Ma Jácint, Réka, Hetény névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Elment a Pali
Bódis Gábor
Ezúttal nem Kanadába a fiához, hanem egy sokkal távolibb útra. Az egykori szabadkai világcsavargó lassan, de biztosan elfogyott a szabadkai szürkeségben. És megállapodott a félhomály a Megyeri-műhelyben.
Hosszú évek során folytattunk cserekereskedelmet: befizettem Magyarországon az öthetes lottóját (mindig ugyanazokat a számokat játszotta meg, talán mondani sem kell, sikertelenül) és hoztam neki csabai kolbászt. Egyszer nagyon leteremtett, amikor a kolbászt az Ideában vettem meg. Ő magyar kolbászt akart. Helyette kitűnő lekvárokkal ajándékozott meg. Nem sokan ismerték lekvárfőzési tehetségét, de a koronatanú biztonságával állítom: párját ritkító ízt tudott produkálni.
Ifjú és bohó korában megfordult Londonban és Párizsban. Főzött angolnak, németnek, franciának, hollandnak. Pikáns történetei a szakácskodás melletti szabadidős tevékenységéről macsós felhangot adtak a sztoriknak.
A legszívesebben a Braco Malagurskival töltött csajozós korszakára emlékezett. Braco volt a szépfiú, ő meg a háttérben hasznosította ottlétét.
Aztán elmaradtak a kalandozások, ittragadt. A politikában, a helyiben is kipróbálta a nem létező mozgásteret. Emlékszem, Kasza Jóska idejében, a VMSZ-hűségéért fejében kapott igazgatóbizottsági tagságot kapott. Olyan jelentős közműnél mint a Čistoča vagy valami hasonló. Aztán itt is kimutatta a foga fehérjét, azaz öngyilkos önfejűségét. Az utasításra fittyet hányva, a pártérdek ellen szavazott. Mert szerinte így kellett tennie. Nem sokáig maradt meg az anyagi mankóként szolgáló igazgatóbizottsági beosztása.
Ezzel akár egy hősies korszakot nyithatott volna meg, de a kötekedése alkati dolog volt és nem egy független ellenálló tudatos húzása.
A Strossmayer utcai fényképész műhely közben kezdett elárvulni. A digitális technika már nem a Pali világa volt. Még volt néhány fellángolás: egy filmforgatás, egy-két szabadkai nagyöreg szertartássá vált kávézgatása. De a régi Megyeri-féle fotók már csak az albumokban nosztalgiáztak.
Csökönyösen ragaszkodott egyre maradibb rögeszméihez. Orvoshoz nem volt hajlandó menni.
Az elmúlt telet, nem először, a fiánál vészelte át Kanadában.
Amikor visszatért, valami végleg elcsúszhatott. Mintha az életkedv párolgott volna el. Pedig még mennyit kötekedhetett volna.
Drága barátom, nyugodj békében!
De azért postafordultával írd már meg, hogy a jövő héten befizessem-e a lottót.
Következő cikk: Da li su Laban, Jutka i Simonović prouzvodi iste kuhinje?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fizessük ki a busz árát!
Ha az utasok kitekintenek a robogó ingyen buszoktól megtekinthetik a sárguló kukoricásokat. A napfarforgófejek kétségbeesett integetnek >
Más pénzéből adakoznak
A Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, ahogyan azt a Pásztor-fivérek a média segítségével >
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >
A VMSZ pszeudo-damaszkuszi útja
A VMSZ politikusainak retorikájában és a sajtóban ugyan érzékelhető némi elővigyázatos lazulás, de olyképpen mintha előzőleg >