Ma Hugó, Agád névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!
Miért nem alkalmazzák a hatályos jogszabályokat?
Bozóki Antal
A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem felül kellene vizsgálnia a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatát a Belgrádba központosított közszolgálatokban, közvállatokban, a közigazgatásban és az igazságügyben általában, Vajdaság egész területén. Ennek eredményét az MNT elé kellene terjeszteni állásfoglalás és a szükséges intézkedések megtétele végett. A testület vezetősége nem mondhatja, hogy ez nem a törvényes kötelezettsége/az illetékessége. Ez alól nem térhet ki! Bozóki Antal:
Hosszú halogatás után a szabadkai kataszteri hivatal is elkezdte alkalmazni azt a központi utasítást, hogy amennyiben valamelyik ügyfél idegen nyelven nyújt be szerződést tulajdonjog átírása céljából valamelyik területi kataszteri hivatalhoz, akkor az adott kataszteri hivatalnak azt le kell küldenie Belgrádba. A kataszteri hivatalok központja kiadja a hivatalos fordításra, majd miután az elkészül, akkor kerül vissza eljárásba az ingatlan-átruházásról szóló szerződés – írja a Szabad Magyar Szó.
Ez az eljárás nyilvánvalóan hosszú ideig tart, és közvetlenül sért több törvényt és az alkotmányt is – mondta az internetes portálnak Józsa László szabadkai ügyvéd, a Magyar Mozgalom elnökségének a tagja.
– Ez tehát azt jelenti, hogy aki él azon alkotmányos és törvényben rögzített jogával, hogy kisebbségi nyelven okiratokat nyújtson be közigazgatási hatósághoz, mint amilyen a kataszteri hivatal is, az azt a következményt vonja magára, hogy az ő ügye mellékvágányra kerül, és mindaddig nem fejeződik be, amíg a magyar, vagy más kisebbségi nyelven benyújtott szerződés szerbre történő hivatalos fordítása el nem készül, ez pedig hosszú hónapokig is eltarthat – mondta Józsa és kiemelte, hogy ez számos joghátrányt eredményezhet az ügyfél részére, hiszen visszaélés révén akár el is úszhat neki az az ingatlanja, amit a kataszter az említett eljárási rend szerint hosszú hónapokon keresztül elmulaszt beírni.
Józsa beadvánnyal fordult a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságához – melynek maga is tagja – és kérte a bizottság sürgős összehívását, valamint intézkedések foganatosítását javasolta a hatalmi szerveknél: panasz megtételét a Köztársasági Földmérési Intézet központjánál, a tartomány összes földhivatalában és a földhivatalokat felügyelő minisztériumnál, a Köztársasági és a Tartományi Ombudsman tájékoztatását, alkotmányossági panasz megtételét, valamint közbenjárást a végrehajtó hatalom egyéb szintjein.
A magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatával kapcsolatban – elsősorban a közhivatalokban és -vállalatokban, községi és tartományi szinten is, valamint a közigazgatásban és a szabálysértési eljárásban – már huzamosabb ideje panasz van. Lassan ugyanis kiszorul a hivatalos használatból. Leginkább azokban a közhivatalokban, -vállalatokban és szervekben, amelyek köztársasági szinten központosítva lettek, mint például a nyugdíjbiztosítás alap, a villanygazdaság, a vízgazdálkodás, a kataszter, stb.
Ezeknek a többségében sok esetben nem alkalmazzák, illetve különböző téves magyarázatokkal igyekeznek megkerülni a nemzeti kisebbségek nyelvének hivatalos használatára vonatkozó alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, valamint a községi alapszabályokba foglalt egyenrangú használatának alkalmazását is.
A Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat (SZVK) újvidéki központja a (2019. június 20-ai keltezésű) válaszában, arra a levélre, amelyben a Rácz Szabó László, a zentai székhelyű Magyar Polgári Szövetség elnöke azt kérte, hogy „a havi áramszolgáltatásra vonatkozó számlát és egyéb dokumentációt, figyelmeztetéseket és felhívásokat, amelyeket a SZVK a fogyasztóknak-adósoknak küld, az anyanyelvén, illetve magyar nyelven kézbesítsék, ezt válaszolta: „A nemzeti kisebbségek jogainak szabadságainak védelméről szóló törvény nem kötelezi a közvállalatokat, hogy a szolgáltatásaik utáni számlát annak a nemzeti kisebbségnek a nyelvén adják ki, amelyik az említett törvény 11. szakaszával összhangban hivatalos használatban van” (a levél 3. bekezdése).
A SZVK tévesen hivatkozik a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény 11. (terjedelmes) szakaszára a hivatalos nyelv- és íráshasználatról.
Az említett törvény 11. szakaszának 4. bekezdése ugyanis úgy fogalmaz, hogy a „nyelv hivatalos használata alatt értendő” egyebek mellett „a nemzeti kisebbségi nyelv használata a közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szervek és a polgárok közötti kommunikációban”.
Ebből a rendelkezésből egyértelműen az következik, hogy a közvállalat a nemzeti kisebbségi polgárokkal folytatott kommunikációban köteles alkalmazni a nemzeti kisebbség nyelvét is, amely az adott önkormányzat területén hivatalos használatban van. Márpedig Zenta község „alapszabály javaslatának” 6. szakaszában azt írja, hogy a „község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”.
