Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy részének a valóságtartalma viszont már erősen vitatható. Bozóki Antal:

A budapesti Budapesti Olimpiai Központ (BOK) Sportcsarnokban szeptember 29-én megtartotta XXVIII. kongresszusát a Fidesz.

A „határon túli barátok nevében”, Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, „kérték”, hogy – bizonyára az előre megírt forgatókönyv szerint – köszöntse az egybegyűlteket. (Miért nem szólalhattak fel a többi határon túli pártok képviselői? Jelen voltak egyáltalán?)

 Az alig több mint tíz perces beszéde elején, Pásztor „rendkívül sikeresnek ítélte meg azt az időt, ami a múlt kongresszustól idáig mögöttünk van”.

A vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatban hangoztatta, hogy „ma, a határon túl Szerbiában, közel 100 év után, nem jelent hátrányt magyarnak lenni, hanem pontosan fordítva. Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni, aminek a legjobb bizonyítéka, tisztelt Kongresszus, az, hogy azok, akik nem magyarnak születtek, azok is ma szeretnének magyarokká válni”.

Kitért a magyar kormány kiemelt támogatásaira, és arra, hogy „az, ami ebben a tekintetben történt az utóbbi években, az pár évvel ezt megelőzően, vagy azt megelőzően, elképzelhetetlen volt”.

– Ebben a térségben talán nincsen két olyan nép, amelyiknek a közös történelme olyan mértékben volt terhelt, mint a magyar-szerb történelmi múlt. Ettől függetlenül, egy folyamatos bizalomépítés eredményeképpen, ma azt mondhatjuk el, hogy a két ország és a két nép közötti viszony soha nem volt ennyire kiegyensúlyozott és jó, mint ma.

Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek nyitott gondok. Ez nem azt jelenti, hogy sétagaloppban lehet végighaladni a jövőn, de megteremtődött a föltétele és a lehetősége annak, hogy egy nyitott, nyílt, a kölcsönös megbecsülésen alapuló párbeszéd keretein belül tudjuk ezeket a kérdéseket kezelni. […] Mindenféleképpen ez az út, amit közösen megtettünk, azt gondolom, hogy példaértékű lehet, európai példaként is szolgálhat – jelentette ki Pásztor.

 Szerbia uniós csatlakozásával kapcsolatban a haladó véemeszes elnök azt mondta, hogy ennek „erőteljes magyar támogatása, magyarországi támogatása, megkérdőjelezhetetlen és hangos volt, akkor is, amikor mások erről nem mondtak mondatot. Ez, azt gondolom, hogy nem csak Szerbiának nagyon fontos, hanem az ott élő magyar közösségnek is, de ugyanakkor fontos Magyarországnak is” – magyarázta Pásztor.

– A bővítés vonatkozásában új lehetőséget látunk, új esélyt látunk abban, hogy Magyarország portfóliójába kerül az európai szomszédságpolitika és bővítéspolitika kérdése.

Hiszünk abban, hogy az a gáncsoskodás, amire, legyek őszinte, mindannyian föl voltunk készülve, sikertelen fog lenni és az igazság győzni fog, és mi fogjuk irányítani, nemzetként Magyarország fogja irányítani a(z) innen delegált biztoson keresztül a bővítést.

Ez azért fontos, mert végre olyan bővítési biztosa lesz az Európa Bizottságnak, aki abban érdekelt, hogy sikeres legyen. Eddig olyan bővítési biztosok voltak, akik azért jártak Belgrádba, hogy elmondják, mit miért nem lehet. El kell, hogy jöjjön az idő és el fog jönni az az idő, amikor ez meg fog fordulni – jövendölte Pásztor.

Beszéde végén a VMSZ elnöke felette a kérdést, hogy  „egy határon túli magyar politikus vajon mért avatkozik bele, mért mond mondatot  az önkormányzati választásokról” (Magyarországon)? Válaszában elmondta: „Ez a vajdasági magyaroknak is hihetetlenül fontos, mivel nem mindegy kik lesznek a polgármesterek, hogyan alakulnak a testvérvárosi kapcsolatok”.   

A VMSZ pártelnök (picit hangosra sikeredett)  felszólalása/felolvasása a Fidesz kongresszuson a délvidéki/vajdasági médiában nem talált különösebb visszhangra. Ezen nem is kell különösebben csodálkozni, mivel valójában megerősítette pártjának a Fidesz politikájával való teljes összefonódást. Szerinte „a Fidesz ma egy olyan közösségi támogatásnak örvend, amely példáját ritkítja” és „mára megkerülhetetlen alakítójává vált az európai politikai folyamatoknak”.

A VMSZ szócsövének tartott Magyar Szó napilap Pásztor beszédének csak a rövidített változatát közölte, mégpedig a kongresszusról készült „szerkesztőségi összefoglalóban”. Ez részben meglepőnek is mondható, mivel a lap nem ritkán egész oldalas interjúkat is közöl(t) vele. A Szabad Magyar Szó a Fidesz konferenciáról készült hírben, miszerint újraválasztották Orbán Viktort a párt elnökének, a VMSZ vezetőjét meg sem említi, a párthoz közeli Vajdaság Ma pedig úgy számol be róla, hogy „Pásztor István is felszólalt”.

A vajdasági magyar médiában különben az utóbbi időben szinte megszűntek a politikai elemzések, kommentárok, ami ugyancsak az uralkodó állapotokra utal. Egyedül a DélHír portál fűzött megjegyzést a Pásztor által elmondottakhoz, mégpedig ahhoz a részhez, amelyben a pártvezér hangoztatja, hogy „ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”.

– Pásztor István szavainak valóban van némi igazságtartalma, ha azokat a VMSZ szemüvegén keresztül nézzük. Elég csak Pásztor István példáját venni: ő maga a tartományi  parlamentben tölt be vezető politikai szerepet, idősebb fia Pásztor Bálint hosszú évek óta köztársasági parlamenti képviselő és frakcióvezető, míg kisebb fia Brüsszelben politizál, ahol a VMSZ-Fideszes Deli Andor EP képviselő állandó munkatársaként keres több ezer eurót havonta.

Vagyis a Pásztor családnak láthatóan csupán előnye származott a Szerbiában való magyar kisebbségi létből, na de mi van velünk, a maradék 200 ezerrel?! – kérdezi indokoltan a DélHír.

Az igazsághoz tartozik, hogy Szerbiában a magyarok közül nem csak Pásztor István és hozzátartozói élveznek előnyt, de a VMSZ több tisztségviselője is.

Hogy miből is áll(na) a magyarok előnye Szerbiában, azt Pásztor a kongresszuson már nem részletezte, egyetlen tényt nem hozott fel ennek igazolására, így a kongresszusi küldöttek sem tudhatják. Állítását csupán azzal kívánta „bizonyítani”, hogy „azok, akik nem magyarnak születtek, azok is ma szeretnének magyarokká válni”. A résztvevők ezt (is) tapssal jutalmazták. Nagy kérdés viszont, amire nem tudjuk a pontos választ, hogy azok közül, akik igénylik a magyar állampolgárságot, mennyien „szeretnének magyarokká válni”, és hányan éppen azért igénylik, hogy Nyugatra kívánnak távozni Szerbiából?

Hogy előny-e vagy hátrány magyarnak lenni Szerbiában összefüggésbe hozható egyebek között azzal is, hogy „joghátrányt eredményez, ha a közigazgatási hatósághoz kisebbségi nyelven nyújtjuk be az okiratot!” Ezt azonban Pásztor már nem említette.

 A magyar-szerb viszonyok állásával kapcsolatban Pásztor egy kicsit visszafogottabban, mondhatni diplomatikusabban fogalmazott, mint általában a vezető magyar politikusok szoktak, mondván, hogy „a két ország és a két nép közötti viszony soha nem volt ennyire kiegyensúlyozott és jó, mint ma”. „Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek nyitott gondok” – tette hozzá. Azt azonban, hogy mik ezek a „gondok”, tovább már nem részletezte.

Pásztor támogatta azt a hivatalos magyar álláspontot is, miszerint Szerbiát mielőbb (lehetőleg még 2025 előtt) és feltétel nélkül csatlakoztatni kell az Európai Unióhoz. Reményei szerint „Magyarország fogja irányítani a(z) innen delegált biztoson keresztül a bővítést”.  Ez azonban egyelőre még eldöntetlen kérdés, mivel Várhelyi Olivér, az új magyar biztosjelölt meghallgatására még ez után kerül(het) sor.

Ezen kívül, tudni kell azt is, hogy a biztosok esküt tesznek az Európai Uniónak, vagyis kötelesek a közösen kialakított (és nem az országuk) politikáját képviselni. Pásztor, tehát, vagy nem ismeri az Európai Unió működését, vagy – politikai poénszerzés érdekében – tévesen tájékoztatta a Fideszeseket és a nyilvánosságot, hogy „Magyarország fogja irányítani a bővítést”.

Ha ezt a szempontot is tekintetbe vesszük, kérdés, hogy Magyarországnak, de a vajdasági magyaroknak is megfelel-e egyáltalán az, hogy magyar jelöltje legyen az új szomszédságpolitikai és bővítéspolitikai tárcának? Nem lett volna okosabb (és hasznosabb/célszerűbb) ezt a megbízást átengedni valamelyik másik országnak, amelyik tárgyilagosabban kérte volna számon Szerbiától a csatlakozási feltételek teljesítését – köztük a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését?

Beszédét Pásztor azzal a kérdéssel zárta, hogy határon túli politikusként „miért avatkozik az önkormányzati választásokba” Magyarországon? Lehet, hogy a Fideszes küldötteknek tetszett a fejtegetése, de hogy a magyarországi választóknak nem, az szinte biztosra vehető. Ha a délvidéki és a magyarországi városok kapcsolatai attól függenek, hogy a polgármester Fideszes és haladó véemeszes legyen, akkor bizony ezek a kapcsolatok nem testvérvárosiak és tartósak sem lesznek!

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy részének a valóságtartalma viszont már erősen vitatható.  

 

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A közgáz és a színiakadémia

A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >

Szerbiában hanyatlik a demokrácia

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Baloldal és gyermekbalett

„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |