2024. március 19. kedd
Ma József, Bánk névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

Miért nem alkalmazzák a hatályos jogszabályokat?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem felül kellene vizsgálnia a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatát a Belgrádba központosított közszolgálatokban, közvállatokban, a közigazgatásban és az igazságügyben általában, Vajdaság egész területén. Ennek eredményét az MNT elé kellene terjeszteni állásfoglalás és a szükséges intézkedések megtétele végett. A testület vezetősége nem mondhatja, hogy ez nem a törvényes kötelezettsége/az illetékessége. Ez alól nem térhet ki! Bozóki Antal:

Hosszú halogatás után a szabadkai kataszteri hivatal is elkezdte alkalmazni azt a központi utasítást, hogy amennyiben valamelyik ügyfél idegen nyelven nyújt be szerződést tulajdonjog átírása céljából valamelyik területi kataszteri hivatalhoz, akkor az adott kataszteri hivatalnak azt le kell küldenie Belgrádba. A kataszteri hivatalok központja kiadja a hivatalos fordításra, majd miután az elkészül, akkor kerül vissza eljárásba az ingatlan-átruházásról szóló szerződés – írja a Szabad Magyar Szó.

Ez az eljárás nyilvánvalóan hosszú ideig tart, és közvetlenül sért több törvényt és az alkotmányt is – mondta az internetes portálnak Józsa László szabadkai ügyvéd, a Magyar Mozgalom elnökségének a tagja.

– Ez tehát azt jelenti, hogy aki él azon alkotmányos és törvényben rögzített jogával, hogy kisebbségi nyelven okiratokat nyújtson be közigazgatási hatósághoz, mint amilyen a kataszteri hivatal is, az azt a következményt vonja magára, hogy az ő ügye mellékvágányra kerül, és mindaddig nem fejeződik be, amíg a magyar, vagy más kisebbségi nyelven benyújtott szerződés szerbre történő hivatalos fordítása el nem készül, ez pedig hosszú hónapokig is eltarthat  – mondta Józsa és kiemelte, hogy ez számos joghátrányt eredményezhet az ügyfél részére, hiszen visszaélés révén akár el is úszhat neki az az ingatlanja, amit a kataszter az említett eljárási rend szerint hosszú hónapokon keresztül elmulaszt beírni.

Józsa  beadvánnyal fordult a Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Bizottságához – melynek maga is tagja – és kérte a bizottság sürgős összehívását, valamint intézkedések foganatosítását javasolta a hatalmi szerveknél: panasz megtételét a Köztársasági Földmérési Intézet központjánál, a tartomány összes földhivatalában és a földhivatalokat felügyelő minisztériumnál, a Köztársasági és a Tartományi Ombudsman tájékoztatását, alkotmányossági panasz megtételét, valamint közbenjárást a végrehajtó hatalom egyéb szintjein.

A magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatával kapcsolatban – elsősorban a közhivatalokban és -vállalatokban, községi és tartományi szinten is, valamint a közigazgatásban és a szabálysértési eljárásban – már huzamosabb ideje panasz van. Lassan ugyanis kiszorul a hivatalos használatból. Leginkább azokban a közhivatalokban, -vállalatokban és szervekben, amelyek köztársasági szinten központosítva lettek, mint például a nyugdíjbiztosítás alap, a villanygazdaság, a vízgazdálkodás, a kataszter, stb.

Ezeknek a többségében sok esetben nem alkalmazzák, illetve különböző téves magyarázatokkal igyekeznek megkerülni a nemzeti kisebbségek nyelvének hivatalos használatára vonatkozó alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, valamint a községi alapszabályokba foglalt egyenrangú használatának alkalmazását is.

A Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat (SZVK) újvidéki központja a (2019. június 20-ai keltezésű) válaszában, arra a levélre, amelyben a Rácz Szabó László, a zentai székhelyű Magyar Polgári Szövetség elnöke azt kérte, hogy „a havi áramszolgáltatásra vonatkozó számlát és egyéb dokumentációt, figyelmeztetéseket és felhívásokat, amelyeket a SZVK a fogyasztóknak-adósoknak küld, az anyanyelvén, illetve magyar nyelven kézbesítsék, ezt válaszolta: „A nemzeti kisebbségek jogainak szabadságainak védelméről szóló törvény nem kötelezi a közvállalatokat, hogy a szolgáltatásaik utáni számlát annak a nemzeti kisebbségnek a nyelvén adják ki, amelyik az említett törvény 11. szakaszával összhangban hivatalos használatban van” (a levél 3. bekezdése).

A SZVK tévesen hivatkozik a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény 11. (terjedelmes) szakaszára a hivatalos nyelv- és íráshasználatról.

Az említett törvény 11. szakaszának 4. bekezdése ugyanis úgy fogalmaz, hogy a „nyelv hivatalos használata alatt értendő” egyebek mellett „a nemzeti kisebbségi nyelv használata a közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szervek és a polgárok közötti kommunikációban”.

Ebből a rendelkezésből egyértelműen az következik, hogy a közvállalat a nemzeti kisebbségi polgárokkal folytatott kommunikációban köteles alkalmazni a nemzeti kisebbség nyelvét is, amely az adott önkormányzat területén hivatalos használatban van. Márpedig Zenta község „alapszabály javaslatának” 6. szakaszában azt írja, hogy a „község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”.

A SZVK másik téves tolmácsolása/értelmezése (a válaszlevél 4. bekezdése), hogy a „Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat a számla kiadásakor nem közmegbízatást végez”.

Jogászi vélemény szerint „a munka- és egyéb szervezetek közmegbízása alatt meghatározott jogszabályok meghozatalát kell érteni és a polgárok jogairól, kötelezettségeikről és az egyének illetve jogi személyek jogairól való döntéshozatalt a közigazgatási eljárásban”.

Közszolgálati számla kiadásakor éppen a polgárok kötelezettségeinek, fizetési kötelezettségének a meghatározásáról van szó, egyfajta közigazgatási eljárásban, ami úgyszintén a polgárokkal való kommunikálás része.

Fontos hangsúlyozni, hogy „a közszolgálat ’kifelé’, vagyis a polgárok és más szervezetek felé, nem pedig a szervezeten belül nyilvánul meg”.

Ez azt jelenti, hogy a közvállalat, amikor a közvállalat a polgárokkal és szervezetekkel kommunikál – pld. számlát ad ki – akkor közmegbízást végez és köteles alkalmazni a nemzeti kisebbségek nyelvét is.

A hivatalos nyelv- és íráshasználati törvény is – a 2. szakasz 2. bekezdésében – egyébként ezt írja:

„Hivatalos nyelv- és íráshasználatnak minősül, jelen törvény értelmében, a közvállalatok és közszolgálatok, valamint más szervezetek munkájában alkalmazott nyelv- és íráshasználat is, ha azok a jelen törvényben meghatározott teendőket látják el.”

Mivel a polgárokkal való kommunikálás közmegbízásnak minősül, a SZVK köteles a villanyszámlát a nemzeti kisebbségek nyelvén is kiadni. Egyébként SZVK közvállalatként van nyilvántartva, amit a neve is mutat!

A Szerbiai Villanygazdaság Közvállalat válaszlevélből (is) az következik: szeretné elkerülni/megkerülni a nemzeti kisebbségi nyelvek alkalmazást a munkájában. Ez ellentétben van, úgy a szerb alkotmánnyal, mint az említett törvényekkel és a községi alapszabályokkal. Ha a SZVK kibújna ez alól a kötelezettség alól, az a nemzeti kisebbségi nyelvi jogsérelmek lavináját/hivatalos használata gyakorlatának további megszűnését indíthatja el. Az pedig már egyenesen botrányos, hogy a beadványokat Belgrádba küldik fordítani, miközben a községekben is vannak hivatalos magyar nyelvi fordítók!

Vannak, akik emlékeznek még arra, amikor a villanyszámlák ötnyelvűek voltak az egész tartomány területén! (Most hatnyelvűnek kellene lenni, mivel a horvát nyelv is egyenrangú lett a hivatalos használatban, illetve megfelelő számú nyelvűnek, a községi alapszabályokkal összhangban.)

Az egyenrangú használatból mostanra joghátrány lett a magyar nyelv hivatalos használata! Választ kell kérni a hatalmi szervektől, hogy akkor most hivatalos használatban van-e a magyar nyelv- és írás, vagy a gyakorlatban hatályon kívül helyzeték a vonatkozó törvényeket?

A konkrét esetben Józsa László azonban téved abban, hogy a polgárnak a hosszadalmas kataszteri eljárás miatt „akár el is úszhat az ingatlanja”. A szabadkai kataszteri hivatal is köteles ugyanis a munkájában biztosítani a városi alapszabály 9/1 szakasza rendelkezésének alkalmazását, miszerint „a város területén egyenrangú hivatalos használatban van a szerb, a horvát, valamint a magyar nyelv és írás”. Hogy ez a gyakorlatban miért nincs így, és miért kell az „idegen nyelven” (sic!) benyújtott szerződést Belgrádba küldeni fordításra, azt a közigazgatási felügyelőségnek ki kellene vizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

Emellett tudni kell azt is, hogy a kataszternek minden beérkezett beadványt be kell iktatnia és a megjelölt ingatlani tulajdonlapot széljegyzettel ellátni. Az időrendi sorrendben következő beadványról csak az után lehet/szabad dönteni miután az előzővel kapcsolatos határozat jogerős lett. Így nem állhat fenn annak veszélye, hogy a kisebbségi nyelven készült beadvány fordítása miatt bárkinek is „elússzon” az ingatlanja. Ha viszont ez – hivatali visszaélés miatt – mégis megtörténik, akkor már a bűnügyi jogszabályokat kell alkalmazni.

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem felül kellene vizsgálnia a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatát a Belgrádba központosított közszolgálatokban, közvállatokban, a közigazgatásban és az igazságügyben általában, Vajdaság egész területén. Ennek eredményét az MNT elé kellene terjeszteni állásfoglalás és a szükséges intézkedések megtétele végett.

A testület vezetősége nem mondhatja, hogy ez nem a törvényes kötelezettsége/az illetékessége. Ez alól nem térhet ki!

 

2019. október 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mindenki feleljen a saját tetteiért!

A fotón (Nyilas) mögött jól látszik,  a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >

Tovább

Hátha nem lesz csendes

Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >

Tovább

Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban

Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >

Tovább

Vigyázz, jön a vonat!

De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >

Tovább

Hátha!

Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >

Tovább

Pásztort választott magának a VMSZ nyája!

Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >

Tovább

Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!

A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy  valamiféle >

Tovább

Sonja Biserko: „Szerbia állandó feszültségben él”

“Szerbia soha nem volt távolabb az európai értékektől. A decemberi választásokon a rezsim megmutatta igazi arcát >

Tovább

„Rendtevés” vagy megúszni vágyás?

Sokba került a vajdasági magyaroknak Pásztor, Lovas és a VMSZ felsőoktatási ámokfutása. A számonkérhetőség a néhai >

Tovább

Lovas Ildikó “bukása” kapcsán

Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >

Tovább

Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?

Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >

Tovább

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább