Ma Diána, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Száz év vendégszeretet
Szerbia és Magyarország kockázatot nem ismerő, bátor és önzetlen cselekedeteiről
Hiszen mi másról is tanúskodik majd a száz esztendővel utánunk élőknek Jinglak Sinavatra egykori thaiföldi miniszterelnök-asszony és Nikola Gruevszki valamikori macedón miniszterelnök befogadása? Az a bátor tett, amely nem ismert kockázatot akkor, amikor a hazájában bíróság elé állított politikusoknak útlevelet és oltalmat nyújtott! Kocsis Árpád (Autonómia):
Amikor száz esztendő múlva valaki visszatekint azokra az évekre, amelyekben nekünk békességben, erkölcsi nagyságban és gyarapodásban élnünk adatott, nem mondhat majd mást, mint hogy az európai nemzetek közül baráti magatartásban, az üldözöttek és megszomorítottak védelmezésében és vigasztalásában, hovatovább emberségben és – a görögség és korai kereszténység szép példájához híven – vendégszeretetben (philoxenia) messze két ország tűnt ki: Szerbia és Magyarország.
Meglehet a messzi korok elfogulatlan kutatója harmadikként megemlíti majd Olaszországot is, amely köztudattan a menekültek nagy barátja, hiszen politikájával – miszerint egyetlen olyan hajót sem enged kikötni a partjain, amely menekülteket vett föl a fedélzetére, s ezáltal ezreket tántorít el attól, hogy pokoli életkörülményeiktől menekülve a tengeren való átkelést merészeljék – alkalmasint több száz emberéletet kímél meg a vízbe fúlástól. Matteo Salvini úr, aki ennek a nemes politikának az élő megtestesülése, ily módon a filantrópia pápánál is szentatyább képviselőjeként vonul be az íródó történelembe.
De vissza a példamutatást kereső jövőbe!
Hiszen mi másról is tanúskodik majd a száz esztendővel utánunk élőknek Jinglak Sinavatra egykori thaiföldi miniszterelnök-asszony és Nikola Gruevszki valamikori macedón miniszterelnök befogadása? Az a bátor tett, amely nem ismert kockázatot akkor, amikor a hazájában bíróság elé állított politikusoknak útlevelet és oltalmat nyújtott! Az az önzetlenség, amely arra sarkallta a magyar hatóságokat, hogy Montenegrón és Szerbián át menekítsék a jobb sorsra érdemes miniszterelnököt, az a törődés és az ügy iránti elkötelezettség, hogy menekültkérelmének elfogadását meggyorsítsák, s addig is messzemenő kényelmet és biztonságot nyújtsanak neki!
Ha nem piros betűvel írják a jövő lapjaira a szerb államfő szavait, miszerint „Az útlevél nem valami szent dolog” („Pasoš nije neka svetinja”), akkor ne is írják, akkor ne is legyen, öntse nyakon utódainkat a Pannon-tenger!
Mert hiszen hiába áltatnánk magunkat azzal, hogy száz esztendő múlva nem lesznek olyanok, akik Szerbia és Magyarország vendégszeretetét elvitatják. Akik csupán rosszakaratból és irigységből a két ország múltjának befeketítésén fáradoznak majd lankadatlan erővel. Akik a határszélen fölhúzott szögesdrót kerítéssel, a menekültek éheztetésével, rendszeres ütlegelésével és azzal hozakodnak elő, hogy a még befogadott menekültek ellen is nemtelen hecckampány zajlott. Akik nem átallják majd olyan fényben beállítani a két megbuktatott miniszterelnök befogadását, mintha Szerbia és Magyarország csak a tehetőseket és hatalmasakat látná szívesen, a kicsiket és erőtleneket pedig szétszóratná, megtöretné és pusztulni hagyná. Ám aki valóban veszi majd a fáradságot, hogy a korunkban elmerüljön és egyedül helyesen fogja föl a történéseket, nem juthat ilyen kósza képzetekre. Akik e tettekbe kivételezést vagy valamiféle hátsó szándékot látnak bele, valamiféle ügyeskedést, bizniszt, azok csakugyan ferdén értelmezik a keresztény kultúrát és a nemzeti vendégszeretetet.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Alászolgája Főnök, s respekt
Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >
Szerelmünk volt és mostohánk lett
Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >
Requiem a vajdmagy sajtószabadságért
Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >
Jelzők zűrzavarában
„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >
Magyar-magyar párbeszéd?
Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >
Meghaltatok
Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >
A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett
Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >
Nyári emlék
10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >
Az abszurd, "amiben élsz"
Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >
A miniszterelnök nem magánember
Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >
Topolya, Tanyaszínház, VMSZ
Mindenesetre undorítónak tartom, amit a párt tesz ezzel a picinyke megmaradt vajdasági magyarsággal! Szurkolok, hogy minél >
Az új osztály nem bocsájtja meg a kormánynak, ha megtűri a békétlenkedést
A melósok örüljenek, ha egyáltalán kapnak munkát. Az engedetlen értelmiségiek nem olyan fontosak, többségük könnyen megvásárolható. >