Ma Etelka, Aletta, Adelaida névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
Összefoglaló (4. rész)
Bozóki Antal
A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági magyarok érdekeit az országban és külföldön is. Mivel a VMSZ szövetségben van a fekete-vörös hatalmi koalícióval, a (községi, tartományi és országos szinten való) közös hatalomgyakorlás miatt, egyszerűen képtelen kifejezésre juttatni, még kevésbé pedig érvényesíteni a magyar közösség érdekeit. Bozóki Antal:
d) Érdekképviselet
A Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában élő magyarok helyzetét egyes politikusok a délvidéki magyarokéhoz hasonlítják, amit példaként említenek a Kárpát-medencében és Európában.
Ezek nem említik, hogy Horvátországban és Szlovéniában a magyarságot – mint az összes többi „őshonos nemzeti kisebbséget” is – államalkotó tényezőnek ismerik el, alanyi jogon jár képviselői hely számunkra a helyi önkormányzatban és a parlamentben, alkotmányosan számítanak tehát államalkotó tényezőnek. Ezekben az országokban „a magyarokat teljes jogú állampolgároknak tekintik”.
A szerb alkotmány szerint „a Szerb Köztársaság a szerb népnek és az itt élő valamennyi polgárnak” az állama. Nem nevezi meg az őshonos nemzeti kisebbségeket és alanyi jogon képviselői hely sem illeti meg ezeket.
Szerbia alkotmánya a nemzeti kisebbségek képviseletével kapcsolatban általános rendelkezést tartalmaz, miszerint „a Nemzetgyűlésben biztosított […] a nemzeti kisebbségek egyenrangúsága és egyenjogú képviselete, a törvénnyel összhangban” (100/2 szakasz).
Jelenleg a VMSZ-nek, amit a társadalmi hálókon Vučić Magyarjai Szövetségének is neveznek, mivel minden szinten koalícióban van (2014. április 27. óta) a Szerb Haladó Párttal (CHC), a szerb parlamentben 4 (négy) képviselője van.
Képviselői csoport létrehozására öt képviselőre van szükség. Eddig az Albán párt (PDD) képviselőjével képeztek csoportot, aki azonban „elhagyta a frakciót (mert már nem bírta nézni a behódolást a Szerb Haladó Párt és Aleksandar Vučić felé), ami ezzel meg is szűnt létezni”. Csak október végén tudódott ki, hogy a véemeszesek egy szerb haladó párti képviselővel alakítottak új frakciót.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) nevű párt ezt az eseményt így kommentálta: „Igazolást nyert a VMDK azon állítása miszerint a VMSZ-nek a mindenáron hatalomban lenni elképzelésen kívül, jelenleg nincsen saját politikája. Nem a vajdasági magyar közösség érdekeit képviselik Belgrádban, hanem a szerbiai politikai elit érdekeit képviselik a magyar közösségen belül. Egyszerűen a Szerb Haladó Párt magyarul beszélő tagozata lettek.” Ennek a pártnak (a Magyar Mozgalommal együtt) egyébként két képviselője van a Tartományi Képviselőházban, a Vajdasági Magyar Szövetségnek pedig hat.
Ezekből az adatokból is látszik, hogy a vajdasági magyarok politikai képviselete (a szerb parlamentben 4, a vajdasági képviselőházban 8) messze elmarad a részarányos képviseleti el alapján őket megillető helyek számától (9-10, illetve 15). És képviselői hely alanyi jogon sem jár.
A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági magyarok érdekeit az országban és külföldön is. Mivel a VMSZ szövetségben van a fekete-vörös hatalmi koalícióval, a (községi, tartományi és országos szinten való) közös hatalomgyakorlás miatt, egyszerűen képtelen kifejezésre juttatni, még kevésbé pedig érvényesíteni a magyar közösség érdekeit.
e) Civil szerveződés
A Délvidéken/Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogvédelem szervezetlen, azt is lehetne mondani, hogy szinte nem is létezik. A nemzeti kisebbségi jogok érvényesítéséért küzdő magyar civil szervezet pedig most már néhány éve nincsen.
Nemzeti kisebbségi ügyekben a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) sem hallatta eddig a hangját, pedig ez kellene, hogy legyen az egyik fő feladata. Csak éppen nem az, mivel a vezetősége haladó véemeszes irányítottságú.
Az utóbbi időben vannak ugyan kezdeményezések, pályázatok „állandó jogsegélyszolgálati irodák” működtetésére.
Ezek az irodák, valójában egyéni ügyvédi irodák, „térítésmentesen adnak tanácsot, információt és segítséget mindazoknak, akiket magyarságuk, vagy vélhetően magyarságuk miatt ért jogsérelem”.
Ennek ellenére, az irodák részéről nem tapasztaltam egyetlen határozott fellépést/kiállást sem a magyar közösség kollektív nemzeti kisebbségi vagy az egyéni jogokat ért sérelmek megszüntetéséért. Pedig nem lehet mondani, hogy erre nem lett volna alkalom.
Ezen a hozzáálláson sürgősen változtatni kellene, mivel azt feltételezi, hogy ezek az irodák csak akkor lépnek működésbe, ha a jogsérelem már megtörtént. Abban az esetben is, csak akkor, ha a sérelmet szenvedett a segélyt/segítséget igényli. Tehát, semmilyen, a jogsérelmeket megelőző, a jogok gyakorlati alkalmazást figyelő, figyelemfelhívó, javaslattevő, jogalkotást kezdeményező tevékenységet nem lát elő.
Van ugyan a pályázatnak egy tétele miszerint azok (a jogászok, ügyvédi irodák, civil szervezetek, jogtanácsosok) pályázhatnak, akik „hozzájárulnak a magyar kisebbség ellen irányuló jogsérelmek felkutatásához, dokumentálásához és a jogvédelem nyújtásához”.
Nincs tudomásom azonban arról, hogy ez a pályázati feltétel alkalmazást nyert-e és ha igen, milyen mértékben. Jó lenne, ha erről lennének nyilvános adatok, tájékoztatások.
A megoldás egy független és hatékony érdekvédelmi civil szervezet létrehozása lenne, de erre, sajnos, nincsen kezdeményezés, de támogatás se.
Következő cikk: A jugoszláv rendszerváltás
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Idegen”, „másik nyelv” lett a magyar!?
A magyar nyelv használata a közigazgatásban most már nem csak joghátrányt okoz az itteni magyaroknak, de >
Néhány szó a magyar parlamentről
De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >
Bőnyi rendőrgyilkos?
A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >
A színház az új CEU
Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >
Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk
A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >
Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”
Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >
Szerpentin a Kárpátokban
Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >
A szájzár és a nemzet
Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >
„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…
itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >
Most már komolyan veszem...
Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >
„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?
A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >