2019. november 12. kedd
Ma Jónás, Renátó, Jozafát névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Kovács Elvira jelentést készít

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – a beszámoló szerbiai vonatkozásában – beárnyékolja azonban (az is), hogy pártja (a VMSZ/BMC) hatalmi koalícióban van a Szerb Haladó Párttal (CNC), illetve részese a jelenlegi fekete-vörös hatalomnak. Bozóki Antal:

Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) alelnökét választották meg az Európa nyelvi, etnikai, kulturális és nemzeti sokszínűségének megóvásáért felelős jelentéstevőnek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ET PKGY) őszi ülésszakán. (Kovács a párt köztársasági képviselőjeként lett tagja Szerbia küldöttségnek az ET PKGY-ben.)

A jelentéstevő feladata – Kovács elmondása szerint –, hogy „az erről szóló indítvány alapján megvizsgálja, a Kisebbségi Keretegyezményt (a nemzeti kisebbségek védelméről – B. A.) ratifikáló országok megfelelően alkalmazzák-e a Keretegyezményben foglaltakat, tehát a kisebbségekhez tartozók hogyan érzik magukat, érzik-e változott valami”.

Az 1998. február 1-jén hatályba lépett Keretegyezményhez Szerbia 2001. május 1-jén csatlakozott, azzal, hogy az ország számára az év szeptember 1-jén lépett hatályba (54 megjegyzéssel).

A tagállamok a Keretegyezményben vállalt kötelezettségeinek „végrehajtását” az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (ET MB) „kíséri figyelemmel” (24. Cikk).  A részes államok vállalták, hogy „teljes körű tájékoztatást nyújtanak azokról a törvényhozói és egyéb intézkedésekről, amelyeket a Keretegyezményben felsorolt elvek hatályosulásáért tettek” (25. Cikk).

A legutóbbi jelentések csak azokkal a tagállamokkal foglalkoztak, amelyek még nem ratifikálták a Kisebbségi keretegyezményt, miután tavaly januárban Kovácsot választották meg az esélyegyenlőségi és megkülönböztetési bizottság elnökének, indítványozta, hogy készüljön egy olyan jelentés, amely azokra az országokra koncentrál, amelyek ratifikálták a 95-ös keretegyezményt, és ezáltal derüljön ki, hogyan alkalmazzák az egyezményt, illetve ratifikálása milyen eredményeket hozott a kisebbségek számára – olvasható a jelentéstevő megválasztásáról szóló írásban

Kovács elmondása szerint úgy került a jelentéstevő szerepébe, hogy Miren Gorrotxategi baszk jelentéstevő, akit erre a feladatra az esélyegyenlőségi bizottság megválasztott, a spanyolországi választások óta „nem tagja ennek a bizottságnak, ezért új jelentéstevőt kellett választani”.

– A titkárság és a bizottsági tagok többsége úgy gondolta, miután az elnök asszony többségében nemzeti kisebbségi témákkal foglalkozik, ő készítse el a jelentést. Így lettem jelentéstevő – magyarázta Kovács a megválasztásának körülményeit. Vagyis: aki javasolta a jelentéstételt, az készítse is el.

Kétségtelenül fontos jelentésről van szó, amely elkészítésének a határideje (2020) „június végén lejár”. A beszámolónak tartalmaznia kellene azt is, hogy Szerbia milyen intézkedéseket tett a Keretegyezmény gyakorlati alkalmazásáért, illetve, hogy annak rendelkezései hogyan érvényesülnek, vagy nem érvényesülnek a mindennapi gyakorlatban.

Nem találtam olyan információra, hogy Kovács 12 éves (véemeszes) politikai pályafutása alatt bármikor is alapos kisebbségjogi, vagy összehasonlító-jogi jelentést készített volna a délvidéki/vajdasági nemzeti kisebbségek, vagy éppen a magyarok helyzetéről. Arról sem, hogy Vajdaságban hogyan „érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?” Még a pártja számára sem.

Az ET PKGY számára egy sokrétű, alapos, korrekt és előremutató jelentés elkészítése nagyon összetett szakmai és politikai feladat, de nem utolsó sorban felelősség is. Bizonyos értelemben alkotó hozzáállást is követel – a nemzetközi jog szempontjából is – a nemzeti kisebbségi jogok további alakításához/alakuláshoz Európában. Ezért nem véletlen, hogy Kovács már jelezte, „azt szeretné, ha december elején a bizottsági ülésen a jó szakemberek szakértelméből merítenénk, és ez alapján készülne a jelentés”.  

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – a beszámoló szerbiai vonatkozásában – beárnyékolja azonban (az is), hogy pártja (a VMSZ/BMC) hatalmi koalícióban van a Szerb Haladó Párttal (CNC), illetve részese a jelenlegi fekete-vörös hatalomnak. 

Október 11-én érkezett a hír, miszerint „Szerbia visszaesett a CIVICUS nemzetközi szervezet azon listáján, amelyen a polgári szabadságjogok érvényesülését vizsgálják. Mint arra a belgrádi Građanske inicijative [Polgári kezdeményezések] civil szervezet közleményében rámutatott, csorbultak az alapvető szabadságjogok, így Magyarország és Ukrajna mellett Szerbia is a legveszélyeztetettebb országok élmezőnyébe került.” Milyen lehet akkor – ezen belül – a nemzeti kisebbségi jogok értékelése?

Nagy kérdés, hogy ilyen terhekkel lehet-e/képes lesz-e Kovács tárgyilagos és/vagy pártatlan jelentést készíteni Szerbia vonatkozásában a nemzeti kisebbségek és a vajdasági magyarság helyzetéről?

Az sem kizárható és nem keltene meglepetést, ha a tavaszra esedékes szerbiai parlamenti választásokon Kovács (mivel már „2007 közepétől képviselő a Szerbiai Képviselőházban”) nem jutna mandátumhoz, így megszűnne tagsága a szerb küldöttségben, a jelentést pedig valaki más készítené el…

 

2019. október 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább

Hulló vasak

Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >

Tovább

Átverve és megalázva

Az illető arról nem írt, hogy a ketrecbe zárt városon kívül az Erdogan látogatás más aspektusait >

Tovább

Orban és Victor

Johannis (és Orban) sikerét a következetesség, a lassú, de folyamatos építkezés hozta el, az, hogy kitartottak >

Tovább

„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!

Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a >

Tovább

Miért fontos, hogy mi történik a kurdokkal?

Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és >

Tovább

Hontalan hazafi!

Itt születtem, itt nőttem fel, itt volt az első szerelem, mégis ez egy idegen hely nekem. >

Tovább

Egy írót nem az igazságai jellemeznek, hanem a dilemmái

Manapság főleg a vörös terrort ostorozzák, a fehérnek megbocsájtanak. Ebben az esszében azonban nem ez a >

Tovább

A kép mutatói

Az, hogy berúgott és betépett senkiháziak élvezik a pénzért vásárolt szexet: visszataszító. S az, hogy ezt >

Tovább

Demeter Szilárdnak már megint mindenről a pofozkodás jut eszébe

Mert az Irodalmi Magazin léte arra bizonyíték, hogy az, ami nem feltétlenül értékes, érdekes, szükségszerű, az >

Tovább