2020. szeptember 30. Szerda
Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az oklevelet szerzett fiatalok, és nem csak azok, arra kényszerülnek, hogy – a jobb élet reményében – tömegesen elhagyják az országot. Vagy a szerb kormánynak az is a célja, hogy megszabaduljon a lakosság legproduktívabb részétől? Bozóki Antal:

Október 5.

A kormány növeli az elköltözést?!

Módosul a törvény a közszolgálati létszámstopról, ami azt jelenti, hogy – az előzetes bejelentések ellenére – még egy évre meghosszabbítják, vagyis a jövőben sem lehet majd a pénzügyminisztérium engedélye nélkül felvenni új munkaerőt – ezt Pék Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője nyilatkozta a Pannon RTV Közügyek című (hírháttér)műsorban.

A létszámstop öt éve van érvényben a közszférában, ennek a következménye pedig a közgazdászok szerint egy összeomlott rendszer és óriási munkaerőhiány. Az egészségügyben például 3000 alkalmazott hiányzik, de az állami szektorban is nagy a hiány: legalább 800 felügyelővel van kevesebb, mint amennyire szükség volna. Az oktatásban viszont mintegy 1000 emberrel dolgoznak többen, mint amit a törvény előír – írja kommentárjában a Szabad Magyar Szó.

A létszámstop – amelynek ideiglenes intézkedésnek kellett volna lenni –, elveszítette az eredeti értelmét, különösen most, amikor többlet mutatkozik a szerb költségvetésben, és több kárt okoz, mint hasznot hoz(ott).  A Pénzügyi Tanács álláspontja szerint is „értelmetlen a létszámstop fenntartása”, ugyanakkor „feleslegesen halogatják a fizetési osztályok bevezetését”.

Az intézkedés folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az oklevelet szerzett fiatalok, és nem csak azok, arra kényszerülnek, hogy – a jobb élet reményében – tömegesen elhagyják az országot. Vagy a szerb kormánynak az is a célja, hogy megszabaduljon a lakosság legproduktívabb részétől? Növelje az elköltözést?!

Október 11.

Elfogynak a magyar diákok!

A szabadkai városi képviselő-testület elfogadta azt a tájékoztatót, amely a helyi általános iskolákba iratkozott elsősök és az elemi iskolások összlétszámáról szól. Ebből kiderült, hogy a tavalyihoz képest az idén egy magyar tagozattal kevesebb van a szabadkai általános iskolákban: a 2018/2019-es iskolaévben 155 magyar tagozat volt, a 2019/2020-as évben pedig 154-et nyitottak meg. Míg tavaly egy magyar osztályban átlagosan 15,78 diák volt, addig az idén egy osztályban 15,29 diák jár. Ami az elsősök számát illeti, az idén négy magyar diákkal több van, mint tavaly volt. A húsz általános iskolában 275 elsős magyar diák, míg 861 gyerek szerb nyelven tanul majd, ugyanakkor a magyarul tanulók száma mintegy százzal csökkent, ugyanis 2018-ban 2446 diák tanult magyar nyelven, az idén viszont már csak 2355-en, ami azt jelenti, hogy összesen kilencvenegy magyar diákkal van kevesebb a községben – közli a Szabad Magyar Szó.

A magyar tanuló fogyatkozásáról még nem láttam teljes áttekintést, összegzést, csak részleges kimutatásokat.

A közép-bánáti iskolában is „egyre több az összevont tagozat, és van, hogy a kisebb településeken egyetlen magyar elsőt sem írattak be. […] Nagybecskereken három magyar elsős lesz, akik majd összevont tagozatba járnak a másodikosokkal, akik ketten vannak. […] Muzslyán, a vidék legnagyobb kétnyelvű általános iskolájában, négy éve még három diák hiányzott ahhoz, hogy három magyar osztály nyílhasson, az idén már a két önálló osztály megmaradása is kérdéses. […] Magyarcsernyén nyolc, Tordán tíz, Magyarittabén hat, Erzsébetlakon kettő, Totontálvásárhelyen pedig tíz magyar elsőst vártak”…

A Magyar Nemzeti Tanács (az október 11-ei) ülésén 22 általános iskolában, valamint több középiskolában és gimnáziumban hagyta jóvá a 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztályok megnyitását.  Ezt megelőzően (a július 5-i ülésén), a testület „17 vajdasági oktatási intézmény 18 tagozata tekintetében fogadott el véleményezést” az említett számnál kevesebb létszámú osztályok megnyitásáról.

Ezek a (lesújtó) adatok – amelyek egyúttal az elkötözés mértékét és a magyar közösség fogyását is mutatják – nem voltak elegendőek a Magyar Nemzeti Tanácsnak, hogy átfogó elemzést készítsen a magyar oktatás helyzetéről.

Hiába történik az iskolák felújítása, az új tankönyvek készítése, a „beiskolázási” tanszercsomagok ajándékozása, az „iskolatáska-szentelés”, ha nem lesz diák!

Október 11.

Növekszik az öngyilkosok száma?

Az öngyilkosságok számát tekintve, az Egészségügyi Világszervezet Európában a tizenhetedik helyre rangsorolta Szerbiát, ahol százezer emberre 15,6 öngyilkosság jutott 2018-ban.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Szerbiában tavaly 949 személy követett el öngyilkosságot, a régiókat tekintve legtöbben Vajdaságban, szám szerint 305-en vetettek véget saját kezűleg az életüknek. Szerbiában az első helyen Bács szerepel, ahol százezer lakosra 60,31 öngyilkosság jut, a második helyet pedig Magyarkanizsa foglalja el (58,87), majd a hatodik helyen következik Törökkanizsa (48,43), hetedik Zenta (45,71), kilencedik Törökbecse (39,98%) és a tizedik Antalfalva (Kovačica, 37,7).

A hivatalos adatok azt bizonyítják, hogy az öngyilkosságok száma Vajdaságban minimálisan csökken, de továbbra is magas: a tartományban 2018-ban 305 ember vetett véget önkezűleg saját életének, 2017-ben 334-en lettek öngyilkosok, három évvel ezelőtt pedig 288-an.

Az első tíz helység közül, amelyekben a legnagyobb az öngyilkosságok száma – a KSH adatai szerint – hat Vajdaság területén van. Ezek között Magyarkanizsán (86,51%) és Zentán (78,12%) többségében él a magyar lakosság. Törökkanizsán (35,04%) és Törökbecsén (26,63) is jelentős a magyarok lélekszáma, Bácson (7,3%) viszont már jóval kevesebb. Antalfalván túlnyomó többségben (84,22%) szlovákok élnek. 

Habár a kutatók az öngyilkosságot „évek óta a rossz anyagi körülményekhez és a szegénységhez kapcsolják, az adatok azt bizonyítják, hogy olyanok is véget vetnek saját kezűleg az életüknek, akiknek nincsenek anyagi gondjaik”. Van-e ennek valami köze a nemzeti hovatartozáshoz?

Az öngyilkosságokkal kapcsolatban a magyarok körében csak Badis Róbert, szociológia szakos tanár tanulmányával találkoztam. A tanulmány azonban csak „a 21. század első évtizedével” (pontosabban a 2012-ig terjedő időszakkal) foglalkozik.

– Nemzetiségek szerint vizsgálva a magyarok körében találjuk a legmagasabb hajlandóságot az öngyilkosságra. Az elmúlt két népszámlás közötti időszakot (2000-2011) vizsgálva kijelenthetjük, hogy a magyar nemzetiség körében a 100 ezer főre jutó öngyilkosok száma, számszerűsítve 41,4 – írja tanulmányában Badis. (Vajdaságban, ebben az időszakban, átlagban a 100 ezer főre jutó öngyilkosság 25,1 volt”.)

A most közölt adatok szerint az öngyilkosok száma Magyarkanizsán (58,87), Törökkanizsán (48,43) és Zentán is (45,71) meghaladja az előző évtizedben történt esetek számát. Ebből azonban még – további kutatások nélkül – nem lehetne messzemenő következtetéseket levonni.

 

2019. október 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„A vajdasági magyarság lapja”?

A Magyar Szó és a Hét Nap akkor lesz a vajdasági magyarság napilapja, amikor majd a >

Tovább

A rossz közérzet lázadása

Az unokák elégedetlenek az középnemzedéki apák konformizmusával¬; ez még nem rendszerváltás a „szelíd tüntetések” még csupán >

Tovább

Új szintézis?

Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >

Tovább

„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”

A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >

Tovább

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább