arra még!”?
Bozóki Antal
Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan – az ellenzéki összefogás eredményt is hozhatna, nem csak politikai vakság, de vezetőkhöz nem méltó viszonyulás is. A bojkottba éppúgy bele lehet bukni, mint a választási vereségbe. Bozóki Antal:
November 14.
„Ej, ráérünk arra még!”?
Branko Ružič, államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter Belgrádba hívta a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsinak elnökeit. Az ülésen közölték a minisztérium adatát is, hogy – mivel „az idén január 1-jétől a nemzeti kisebbségek a születési anyakönyvekben feltüntethetik a nemzeti hovatartozásukat” –, „79 452 polgár jegyezte be kisebbségi hovatartozását”.
A sajtóhír azonban nem említi, hogy a minisztériumnak vannak-e adatai arról, hogy ezek a polgárok melyik nemzeti kisebbség(ek)hez tartoznak, és azt sem, hogy melyik községekben jegyzeték be a nemzeti hovatartozásukat.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke – az idézett írás szerint – elmondta, hogy „a találkozó során felmerült a magyar nyelvű tankönyvek és dokumentumok, a tájékoztatás és az oktatás kérdése is”. Az azonban már nem, hogy melyek ezek a „kérdések”.
Hajnal közölte azt is, hogy „a hivatalos nyelvhasználaton belül felmerült kérdéseket szeretnék a jövőben részletesebben is taglalni, erről pedig a majdani köztársasági tanács ülésén esik majd több szó”.
Az említett területeken – az MNT elnöke szerint – nem problémák vannak, hanem „kérdések”, amelyekről „esik majd több szó”. Azt viszont már nem mondta, hogy melyek azok a „kérdések”, sem azt például, hogy joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata! Arra viszont válaszolnia kellene, hogy az általa irányított testület miért nem a köztársasági tanács ülése előtt vitatja meg ezeket a „kérdéseket”, foglal állást és képviseli azokat e testület előtt?
Pató Pál úr stílusában: „Ej, ráérünk arra még!”
Hajnalnak öt év sem volt elegendő, hogy megtanulja: Nem a Vajdasági Magyar Szövetség politikáját, hanem a magyar közösség érdekeit kellene képviselnie!
November 16.
„Kerülgeti, mint macska a forró kását”
A Jog és a gazdaság összefüggéseiről tartottak tanácskozást a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) szervezésében a zombori Megyeházában.
A „szakmai konferencián” előzetesen bemutatták A vállalkozások jogi kerete Szerbiában munkacímmel készülő kézikönyvet, és előadás hangzott el a faktoring tevékenységről a „TRAN közlekedés és idegenforgalmi bizottság – jogalkotás, mint gazdaságpolitikai eszköz”, valamint a „Cégalapítás Magyarországon – gyakorlati tudnivalók” címmel.
Kétségtelen, hogy a délvidéki/vajdasági magyar jogászok számára (is) fontosak a szakmai összejövetelek, konferenciák, a továbbképzés. Különösen, ha annak gyakorlati haszna is van.
A Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár és, de nem utolsó sorban, a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségének tagja, stb., által irányított szervezet, a 2016. március 29-ei megalakulása óta, „kerülgeti, mint macska a forró kását” a magyar közösség helyzetével kapcsolatos problémák megvitatását. Így is lesz ez mindaddig, amíg ő lesz az Egylet elnöke!
Hogyan áll(ja)nak ki a magyar jogászok a közösségünk jogainak megvalósítás érdekében, ha arra nincsenek kellően felkészülve, felkészítve? A nemzeti kisebbségi jogokról előadásokat nem szerveznek, vitát nem folytathatnak? Nyilas pártpolitikai hovatartozást tekintve, jobb is...
November 23-26.
Tehetetlen politikusok – szomorú jövő
– A Vajdasági Magyar Szövetség önállóan indul a (2020 elején esedékes – B.A.) választásokon. Szeretnénk, ha a választások után koalícióra lépnék. Úgy gondolom, reális az elvárás, hogy folytatódjon az, ami az elmúlt négy évben volt (vagyis a Szerb haladó Párttal való szövetség – B. A.). Részünkről ennek az együttműködésnek az értékelése nagyon pozitív és az eredmények, amelyeket az választók elé az asztalra tehetünk, nagyon meggyőzőek. Ezt fogjuk, a jövő víziójával együtt, bemutatni a kampányban és ehhez a választók támogatását kérni – nyilatkozta Pásztor István a párt elnöke a Večernje novosti belgrádi napilapnak.
Nem az a baj, hogy a haladó VMSZ „önállóan indul a választásokon”, hanem az, hogy a magyar ellenzéki pártok szervezetlenek, határozatlanok, hogy képtelenek az összefogásra és Pásztor, valamint pártja elleni határozott fellépésre. A választásokon való részvételüknek, valamiféle „magyar alternatívának”, egyelőre még semmi jelét sem látni! Ez bizony nem jót sejtet!
– A vajdasági magyar pártrendszer az elmúlt években alaposan átalakult. A Jobbikkal szövetséges Magyar Remény Mozgalom már korábban beszüntette a tevékenységét, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt pedig gyakorlatilag megszűnt, amikor politikusaik átejtőernyőztek a Fidesz által támogatott VMSZ-be. Így a VMSZ-szel szemben egyedül a vajdasági magyarság legrégebbi politikai szervezete, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom maradt talpon, leszámítva azt a néhány helyi pártot, amelyeknek esélyük sincs labdába rúgni még a tartományi választásokon sem – írja Majláth Ronald A magyar ellenzéki pártok a választási bojkottot fontolgatják c. írásában.
– Mi elvben bojkottellenesek vagyunk, mert nem látjuk, hogy a bojkott rövid távon eredményes politikai eszköz lehetne, ugyanakkor „bojkott-törők” sem akarunk lenni – nyilatkozat Kókai Péter a Magyar Mozgalom (MM) elnökségi tagja a cikk írójának.
Kétségtelen, határozottnak nem nevezhető kiállás! Ebből a választók nem tudják, hogy akkor az MM bojkottálja-e vagy sem a választásokat? Nagyon hasonlít arra a bizonyos filozófiai szamár esetére, amelyik addig habozott, hogy a két szénaboglya közül melyiket válasza, míg végül elpusztult.
Csonka Áronnak, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elnökének, a kérdésre, „nem tart attól, hogy a bojkottal a magyar érdekképviselet súlya csökkeni fog Szerbiában”, az volt a válasza, hogy „itt semmi új nem fog történni. Az előző választások után a VMSZ sehol sem lépett koalícióra velük annak érdekében, hogy ahol csak lehetséges, színtiszta magyar vezetés legyen a magyarlakta településeken. Ehelyett inkább különféle pozíciók megszerzése érdekében a szerb haladókkal alkottak koalíciót. – A mi bojkottunk most már aligha ronthatja a magyar érdekképviselet lehetőségeit, hiszen a VMSZ elérte, hogy a magyar jelenlét semmit nem oszt vagy szoroz köztársasági és a tartományi parlamentben, de az önkormányzatokban sem, még ott sem, ahol a magyarság többségben van – tette hozzá a VMDK elnöke.
Ebből a borúlátó válaszból, sajnos, a jelenlegi helyzet változatlanságába való belenyugvást, a tehetetlenséggel való megalkuvást lehet kiolvasni. Semmilyen ambíciót a választásokon való részvételre és a közösség helyzetének javítására irányuló törekvést!
Minkét szervezet tisztségviselőjének a szavaiból azt lehet következtetni, hogy az elkövetkező négy évben tovább romlik a magyar közösség érdekképviselete, csökken a döntéshozatali szervekben és folyamatokban való részvétele.
Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan – az ellenzéki összefogás eredményt is hozhatna, nem csak politikai vakság, de vezetőkhöz nem méltó viszonyulás is. A bojkottba éppúgy bele lehet bukni, mint a választási vereségbe. Ha képtelenek részt venni a politikai megmérettetésben, adják át a helyüket olyan vezetőknek, akik vállalják a politikai küzdelmet.
Csonkáék az MNT választások bojkottálásából nem vonták le a következményeket. Hiába ámítja magát (és a közösséget) a VMDK elnöke azzal, hogy „a bojkott sikeres volt, mert a választási részvételt annyira alacsony lett, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak már nincs legitimitása”. Annak ellenére, hogy szerinte „önmagáért beszél, hogy a 140 ezernyi, a választási névjegyzékbe feliratkozó magyarból csupán 34 ezren mentek el szavazni a VMSZ által állított Magyar Összefogás listájára”, Hajnal Jenő továbbra is az MNT elnöki tisztségében feszít.
A Magyar Mozgalom részt vett a nemzeti tanácsi választásokon és szerzett is öt mandátumot. Ha a VMDK nem bojkottál, most bizonyára több ellenzéki tanácsnok lenne a testületben. Gondolkozzanak el ezen!
November 27-én Szabadkán a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV), a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (DSHV) és a Vajdasági Párt (VP) elnöksége, az ülésen elfogadták a Memorandum Vajdaság jövőjéről című dokumentumot.
– Tomislav Žigmanov, a DSHV elnöke szerint Vajdaság érdeke a decentralizáció, s hogy valóban teljes autonómiája legyen. A három párt szövetségét pedig mint komoly, modern, európai politikai alternatívaként jellemezte. Elmondta, a vajdasági horvátok, akárcsak a legerősebb politikai szervezetük részt akarnak venni a politikai döntéshozatalban, Vajdaságot pedig olyan régióként képzelik el, ahol az autonómia teljes gőzerővel üzemel, a helyi önkormányzatok pedig széles felhatalmazással rendelkeznek. Közös cél az EU-s integráció lehet, ami közös érdek, s az európai értékek meghonosításáért mindnyájunknak tennünk kell.
Nenad Čanak, a Liga elnöke felszólított minden kisebbségi pártot, hogy csatlakozzanak a Vajdasági front koalícióhoz – olvasható az ülésről készült írásban.
A MM és a VMDK vezetőinek nem kellene csatlakozni a három párthoz? A bojkott helyett, ideje lenne már valamit cselekedni is!
Következő cikk: Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi vár Amerikára?
Az elnöki beavatáson feltűnően nagy számban jelent meg a milliárdos elit. Timothy Snyder azt is kimutatta, >
Végstádiumban a Vučić-Dačić-Pásztor-hatalom!
A Magyar Szó nem (vagy csak az online felületen) tájékoztat a tüntetésekről és azok társadalomváltoztatási és >
“Összeesküvés Amerika ellen”
Szerencsére, (akkor) Amerika nem vállalta az izolacionista politikát. Trump sok kijelentésében felismerhető a lindberghi szótár. Képes >
Bizalmi válságban
A külső ellenség felidézésével Vučić nyilván a tüntetések beszüntetését helyezi kilátásba, csak az a kérdés, hogy >
A globális dráma
"Tegyük Amerikát újra naggyá!", harsogja Trump és a demokratikus tömeg lelkesen üdvözli. Ugyanezt vallja Putyin és >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme
Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >
Már nem az én városaim
De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >
„A rezsimnek vége van”!
A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >
Az inga kileng a szélsőjobb fele
Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >
A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (3.)
A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >