Ma Benedek, Bence, Miklós névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Tusványosról - utólag
„Út a keresztény szabadság korszakába”?
„A magyarság helyzete példaértékű Szerbiában”?
Bozóki Antal
A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is csak arra szolgáltak, hogy kitöltsék a programot, hogy „részt vegyenek”/ott legyenek. A délvidéki résztvevők ismét csak azt hangoztatták: „A magyarság helyzete példaértékű Szerbiában”. Hogy a valóságban milyen, arról viszont a hallgatóság nem értesült, de (sajnos) most sem ez volt a fontos. Bozóki Antal:
„Lecsöngött” a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) (is), amelyen „nemzetpolitikai” és „európai politikai kérdéseket” feszegettek a (meghívott) előadók.
A július 23-a és 28-a megrendezett, egyesek szerint „nemzetpolitikai szabadegyetem”, mások szerint az „Egy a tábor” jelszó alatt szervezett Fideszes „dzsembori” fő eseménye az idén is Orbán Viktor magyar kormányfő – „Tusványos 30-éves állandó részvevőjének és alapítójának” – („program”)beszéde volt, amelyre a zárónapon került sor.
Orbán Viktor a rendezvényen elmondta „mit gondol a világban zajló folyamatokról, és hogy mit hoz a jövő Közép-Európának”.
A magyar miniszterelnök beszédének lényege, hogy „újra kell szervezni az államot, liberális demokrácia helyett illiberális demokráciát kell kiépíteni. […] Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam.” Hogy ez pontosan mit jelent bizonyára csak a kormányfő számára érthető.
Emellett, Orbán meghirdette a „keresztény szabadság védelmét”, amely szerinte „két fronton is támadás alatt áll”. – Belső támadásként értékelhető az a hozzáállás, amely fel akarja adni a keresztény kultúrát. Kívülről a migráció jelenti a veszélyt – magyarázta a miniszterelnök.
A Magyar Szó tudósítója ezt a „politikát” útnak értelmezte „a keresztény szabadság korszakába”. Már az is kérdés azonban, hogy lehet-e egyáltalán minősíteni a szabadságot, mint keresztény, iszlám, buddhista stb.? A szabadság ugyanis csak általános fogalomként létezik, vagy nem létezik.
Nem kívánom a magyar kormányfő beszédét elemezni. Megtették ezt az orbáni politika nálamnál sokkal jobb ismerői. Annyi azonban ide kívánkozik, hogy ez a felszólalás is megosztotta a nyilvánosságot.
– A magyarországi ellenzék természetszerűen nem ért egyet a magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédének tartalmával – írta az MTI. Magyari Péter újságíró szerint „Orbán filozófiát csinált abból, hogy Felcsút Zrt.-vé változtatta az országot”. Egy másik újságíró, Kerner Zsolt, pedig egyenesen úgy értékelt, hogy „Orbán rossz filozófus, hazug politológus, de sikeres reklámszakember volt Tusványoson”.
A délvidéki/vajdasági magyar politikát Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) és a Tartományi Képviselőház elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, Kovács Elvira köztársasági parlamenti képviselő (a VMSZ alelnöke), Erdődi Edvina, az MNT alelnöke, és Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) elnöke képviselték.
Tusványoson – az információk szerint – egyetlen vajdasági ellenzéki magyar politikus sem volt jelen. Bizonyára nem is kapott meghívást. Nehogy véletlenül megbomoljon az egyszólamúság, amire a fenti névsorból (is) következtetni lehet.
Pásztor István ez alkalommal is csak nagy általánosságokban beszélt: „A vajdasági magyar közösség életének forgatókönyve olyan elemekkel gyarapodott az elmúlt években a magyar kormány támogatásának köszönhetően, amilyenek nem voltak benne öt évvel ezelőtt”.
Szerbiában a magyar közösség a társadalom megbecsült része, felnéznek rá a szülőföldhöz való ragaszkodás miatt is, fogalmazott Pásztor, s nagy eredménynek nevezte, hogy nem hangzott el Szerbiában olyan mondat a közelmúltban, amelyben politikai kockázatként élte volna meg a magyarságot a szerb többség. – Szerbia és Magyarország olyan szintre emelte kapcsolatait, amilyen soha nem volt korábban, a vérrel átitatott történelmi múlt ellenében, állapította meg a haladó VMSZ elnöke.
A Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárral tartott közös sajtótájékoztatón bejelentették, hogy „a magyart kormány július 8-án meghozott döntése értelmében a vajdasági magyar közösség újabb, mintegy 1,7 milliárd forint támogatási összeget kap különféle fejlesztésekre, felújításokra”.
Ebből is látszik, hogy a haladó VMSZ (Pásztor) politikáját Orbán a magyarországi adófizetők pénzéből táplálja. A kérdés csupán, hogy meddig?
Hajnal Jenő a Közigazgatási és közösségi önkormányzataink címmel megtartott panelbeszélgetésen „büszkén számot be arról”, hogy „a Kárpát-medencében egyedülállóan, mi tudtuk megvalósítani mindazt, amely valamennyi határon túli kisebbségben élő közösségnek a legnagyobb vágya, hogy kisebbségi önkormányzata, kulturális autonómiája legyen”.
A jelenlévők túlnyomó többsége azonban nem tud(hat)ja, hogy ez a „kulturális autonómia” is korlátozott és főleg az adminisztrálásban, a magyarországi pénzek elosztásában és a vémeszes káderek tisztségbe emelésében/kinevezésében nyilvánul meg.
Egyébként azt sem tudni, hogy Hajnal ennek is a „megvalósításához” mivel járul hozzá? A délvidéki/vajdasági magyarságnak ugyanis az elnökösködése előtt már fejlettebb önkormányzata volt, aminek a megnyirbálása ellen nem lépett fel.
– Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke kiemelt fontosságúnak nevezte a kisebbségi cselekvési terv elfogadását és alkalmazását Szerbiában, melyet az európai csatlakozás egyik feltételeként hozott meg az állam, annak ellenére, hogy az európai integráció pillanata ma még távoli célnak tűnik – olvasható a tusványosi tudósításban.
Az EU-csatlakozás „egyik feltétele” alatt Kovács a nemzeti kisebbségi akciótervet érti, amelyről szakmai és ellenzéki politikai körökben az a vélemény, hogy nem rendezi a vajdasági magyarok megoldásra váró kérdéseit/problémáit. A hallgatóság azonban erről bizonyára egyáltalán nem vagy alig halott.
Erdődi Edvina sem mondott semmi újat. Felszólalása a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében elnevezésű program keretében abban merült ki, hogy „Vajdaságban tovább tart a Szerbia által 2016-ban elfogadott EU-csatlakozási feltételek nyomán garantálandó kisebbségi és szabadságjogok érvényesítése”. Hogy ebből – a vitatott tervből – mi valósult meg és mi nem, hogy mi maradt ki belőle, arról viszont lehetne vitatkozni.
Sóti Attila „beszámolt arról, hogy a Jogi Kar továbbra is nehezíti a magyar anyanyelvű hallgatójelöltek felvételizését”. „Arra is felhívta a figyelmet, hogy az évente 120-150, Újvidéken felvételiző magyar hallgató közül az idén végre a Karra is felvételiztek ketten” (sic!).
Azt azonban – az idézett írás szerint – Sóti nem mondta, hogy a hatalmi koalícióban részes VMSZ képtelen betartatni a jogszabályok által biztosított anyanyelven való felvételizést! Így most már végveszélybe került a magyar jogász utánpótlás (is).
Tusványoson csak az „rúghat labdába”, akit előre meghívnak, ezek pedig a Fideszhez közeli Kárpát-medencei magyar politikusok, tisztségviselők, vagyis a Fidesz fiókpártjainak képviselői.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort Orbán Viktor politikájának a függvényében rendezik meg. Azért kerül rá évente sor, hogy a magyar miniszterelnök elmondhassa – Urbi et Orbi / Rómának és az egész földkerekségnek – a „történelmi jelentőségű beszédeit”, és hogy a Kárpát-medencei magyar vezetők is beszámoljanak arról, amit hallani szeretne.
Olyan (egyszólamú) rendezvényről van szó, amelyen nincsen párbeszéd, vélemények/elképzelések ütköztetése! Csak „panelbeszélgetés” van, amelyen a felszólaló valamely témáról elmondja az általa képviselt párt álláspontját, véleményét.
A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is csak arra szolgáltak, hogy kitöltsék a programot, hogy „részt vegyenek”/ott legyenek.
A délvidéki résztvevők ismét csak azt hangoztatták: „A magyarság helyzete példaértékű Szerbiában”. Hogy a valóságban milyen, arról viszont a hallgatóság nem értesült, de (sajnos) most sem ez volt a fontos.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >
„Vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére”!
A szerepeket kiosztották. A médiák sötétséget árasztanak, a halom félelmet. Slobodan Simić A Gyurkovics Virág által vállalt feladat >
Ódzkodva dicsérik a kisisteneket, a végén beállnak a sorba
Nekem is a torkomon akad a szó, amikor a politikusok a fiatalokat dicsérik. Bizonyára van rá >