A SZVK másik téves tolmácsolása/értelmezése (a válaszlevél 4. bekezdése), hogy a „Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat a számla kiadásakor nem közmegbízatást végez”.
Jogászi vélemény szerint „a munka- és egyéb szervezetek közmegbízása alatt meghatározott jogszabályok meghozatalát kell érteni és a polgárok jogairól, kötelezettségeikről és az egyének illetve jogi személyek jogairól való döntéshozatalt a közigazgatási eljárásban”.
Közszolgálati számla kiadásakor éppen a polgárok kötelezettségeinek, fizetési kötelezettségének a meghatározásáról van szó, egyfajta közigazgatási eljárásban, ami úgyszintén a polgárokkal való kommunikálás része.
Fontos hangsúlyozni, hogy „a közszolgálat ’kifelé’, vagyis a polgárok és más szervezetek felé, nem pedig a szervezeten belül nyilvánul meg”.
Ez azt jelenti, hogy a közvállalat, amikor a közvállalat a polgárokkal és szervezetekkel kommunikál – pld. számlát ad ki – akkor közmegbízást végez és köteles alkalmazni a nemzeti kisebbségek nyelvét is.
A hivatalos nyelv- és íráshasználati törvény is – a 2. szakasz 2. bekezdésében – egyébként ezt írja:
„Hivatalos nyelv- és íráshasználatnak minősül, jelen törvény értelmében, a közvállalatok és közszolgálatok, valamint más szervezetek munkájában alkalmazott nyelv- és íráshasználat is, ha azok a jelen törvényben meghatározott teendőket látják el.”
Mivel a polgárokkal való kommunikálás közmegbízásnak minősül, a SZVK köteles a villanyszámlát a nemzeti kisebbségek nyelvén is kiadni. Egyébként SZVK közvállalatként van nyilvántartva, amit a neve is mutat!
A Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat válaszlevélből (is) az következik: szeretné elkerülni/megkerülni a nemzeti kisebbségi nyelvek alkalmazást a munkájában. Ez ellentétben van, úgy a szerb alkotmánnyal, mint az említett törvényekkel és a községi alapszabályokkal. Ha a SZVK kibújna ez alól a kötelezettség alól, az a nemzeti kisebbségi nyelvi jogsérelmek lavináját/hivatalos használata gyakorlatának további megszűnését indíthatja el. Az pedig már egyenesen botrányos, hogy a beadványokat Belgrádba küldik fordítani, miközben a községekben is vannak hivatalos magyar nyelvi fordítók!
Vannak, akik emlékeznek még arra, amikor a villanyszámlák ötnyelvűek voltak az egész tartomány területén! (Most hatnyelvűnek kellene lenni, mivel a horvát nyelv is egyenrangú lett a hivatalos használatban, illetve megfelelő számú nyelvűnek, a községi alapszabályokkal összhangban.)
Az egyenrangú használatból mostanra joghátrány lett a magyar nyelv hivatalos használata! Választ kell kérni a hatalmi szervektől, hogy akkor most hivatalos használatban van-e a magyar nyelv- és írás, vagy a gyakorlatban hatályon kívül helyzeték a vonatkozó törvényeket?
A konkrét esetben Józsa László azonban téved abban, hogy a polgárnak a hosszadalmas kataszteri eljárás miatt „akár el is úszhat az ingatlanja”. A szabadkai kataszteri hivatal is köteles ugyanis a munkájában biztosítani a városi alapszabály 9/1 szakasza rendelkezésének alkalmazását, miszerint „a város területén egyenrangú hivatalos használatban van a szerb, a horvát, valamint a magyar nyelv és írás”. Hogy ez a gyakorlatban miért nincs így, és miért kell az „idegen nyelven” (sic!) benyújtott szerződést Belgrádba küldeni fordításra, azt a közigazgatási felügyelőségnek ki kellene vizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni.
Emellett tudni kell azt is, hogy a kataszternek minden beérkezett beadványt be kell iktatnia és a megjelölt ingatlani tulajdonlapot széljegyzettel ellátni. Az időrendi sorrendben következő beadványról csak az után lehet/szabad dönteni miután az előzővel kapcsolatos határozat jogerős lett. Így nem állhat fenn annak veszélye, hogy a kisebbségi nyelven készült beadvány fordítása miatt bárkinek is „elússzon” az ingatlanja. Ha viszont ez – hivatali visszaélés miatt – mégis megtörténik, akkor már a bűnügyi jogszabályokat kell alkalmazni.
A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem felül kellene vizsgálnia a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatát a Belgrádba központosított közszolgálatokban, közvállatokban, a közigazgatásban és az igazságügyben általában, Vajdaság egész területén. Ennek eredményét az MNT elé kellene terjeszteni állásfoglalás és a szükséges intézkedések megtétele végett.
A testület vezetősége nem mondhatja, hogy ez nem a törvényes kötelezettsége/az illetékessége. Ez alól nem térhet ki!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Aki á-t mond, mondjon bé-t is”!
Ismereteim szerint – hosszú idő után – ez az első eset, hogy egy magyar párt határozottan >
Hitler elégedetten bólogat a sírjában
A kormányközeli Magyar Nemzet szerint a náci fasizmust veszélyétől többé nem kell tartanunk, mert „letűnt a >
Pártideológiát szolgál a színház (is)?
Most ismét két színházat biztosított be magának újabb négy évre a pártírónő, a „mi Miránk” (Mirjana >
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot
El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani >
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >