2019. október 16. Szerda
Ma Gál, Margit, Hedvig névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Elment a Pali

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Ezúttal nem Kanadába a fiához, hanem egy sokkal távolibb útra. Az egykori szabadkai világcsavargó lassan, de biztosan elfogyott a szabadkai szürkeségben. És megállapodott a félhomály a Megyeri-műhelyben.

Hosszú évek során folytattunk cserekereskedelmet: befizettem Magyarországon az öthetes lottóját (mindig ugyanazokat a számokat játszotta meg, talán mondani sem kell, sikertelenül) és hoztam neki csabai kolbászt. Egyszer nagyon leteremtett, amikor a kolbászt az Ideában vettem meg. Ő magyar kolbászt akart. Helyette kitűnő lekvárokkal ajándékozott meg. Nem sokan ismerték lekvárfőzési tehetségét, de a koronatanú biztonságával állítom: párját ritkító ízt tudott produkálni.

Ifjú és bohó korában megfordult Londonban és Párizsban. Főzött angolnak, németnek, franciának, hollandnak. Pikáns történetei a szakácskodás melletti szabadidős tevékenységéről macsós felhangot adtak a sztoriknak.

A legszívesebben a Braco Malagurskival töltött csajozós korszakára emlékezett. Braco volt a szépfiú, ő meg a háttérben hasznosította ottlétét.

Aztán elmaradtak a kalandozások, ittragadt. A politikában, a helyiben is kipróbálta a nem létező mozgásteret. Emlékszem, Kasza Jóska idejében, a VMSZ-hűségéért fejében kapott igazgatóbizottsági tagságot kapott. Olyan jelentős közműnél mint a Čistoča vagy valami hasonló. Aztán itt is kimutatta a foga fehérjét, azaz öngyilkos önfejűségét. Az utasításra fittyet hányva, a pártérdek ellen szavazott. Mert szerinte így kellett tennie. Nem sokáig maradt meg az anyagi mankóként szolgáló igazgatóbizottsági beosztása.

Ezzel akár egy hősies korszakot nyithatott volna meg, de a kötekedése alkati dolog volt és nem egy független ellenálló tudatos húzása.

A Strossmayer utcai fényképész műhely közben kezdett elárvulni. A digitális technika már nem a Pali világa volt. Még volt néhány fellángolás: egy filmforgatás, egy-két szabadkai nagyöreg szertartássá vált kávézgatása. De a régi Megyeri-féle fotók már csak az albumokban nosztalgiáztak.

Csökönyösen ragaszkodott egyre maradibb rögeszméihez. Orvoshoz nem volt hajlandó menni.

Az elmúlt telet, nem először, a fiánál vészelte át Kanadában.

Amikor visszatért, valami végleg elcsúszhatott. Mintha az életkedv párolgott volna el. Pedig még mennyit kötekedhetett volna.

Drága barátom, nyugodj békében!

De azért postafordultával írd már meg, hogy a jövő héten befizessem-e a lottót.

 

2019. július 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább