2019. szeptember 18. Szerda
Ma Diána, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Sinkó Ervin, a legnagyobb hontalan magyar író

Végel László
Végel László

Elismerem: az új nemzedékeknek joguk van felejteni, nem is ez a gondom, hanem az, hogy nemcsak a múlt egyik vagy a másik szála tűnt el, hanem a Nagy Kisebbségi Exodussal egyidőben elveszett a múlt. Végel László:

2019. május 19., vasárnap

Anikó tervezi a holnapi napot: menjünk ki a Mirogoj temetőbe Sinkó Ervin sírjához, javasolja. A két évvel ezelőtt zágrábi vendégszereplésünk alkalmával Vlaho Bogišić, az Enciklopédiai Intézet igazgatója kalauzolt ki bennünket oda. A sírhely előtt döbbentem gondoltam arra, hogy mi vajdasági magyarok alaposan elbántunk Sinkó Ervinnel. Igaz, mondhatná bárki, akadnak alkalmi emlékezések, néhányan még emlékezünk rá, de nem ez a perdöntő, hanem az, hogy a Sinkó képviselte szellemiség veszett ki. Nagyon hiányzik Bosnyák István, aki ébren tartotta ezt a szellemiséget. Nem vádolok senkit. Elismerem: az új nemzedékeknek joguk van felejteni, nem is ez a gondom, hanem az, hogy nemcsak a múlt egyik vagy a másik szála tűnt el, hanem a Nagy Kisebbségi Exodussal egyidőben elveszett a múlt. A jövőre nézve nem merek ezzel kapcsolatban semmiféle következtetést levonni. Hogy valamiképpen megnyugtassam magam a bőröndömből elővettem Sinkó esszékötetét, s olvasgatni kezdtem a Krležáról szóló esszéjét. Sinkó felismerte Ady hontalanságát, amely szükségszerűen felbukkan a „fejlődésben elakadt, elmaradott népek nagy költőinél”. Nem csak Hölderlint, de Goethét is nyomasztotta, ám Krleža -írja Sinkó – egyensúlyt teremtett a kozmopolitizmus és a horvát világ között. Hajlok arra, hogy Sinkó saját vágyálmáról írt, ő kívánt megszabadulni. a hontalanságtól, de hiába. ő lett a legnagyobb hontalan magyar író.

 

 

2019. augusztus 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább

Topolya, Tanyaszínház, VMSZ

Mindenesetre undorítónak tartom, amit a párt tesz ezzel a picinyke megmaradt vajdasági magyarsággal! Szurkolok, hogy minél >

Tovább

Az új osztály nem bocsájtja meg a kormánynak, ha megtűri a békétlenkedést

A melósok örüljenek, ha egyáltalán kapnak munkát. Az engedetlen értelmiségiek nem olyan fontosak, többségük könnyen megvásárolható. >

Tovább