Ma Sára, Márta, Márió névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]
Kovács Elvira jelentést készít
Bozóki Antal
Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – a beszámoló szerbiai vonatkozásában – beárnyékolja azonban (az is), hogy pártja (a VMSZ/BMC) hatalmi koalícióban van a Szerb Haladó Párttal (CNC), illetve részese a jelenlegi fekete-vörös hatalomnak. Bozóki Antal:
Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) alelnökét választották meg az Európa nyelvi, etnikai, kulturális és nemzeti sokszínűségének megóvásáért felelős jelentéstevőnek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ET PKGY) őszi ülésszakán. (Kovács a párt köztársasági képviselőjeként lett tagja Szerbia küldöttségnek az ET PKGY-ben.)
A jelentéstevő feladata – Kovács elmondása szerint –, hogy „az erről szóló indítvány alapján megvizsgálja, a Kisebbségi Keretegyezményt (a nemzeti kisebbségek védelméről – B. A.) ratifikáló országok megfelelően alkalmazzák-e a Keretegyezményben foglaltakat, tehát a kisebbségekhez tartozók hogyan érzik magukat, érzik-e változott valami”.
Az 1998. február 1-jén hatályba lépett Keretegyezményhez Szerbia 2001. május 1-jén csatlakozott, azzal, hogy az ország számára az év szeptember 1-jén lépett hatályba (54 megjegyzéssel).
A tagállamok a Keretegyezményben vállalt kötelezettségeinek „végrehajtását” az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (ET MB) „kíséri figyelemmel” (24. Cikk). A részes államok vállalták, hogy „teljes körű tájékoztatást nyújtanak azokról a törvényhozói és egyéb intézkedésekről, amelyeket a Keretegyezményben felsorolt elvek hatályosulásáért tettek” (25. Cikk).
A legutóbbi jelentések csak azokkal a tagállamokkal foglalkoztak, amelyek még nem ratifikálták a Kisebbségi keretegyezményt, miután tavaly januárban Kovácsot választották meg az esélyegyenlőségi és megkülönböztetési bizottság elnökének, indítványozta, hogy készüljön egy olyan jelentés, amely azokra az országokra koncentrál, amelyek ratifikálták a 95-ös keretegyezményt, és ezáltal derüljön ki, hogyan alkalmazzák az egyezményt, illetve ratifikálása milyen eredményeket hozott a kisebbségek számára – olvasható a jelentéstevő megválasztásáról szóló írásban
Kovács elmondása szerint úgy került a jelentéstevő szerepébe, hogy Miren Gorrotxategi baszk jelentéstevő, akit erre a feladatra az esélyegyenlőségi bizottság megválasztott, a spanyolországi választások óta „nem tagja ennek a bizottságnak, ezért új jelentéstevőt kellett választani”.
– A titkárság és a bizottsági tagok többsége úgy gondolta, miután az elnök asszony többségében nemzeti kisebbségi témákkal foglalkozik, ő készítse el a jelentést. Így lettem jelentéstevő – magyarázta Kovács a megválasztásának körülményeit. Vagyis: aki javasolta a jelentéstételt, az készítse is el.
Kétségtelenül fontos jelentésről van szó, amely elkészítésének a határideje (2020) „június végén lejár”. A beszámolónak tartalmaznia kellene azt is, hogy Szerbia milyen intézkedéseket tett a Keretegyezmény gyakorlati alkalmazásáért, illetve, hogy annak rendelkezései hogyan érvényesülnek, vagy nem érvényesülnek a mindennapi gyakorlatban.
Nem találtam olyan információra, hogy Kovács 12 éves (véemeszes) politikai pályafutása alatt bármikor is alapos kisebbségjogi, vagy összehasonlító-jogi jelentést készített volna a délvidéki/vajdasági nemzeti kisebbségek, vagy éppen a magyarok helyzetéről. Arról sem, hogy Vajdaságban hogyan „érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?” Még a pártja számára sem.
Az ET PKGY számára egy sokrétű, alapos, korrekt és előremutató jelentés elkészítése nagyon összetett szakmai és politikai feladat, de nem utolsó sorban felelősség is. Bizonyos értelemben alkotó hozzáállást is követel – a nemzetközi jog szempontjából is – a nemzeti kisebbségi jogok további alakításához/alakuláshoz Európában. Ezért nem véletlen, hogy Kovács már jelezte, „azt szeretné, ha december elején a bizottsági ülésen a jó szakemberek szakértelméből merítenénk, és ez alapján készülne a jelentés”.
Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – a beszámoló szerbiai vonatkozásában – beárnyékolja azonban (az is), hogy pártja (a VMSZ/BMC) hatalmi koalícióban van a Szerb Haladó Párttal (CNC), illetve részese a jelenlegi fekete-vörös hatalomnak.
Október 11-én érkezett a hír, miszerint „Szerbia visszaesett a CIVICUS nemzetközi szervezet azon listáján, amelyen a polgári szabadságjogok érvényesülését vizsgálják. Mint arra a belgrádi Građanske inicijative [Polgári kezdeményezések] civil szervezet közleményében rámutatott, csorbultak az alapvető szabadságjogok, így Magyarország és Ukrajna mellett Szerbia is a legveszélyeztetettebb országok élmezőnyébe került.” Milyen lehet akkor – ezen belül – a nemzeti kisebbségi jogok értékelése?
Nagy kérdés, hogy ilyen terhekkel lehet-e/képes lesz-e Kovács tárgyilagos és/vagy pártatlan jelentést készíteni Szerbia vonatkozásában a nemzeti kisebbségek és a vajdasági magyarság helyzetéről?
Az sem kizárható és nem keltene meglepetést, ha a tavaszra esedékes szerbiai parlamenti választásokon Kovács (mivel már „2007 közepétől képviselő a Szerbiai Képviselőházban”) nem jutna mandátumhoz, így megszűnne tagsága a szerb küldöttségben, a jelentést pedig valaki más készítené el…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme
Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >
Már nem az én városaim
De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >
„A rezsimnek vége van”!
A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >
Az inga kileng a szélsőjobb fele
Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >
A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (3.)
A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >
A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (2.)
A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >
Remény és félelem
Ezekben a zűrzavaros napokban kéz a kézben jár a remény és a félelem. Az egyik nap >
A 2024-es év magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (1.)
Ilyenkor, év elején szokásos számot vetni az elmúlt év eseményeivel, értékelni azokat és megfogalmazni az újévtől >
Leleplezték az eltitkolt félelmet
Az értelmiségiek nem győzték hangoztatni, hogy őket nem érdekli a politika. Most pedig az egyetemisták kimondták >
Mintha nem is ugyanabban az országban élnénk
Valamiképpen így volt ez 1968-ban is, az egyetemista tüntetések idején. Csakhogy akkor akadt egy Bosnyák István, >