2019. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Tusványosról - utólag

„Út a keresztény szabadság korszakába”?

„A magyarság helyzete példaértékű Szerbiában”?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is csak arra szolgáltak, hogy kitöltsék a programot, hogy „részt vegyenek”/ott legyenek. A délvidéki résztvevők ismét csak azt hangoztatták: „A magyarság helyzete példaértékű Szerbiában”. Hogy a valóságban milyen, arról viszont a hallgatóság nem értesült, de (sajnos) most sem ez volt a fontos. Bozóki Antal:

„Lecsöngött” a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) (is), amelyen „nemzetpolitikai” és „európai politikai kérdéseket” feszegettek a (meghívott) előadók.

A július 23-a és 28-a megrendezett, egyesek szerint „nemzetpolitikai szabadegyetem”, mások szerint az „Egy a tábor” jelszó alatt szervezett Fideszes „dzsembori” fő eseménye az idén is Orbán Viktor magyar kormányfő – „Tusványos 30-éves állandó részvevőjének és alapítójának” – („program”)beszéde volt, amelyre a zárónapon került sor.

Orbán Viktor a rendezvényen elmondta „mit gondol a világban zajló folyamatokról, és hogy mit hoz a jövő Közép-Európának”.

A magyar miniszterelnök beszédének lényege, hogy „újra kell szervezni az államot, liberális demokrácia helyett illiberális demokráciát kell kiépíteni. […] Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam.” Hogy ez pontosan mit jelent bizonyára csak a kormányfő számára érthető.

Emellett, Orbán meghirdette a „keresztény szabadság védelmét”, amely szerinte „két fronton is támadás alatt áll”.  –  Belső támadásként értékelhető az a hozzáállás, amely fel akarja adni a keresztény kultúrát. Kívülről a migráció jelenti a veszélyt – magyarázta a miniszterelnök.

A Magyar Szó tudósítója ezt a „politikát” útnak értelmezte „a keresztény szabadság korszakába”. Már az is kérdés azonban, hogy lehet-e egyáltalán minősíteni a szabadságot, mint keresztény, iszlám, buddhista stb.? A szabadság ugyanis csak általános fogalomként létezik, vagy nem létezik.

Nem kívánom a magyar kormányfő beszédét elemezni. Megtették ezt az orbáni politika nálamnál sokkal jobb ismerői.  Annyi azonban ide kívánkozik, hogy ez a felszólalás is megosztotta a nyilvánosságot.

– A magyarországi ellenzék természetszerűen nem ért egyet a magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédének tartalmával – írta az MTI. Magyari Péter újságíró szerint „Orbán filozófiát csinált abból, hogy Felcsút Zrt.-vé változtatta az országot”. Egy másik újságíró, Kerner Zsolt, pedig egyenesen úgy értékelt, hogy „Orbán rossz filozófus, hazug politológus, de sikeres reklámszakember volt Tusványoson”.

A délvidéki/vajdasági magyar politikát Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) és a Tartományi Képviselőház elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, Kovács Elvira köztársasági parlamenti képviselő (a VMSZ alelnöke), Erdődi Edvina, az MNT alelnöke, és Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) elnöke képviselték.

Tusványoson – az információk szerint – egyetlen vajdasági ellenzéki magyar politikus sem volt jelen.  Bizonyára nem is kapott meghívást. Nehogy véletlenül megbomoljon az egyszólamúság, amire a fenti névsorból (is) következtetni lehet.

Pásztor István ez alkalommal is csak nagy általánosságokban beszélt: „A vajdasági magyar közösség életének forgatókönyve olyan elemekkel gyarapodott az elmúlt években a magyar kormány támogatásának köszönhetően, amilyenek nem voltak benne öt évvel ezelőtt”.

Szerbiában a magyar közösség a társadalom megbecsült része, felnéznek rá a szülőföldhöz való ragaszkodás miatt is, fogalmazott Pásztor, s nagy eredménynek nevezte, hogy nem hangzott el Szerbiában olyan mondat a közelmúltban, amelyben politikai kockázatként élte volna meg a magyarságot a szerb többség. – Szerbia és Magyarország olyan szintre emelte kapcsolatait, amilyen soha nem volt korábban, a vérrel átitatott történelmi múlt ellenében, állapította meg a haladó VMSZ elnöke.

A Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárral tartott  közös sajtótájékoztatón bejelentették, hogy „a magyart kormány július 8-án meghozott döntése értelmében a vajdasági magyar közösség újabb, mintegy 1,7 milliárd forint támogatási összeget kap különféle fejlesztésekre, felújításokra”. 

Ebből is látszik, hogy a haladó VMSZ (Pásztor) politikáját Orbán a magyarországi adófizetők pénzéből táplálja. A kérdés csupán, hogy meddig? 

Hajnal Jenő a Közigazgatási és közösségi önkormányzataink címmel megtartott panelbeszélgetésen „büszkén számot be arról”, hogy „a Kárpát-medencében egyedülállóan, mi tudtuk megvalósítani mindazt, amely valamennyi határon túli kisebbségben élő közösségnek a legnagyobb vágya, hogy kisebbségi önkormányzata, kulturális autonómiája legyen”.

A jelenlévők túlnyomó többsége azonban nem tud(hat)ja, hogy ez a „kulturális autonómia” is korlátozott és főleg az adminisztrálásban, a magyarországi pénzek elosztásában és a vémeszes káderek tisztségbe emelésében/kinevezésében nyilvánul meg.

Egyébként azt sem tudni, hogy Hajnal ennek is a „megvalósításához” mivel járul hozzá? A délvidéki/vajdasági magyarságnak ugyanis az elnökösködése előtt már fejlettebb önkormányzata volt, aminek a megnyirbálása ellen nem lépett fel.

– Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke kiemelt fontosságúnak nevezte a kisebbségi cselekvési terv elfogadását és alkalmazását Szerbiában, melyet az európai csatlakozás egyik feltételeként hozott meg az állam, annak ellenére, hogy az európai integráció pillanata ma még távoli célnak tűnik – olvasható a tusványosi tudósításban.

Az EU-csatlakozás „egyik feltétele” alatt Kovács a nemzeti kisebbségi akciótervet érti, amelyről szakmai és ellenzéki politikai körökben az a vélemény, hogy nem rendezi a vajdasági magyarok megoldásra váró kérdéseit/problémáit. A hallgatóság azonban erről bizonyára egyáltalán nem vagy alig halott.

Erdődi Edvina sem mondott semmi újat. Felszólalása a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében elnevezésű program keretében abban merült ki, hogy „Vajdaságban tovább tart a Szerbia által 2016-ban elfogadott EU-csatlakozási feltételek nyomán garantálandó kisebbségi és szabadságjogok érvényesítése”. Hogy ebből – a vitatott tervből – mi valósult meg és mi nem, hogy mi maradt ki belőle, arról viszont lehetne vitatkozni.

Sóti Attila „beszámolt arról, hogy a Jogi Kar továbbra is nehezíti a magyar anyanyelvű hallgatójelöltek felvételizését”. „Arra is felhívta a figyelmet, hogy az évente 120-150, Újvidéken felvételiző magyar hallgató közül az idén végre a Karra is felvételiztek ketten” (sic!).

Azt azonban – az idézett írás szerint – Sóti nem mondta, hogy a hatalmi koalícióban részes VMSZ képtelen betartatni a jogszabályok által biztosított anyanyelven való felvételizést! Így most már végveszélybe került a magyar jogász utánpótlás (is).

Tusványoson csak az „rúghat labdába”, akit előre meghívnak, ezek pedig a Fideszhez közeli Kárpát-medencei magyar politikusok, tisztségviselők, vagyis a Fidesz fiókpártjainak képviselői.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort Orbán Viktor politikájának a függvényében rendezik meg. Azért kerül rá évente sor, hogy a magyar miniszterelnök elmondhassa – Urbi et Orbi / Rómának és az egész földkerekségnek – a „történelmi jelentőségű beszédeit”, és hogy a Kárpát-medencei magyar vezetők is beszámoljanak arról, amit hallani szeretne.

Olyan (egyszólamú) rendezvényről van szó, amelyen nincsen párbeszéd, vélemények/elképzelések ütköztetése! Csak „panelbeszélgetés” van, amelyen a felszólaló valamely témáról elmondja az általa képviselt párt álláspontját, véleményét.

A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is csak arra szolgáltak, hogy kitöltsék a programot, hogy „részt vegyenek”/ott legyenek.

A délvidéki résztvevők ismét csak azt hangoztatták: „A magyarság helyzete példaértékű Szerbiában”. Hogy a valóságban milyen, arról viszont a hallgatóság nem értesült, de (sajnos) most sem ez volt a fontos.

 

2019. augusztus 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ez nem a miénk, mi itt megszállók vagyunk

Ebben a faluban, a templom előtt volt a gyülekezés. A parancsnokunk azt ígérte, hogy végre jöhetünk >

Tovább

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább