2019. november 14. csütörtök
Ma Aliz, Vanda, Huba, Klementina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A rendszerváltás árvái

Végel László
Végel László

Lassan kiderül, hogy a szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett. Azok lettek a rendszerváltás árvái, akik szinte naponta vívódnak a saját lelkiismeretükkel, mivel szebb jövőben reménykedtek, és a kleptokapitalizmusban kötöttek ki. Végel László:

2019. július 10., szerda

A belgrádi Politika közli Aleksandar Vučić az Elit és a plebsz című, bizonyára nagy port felkavaró cikkét, hiszen az államelnök a legdurvább szavakkal ment neki az elitnek, amellyel kapcsolatban a nemzetét lebecsülő fasizmust emlegetett. Nem tartozom az elmúlt évtizedekben rosszul vizsgázó pozícionált elit védelmezői közé. Lassan kiderül, a lázadó elit a rendszerváltásban olyan ellentmondások hálójába került, amelyből ma sem tud kiszabadulni. Nem a nacionalista író-prófétákra gondolok, akik másokat biztattak arra, hogy menjenek a frontra, miközben nacionalista mannával etették a népet, most pedig bűntudat nélkül figyelhetik a Nyugatra menekülő ifjúságot és a szegénységben tengődő népet. Ha van lelkiismeretük, akkor bocsánatot kérnének a nemzetüktől. Nem is azokra gondolok, akik meghúzódtak a szélárnyékban, akiknek Tito rendszere villát ajándékozott, s 1989 után az egyik napról a másikra a kommunizmus mártírjainak kiáltották ki magukat, s váratlanul a demokrácia és a szabadság nagy ígéreteivel hozakodtak elő, de midőn kiderült, hogy mindez csak puszta ígéret maradt, gyorsan visszahátráltak a szocialista korszakban felépített elefántcsonttoronyba. Ők minden rendszerhez alkalmazkodnak. Mostanság egymással versenyezve bizonygatják, hogy nincs más dolguk, csak a szövegírás, és valóban szorgalmasan sorolják fel szenvelgéseiket, úgyhogy még a költészet is csip-csup ügyek raktárja lett. Azokról sem szólok, akik örökké hallgattak, mindig bólogattak, minden rendszerben találtak maguknak kényelmes „otthont”. Kicsit patrióták voltak – de mértékkel. Kicsit nacionalisták – de mértékkel. A szerbiai viszonyokat illetően tehát hajlok arra, amivel Mirko Kovač jellemezte az elmúlt harminc év értelmiségi elit nagy részéről az Elit rosszabb, mint a csőcselék című könyvében. Nincs tehát szándékomban védeni az elitet, azonban Vučić érvrendszerre mégis riasztó, hiszen nem egy eszmei értékrend (konzervatív, szocialista, liberális) szerint osztja fel vagy marasztalja el az elitet, hanem aszerint, hogy ki a kormánypárti és ki nem az. Aki nem az, az szerinte a népakarat ellen van. Ez az elitellenes populizmus természetesem nem szerbiai találmány, terjed az egész Európában. Főleg annak keleti részén. Aki nem csatlakoznak hozzá, azokat egyszerűen marginalizálják, még a nevüket is elfelejtik. Nem hiszem, hogy baloldali értelmiségi manapság kormánypárti lehet, hiszen ennek a kormánynak semmi köze sincs a baloldalhoz. A liberális értelmiségi sem lehet Szerbiában rendszerpárti, hiszen a rendszer egyre inkább autokrata színezetet ölt magára. De a jobboldali konzervatív sem tud megbékélni a populista narratívával. Lassan kiderül, hogy a szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett. Azok lettek a rendszerváltás árvái, akik szinte naponta vívódnak a saját lelkiismeretükkel, mivel szebb jövőben reménykedtek, és a kleptokapitalizmusban kötöttek ki.

 

2019. szeptember 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább

Hulló vasak

Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >

Tovább

Átverve és megalázva

Az illető arról nem írt, hogy a ketrecbe zárt városon kívül az Erdogan látogatás más aspektusait >

Tovább

Orban és Victor

Johannis (és Orban) sikerét a következetesség, a lassú, de folyamatos építkezés hozta el, az, hogy kitartottak >

Tovább

„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!

Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a >

Tovább

Miért fontos, hogy mi történik a kurdokkal?

Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és >

Tovább

Hontalan hazafi!

Itt születtem, itt nőttem fel, itt volt az első szerelem, mégis ez egy idegen hely nekem. >

Tovább