2025. november 11. kedd
Ma Márton, Atád, Tódor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Összefoglaló (4. rész)

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági magyarok érdekeit az országban és külföldön is. Mivel a VMSZ szövetségben van a fekete-vörös hatalmi koalícióval, a (községi, tartományi és országos szinten való) közös hatalomgyakorlás miatt, egyszerűen képtelen kifejezésre juttatni, még kevésbé pedig érvényesíteni a magyar közösség érdekeit. Bozóki Antal:

d) Érdekképviselet

A Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában élő magyarok helyzetét egyes politikusok a délvidéki magyarokéhoz hasonlítják, amit példaként említenek a Kárpát-medencében és Európában.

Ezek nem említik, hogy Horvátországban és Szlovéniában a magyarságot – mint az összes többi „őshonos nemzeti kisebbséget” is – államalkotó tényezőnek ismerik el, alanyi jogon jár képviselői hely számunkra a helyi önkormányzatban és a parlamentben, alkotmányosan számítanak tehát államalkotó tényezőnek. Ezekben az országokban „a magyarokat teljes jogú állampolgároknak tekintik”.

A szerb alkotmány szerint „a Szerb Köztársaság a szerb népnek és az itt élő valamennyi polgárnak” az állama. Nem nevezi meg az őshonos nemzeti kisebbségeket és alanyi jogon képviselői hely sem illeti meg ezeket.

Szerbia alkotmánya a nemzeti kisebbségek képviseletével kapcsolatban általános rendelkezést tartalmaz, miszerint „a Nemzetgyűlésben biztosított […] a nemzeti kisebbségek egyenrangúsága és egyenjogú képviselete, a törvénnyel összhangban” (100/2 szakasz).

Jelenleg a VMSZ-nek, amit a társadalmi hálókon Vučić Magyarjai Szövetségének is neveznek, mivel minden szinten koalícióban van (2014. április 27. óta) a Szerb Haladó Párttal (CHC), a szerb parlamentben 4 (négy) képviselője van.

Képviselői csoport létrehozására öt képviselőre van szükség. Eddig az Albán párt (PDD) képviselőjével képeztek csoportot, aki azonban „elhagyta a frakciót (mert már nem bírta nézni a behódolást a Szerb Haladó Párt és Aleksandar Vučić felé), ami ezzel meg is szűnt létezni”. Csak október végén tudódott ki, hogy a véemeszesek egy szerb haladó párti képviselővel alakítottak új frakciót.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) nevű párt ezt az eseményt így kommentálta: „Igazolást nyert a VMDK azon állítása  miszerint a VMSZ-nek a mindenáron hatalomban lenni elképzelésen kívül, jelenleg nincsen saját politikája. Nem a vajdasági magyar közösség érdekeit képviselik Belgrádban, hanem a szerbiai politikai elit érdekeit képviselik a magyar közösségen belül. Egyszerűen a Szerb Haladó Párt magyarul beszélő tagozata lettek.” Ennek a pártnak (a Magyar Mozgalommal együtt) egyébként két képviselője van a Tartományi Képviselőházban, a Vajdasági Magyar Szövetségnek pedig hat.

Ezekből az adatokból is látszik, hogy a vajdasági magyarok politikai képviselete (a szerb parlamentben 4, a vajdasági képviselőházban 8) messze elmarad a részarányos képviseleti el alapján őket megillető helyek számától (9-10, illetve 15). És képviselői hely alanyi jogon sem jár.

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági magyarok érdekeit az országban és külföldön is. Mivel a VMSZ szövetségben van a fekete-vörös hatalmi koalícióval, a (községi, tartományi és országos szinten való) közös hatalomgyakorlás miatt, egyszerűen képtelen kifejezésre juttatni, még kevésbé pedig érvényesíteni a magyar közösség érdekeit.

e) Civil szerveződés

A Délvidéken/Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogvédelem szervezetlen, azt is lehetne mondani, hogy szinte nem is létezik. A nemzeti kisebbségi jogok érvényesítéséért küzdő magyar civil szervezet pedig most már néhány éve nincsen.

Nemzeti kisebbségi ügyekben a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) sem hallatta eddig a hangját, pedig ez kellene, hogy legyen az egyik fő feladata. Csak éppen nem az, mivel a vezetősége haladó véemeszes irányítottságú.

Az utóbbi időben vannak ugyan kezdeményezések, pályázatok „állandó jogsegélyszolgálati irodák” működtetésére.

Ezek az irodák, valójában egyéni ügyvédi irodák, „térítésmentesen adnak tanácsot, információt és segítséget mindazoknak, akiket magyarságuk, vagy vélhetően magyarságuk miatt ért jogsérelem”.

Ennek ellenére, az irodák részéről nem tapasztaltam egyetlen határozott fellépést/kiállást sem a magyar közösség kollektív nemzeti kisebbségi vagy az egyéni jogokat ért sérelmek megszüntetéséért. Pedig nem lehet mondani, hogy erre nem lett volna alkalom.

Ezen a hozzáálláson sürgősen változtatni kellene, mivel azt feltételezi, hogy ezek az irodák csak akkor lépnek működésbe, ha a jogsérelem már megtörtént. Abban az esetben is, csak akkor, ha a sérelmet szenvedett a segélyt/segítséget igényli. Tehát, semmilyen, a jogsérelmeket megelőző, a jogok gyakorlati alkalmazást figyelő, figyelemfelhívó, javaslattevő, jogalkotást kezdeményező tevékenységet nem lát elő.

Van ugyan a pályázatnak egy tétele miszerint azok (a jogászok, ügyvédi irodák, civil szervezetek, jogtanácsosok) pályázhatnak, akik „hozzájárulnak a magyar kisebbség ellen irányuló jogsérelmek felkutatásához, dokumentálásához és a jogvédelem nyújtásához”.

Nincs tudomásom azonban arról, hogy ez a pályázati feltétel alkalmazást nyert-e és ha igen, milyen mértékben. Jó lenne, ha erről lennének nyilvános adatok, tájékoztatások.

A megoldás egy független és hatékony érdekvédelmi civil szervezet létrehozása lenne, de erre, sajnos, nincsen kezdeményezés, de támogatás se.

2019. november 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Erősödik a kapitalizmustól való elfordulás

Figyelemre méltó, hogy Amerikában éppen Trump idején erősödnek ezek a mozgalmak. No Kings néven országos tüntetések >

Tovább

Halottak napja

De a gonosz szellemeket egy év alatt sem sikerült elűzni. Ami maradt, a gyász. És a >

Tovább

Mit köszönhetünk néhai Pásztor Istvánnak?

A pásztor-éra arról marad híres, hogy Pásztor István a tényleges szakmai érvényesülés rendjét a vajdasági magyar >

Tovább

A magyarok lélekszáma a Vajdaságban 30 százalékkal csökkent

Pásztor István Alapítvány igazgatóbizottsága közzétette, hogy az idei Pásztor István-díjat Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint Aleksandar >

Tovább

MEGOSZTOTTSÁG ÉS ELNYOMÁS

A vajdasági magyar közösség a szerb társadalom része, és mint ilyen, érdekelt az ország fejlődésében, a >

Tovább

Vicsek & Kovács – szemben a magyar közösséggel és az Európai Unióval

Mindkettőjüknek megvolt a lehetősége, hogy a vajdasági magyar közösség jogai és helyzete javításáért dolgozzanak, ehelyett Vučić >

Tovább

Aztán felemelte a sétabotját

Tegyük fel, hogy sikerül legyűrni az egyetemista idealizmust. Ez esetben az ifjú nemzedékek tömegesen fogják a >

Tovább

AZ ÖNDICSÉRET BÜDÖS! (a Vajdaságban / Délvidéken leginkább elterjedt magyar szólás)

Kérdésem: a dicsekvésének tárgya mennyire felel meg mondjuk a Zenta és Szabadka, Horgos és Újvidék, Horgos >

Tovább

Kafkai történetek

A nagyvilág egyre inkább tele van minden írói képzeletvilágot felülmúló történetekkel.  A valóság gyanúsan emlékeztet az >

Tovább

Miért nem lehet a vajdasági magyar közösségnek egy tisztességes napilapja?

Pesevszkit nem szakmai teljesítménye, hanem kapcsolatai kvalifikálták a posztra: az, hogy Pásztor Bálintnál járt (magán)egyetemre, hogy >

Tovább

A múlt elárvul jövőkép nélkül

A jövőképpel együtt száműztük az utópiákat is, mert úgy véljük, hogy azok megvalósíthatatlanok. Szerintem éppen azért >

Tovább

Az Unió nem hisz többé Vučićnak

Úgy érzem, hogy az elmúlt majd 40 évben ennél nagyobb kárt még egy magyar párt sem >

Tovább