2023. február 8. Szerda
Ma Aranka, Jeromos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

A Magyar Szó kálváriája folytatódik…

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A Magyar Szó impresszumában 2011. június 25-e óta Varjú Márta neve szerepel főszerkesztőként, s az általa jelzett időszakot immár méltán mondhatjuk a lap lezüllesztésének, dilettáns pártközlönnyé való alakításának. Az a nyomtatvány, ami ma Magyar Szó néven még mindig megjelenik, se nem objektív, se nem közéleti, se nem közszolgálati, se nem tájékoztató – se nem újság; a szó eredeti jelentésében meg pláne nem az. Bozóki Antal:

Május 10. – 20.

„Erőszakolják” a magyar nyelvet

„Többszörösen erőszakolták meg a magyar nyelvet” a zentai önkormányzati álláshirdetésben.

– A felsorolt munkahelyekre a munkaviszonyt öt időre  létesítik – ez az egyetlen mondat elolvasása után felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e értelme harcolni a magyar nyelvhasználatért, a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokért, ha az egyik legmagyarabb önkormányzat, a zentai ilyen és ehhez hasonló mondatokat tartalmazó álláshirdetést jelentet meg a honlapján.

Zenta Község Községi Közigazgatási Hivatala vezetőjének a helyettesét keresik ilyen módon, és ahogy a szövegből kiderül, ez nem más, mint „tisztség a másodok csoportból”.

 Az időközben „lejárt” álláshirdetésben számos nyelvi hiba van, amelyeket a Szabad Magyar Szó részletesen elemez.

A Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi–Közösségi Titkárság honlapján található adatok szerint Vajdaság 31 községében (a 45 közül), vagy a községekhez tartozó településeken hivatalos használatban van a magyar nyelv és írás.

Zentán az álláshirdetés magyar szövege – mivel „a szerb szöveg igen szép” – arra utal, hogy bizony „a legmagyarabb önkormányzatban” baj van a fordítószolgálattal. El lehet képzelni, hogy a többi községben milyen a helyzet.

 Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, valamint Sarnyai Rózsa Edit a községi közigazgatási hivatal vezetőjének május 15-i sajtótájékoztatóján – akik bizonyára pártfeladatul kapták, hogy a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokkal kapcsolatos „tévhiteket eloszlassák” – kiderült, hogy kétnyelvű anyakönyvi kivonatot „eddig lehetett igényelni (csak éppen azok nem voltak kétnyelvűek, leszámítva a nevet – a szerz. megj.)”, és hogy „a kétnyelvű anyakönyvi kivonat igényélése elektronikusan jelenleg nem működik”. (A szóban fogó pályázatot egyébként éppen a polgármester, Ceglédi Rudolf okl. építészmérnök írta alá!)[9] A Magyar Szó, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) pártszócsöve erről a problémáról úgy ír, mintha az csupán „híresztelés” lenne.

Óbecsén is hiába kérték a kétnyelvű anyakönyvi kivonatot, azt a választ kapták, hogy „nem engedi a dvojezično-t, hibát ír ki”. Személyes tapasztalatból tudom, hogy Újvidéken és Verbászon vannak ugyan kétnyelvű űrlapok, de azokat csak szerb nyelven és cirill betűs adatokkal adják ki.

A Magyar Nemzeti Tanács, vagy annak a nyelvhasználati bizottsága – ismereteim szerint – sajnos nem készített elemzést a magyar nyelv hivatalos használatáról a közigazgatásban. Egy ilyen elemzés nélkül a hivatalos nyelvhasználat területén viszont nem lehet továbblépni.

Az MNT még azzal sem foglalkozik, ami a törvényes hatásköre!   

Május 17.

A Magyar Szó kálváriája folytatódik…

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) ülései többnyire megrendezett színi előadásra hasonlítanak, amelynek a főszereplői a testület véemeszes, illetve a párt által támogatott tanácsnokai, a statisztái pedig a Magyar Mozgalomhoz (MM) tartozó tagok.

A testület 6. rendes ülése „nagyobb viták nélkül zajlott le”. A tudósításokból ítélve nagyobb szóváltásra a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete (TJGYT) elnökének lemondása és az új elnök kinevezése kapcsán került sor.

Újhelyi Lukács, a Magyar Szó TJGYT elnöke május 7-én kelt levelében lemondott tisztségéről.  A lemondólevelét „nem csatolták az anyaghoz”, ezért annak tartalmát az MNT tagjai nem ismerhették meg”.[14] Miután ezt  Zsoldos Ferenc kifogásolta, Hajnal Jenő, a testület elnöke  később mégis arra kérte Lulić Emilt, az MNT jogászát, hogy olvassa fel a levelet”.

A levélben Újhelyi azt írta, hogy „a második mandátumban a fizetéseket szerette volna növelni átlagban legalább 60 ezer dinárra, de ehhez sem az igazgató sem az MNT támogatását nem kapta meg. A hazai és a magyar támogatásoknak köszönhetően erre meglettek volna a források, de a leköszönő TJGYT-elnök szerint az igazgató inkább az irodisták számát növelte”.

Hajnal Jenő szerint viszont „egy olyan bizalmi kérdés merült fel a Magyar Szó vezetése és a TJGYT elnöke között, ami miatt neki lépnie kellett és meg kellett hoznia ezt a döntést”. Az MNT elnöke azt is mondta, hogy „életben van a létszámstop és a fizetések is be vannak fagyasztva”. Ezzel kapcsolatosan viszont felmerül a kérdés, hogy akkor Ökrész Rozália, a Kft. igazgatója hogyan, minek alapján növel(het)te az „irodisták számát”?

Az, hogy a Magyar Szó háza táján sok minden nincsen rendben, nem újdonság. 2016-ban a Magyar Szó 277 olvasója követelte „Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője, Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója, Újhelyi Lukács, a TJGYT elnöke és Hajnal Jenő, az MNT elnöke azonnali és visszavonhatatlan lemondását a fent felsorolt tisztségeikről. Mert: ELÉG VOLT!”.

Újhelyi lemondását az olvasók azért követelték, „mert férfihez és emberhez méltatlan módon zaklatta és fenyegette az általa vezetett testület hölgytagjait, mert nem tartotta tiszteletben a Magyar Szó Lapkiadó Kft. alapítói okiratát (holott tisztségénél fogva épp neki kellene elsősorban ügyelnie a szabályok és előírások betartására), mert felelősség terheli a Magyar Szóban kialakult helyzetért. Mert a színfalak mögé bújva, nyilvánosságot nem vállalva, önkényes diktátorként dönt kirúgásokról, leváltásokról, lefokozásokról, politikai és egzisztenciális kivégzésekről. Mert a VMSZ parancsára beállt a végrehajtók sorába. Mert tevékenysége káros és romboló nem csak a Magyar Szó, hanem egész közösségünk számára”. Az olvasók követelését azonban (akkor is) semmibe vették.

Az előző összetételű MNT (amelynek elnöke ugyancsak Hajnal Jenő volt), a 2016. február 27-i 15-i ülésén a Magyar Szó TJGYT elnöknek Újhelyi Lukács közgazdászt, tagnak pedig Bencsik Istvánt, a Pannon RTV újságíróját, Fremond Árpádot, a VMSZ parlamenti képviselőjét, dr. Nagy Imre egyetemi tanárt, Verebélyi Árpád plébánost, Urbán Zsuzsanna iskolaigazgatót, Erdődi Edvina jogászt (most az MNT alelnöke), Kókai Pétert, a Magyar Szó újságíróját (eltávolították a lapból, most a Sajtószabadság Alapítvány igazgatója), valamint Végvári Angéla grafikusmérnököt választotta.

A testület összetételéből is látszik, hogy a VMSZ tagok, illetve a párt bizalmát élvezők vannak abszolút többségben.

– A Magyar Szó impresszumában 2011. június 25-e óta Varjú Márta neve szerepel főszerkesztőként, s az általa jelzett időszakot immár méltán mondhatjuk a lap lezüllesztésének, dilettáns pártközlönnyé való alakításának. Az a nyomtatvány, ami ma Magyar Szó néven még mindig megjelenik, se nem objektív, se nem közéleti, se nem közszolgálati, se nem tájékoztató – se nem újság; a szó eredeti jelentésében meg pláne nem az – olvasható a vajdasági magyarság közéleti lapjának megszűnéséről szóló írásában.

Elég hosszú idő kellett Újhelyinek, hogy rájöjjön, ez a tisztség nem való neki. Zsoldos Ferenc az ülésen hangoztatta is, hogy „több korábbi döntése miatt őt is felelősség terheli, például újságírók elbocsátása kapcsán”.

Limburger Józsefről, TJGYT új elnökéről csak annyit közöltek, hogy „újvidéki okleveles jogász”, aki csakis a VMSZ bizalmát élvezheti, akárcsak Újhelyi a megválasztásakor. Nem sok köze lehet(ett) egyiknek sem a sajtóhoz! „A szavazáskor a Magyar Összefogás tagjai támogatták a TJGYT elnökének cseréjét, az ellenzék nemmel szavazott.”

A TJGYT (valójában igazgató bizottság) egy – ha jól emlékszem, még Józsa László MNT-i elnöksége idején – kitalált elnevezésű, teljesen elfogadhatatlan összetételű testület. A Magyar Szó Kft. igazgatóját és a főszerkesztőjét is az MNT választja meg. A VMSZ vagy nem bízik meg a kádereiben, vagy többszörös ellenőrzésre van szükség?

A Magyar Szó kálváriája sajnos – a magyar közösség és a szellemi élet kárára – folytatódik…

 

 

 

2019. május 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A jövő cserbenhagyott bennünket

A nyugalmazott tanárnővel abban is szót értettünk, hogy a kilencvenes évek baljósabbak voltak, mint a maiak, >

Tovább

„Razzia-emlékközpont épül Újvidéken”

Az Újvidéken készülő Razzia-emlékközpont ellen senkinek semmi kifogása nem lehet. A természetes azonban az lenne, ha >

Tovább

Balkáni road-movie

„Az élet egy road-movie”, amelyben a „nappalok és éjszakák átmenet nélkül torlódnak egymásba”, miközben „sebességváltó nélkül >

Tovább

Menekülés a politikamentes irodalomba

A kisebbségi író nyelve állandó kettős tükörben létezik, világa ettől lesz hiteles. Ez egyszerre a szegénység >

Tovább

Deli Andor nem támogatta, hogy bíróság vizsgálja ki az orosz háborús bűnöket

A Péterrévéről elszakadt fiatal képviselő, Deli Andor azóta több alkalommal is bizonyította, hogy nem a vajdasági >

Tovább

A Csillag

Manapság túl sok a tévedhetetlen, aki büszkén hirdeti, hogy a nyílegyenes nemzeti úton birtokolja az igazságot. >

Tovább

Nincsenek új megbotránkoztatók

Ritkul körülöttünk a levegő, emlékeztet Anikó. Arra gondolok, hogy az elmúlt egy-két évben sok közeli barátom >

Tovább

„Úgy lesz jó, ahogy lesz”?

Pásztor rádiónyilatkozata két csődöt jelentett be egyszerre: az egyik a szerbiai nemzeti kisebbségi politika csődje, hiszen >

Tovább

Mindig Nyugatra menj...

Nem vagyok Nyugat-imádó, de bevallom: jelenleg sajnos nincs más út, bármennyire is álmodozok arról, hogy legyen. >

Tovább

Senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre!

Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva >

Tovább

„Tordán elégedettek”?

Cikkírónk általában nem veszi magának a fáradtságot, hogy körülnézzen a faluban és elbeszélgessen az emberekkel arról, >

Tovább

A népszámlálási eredményekre várva

Nincs válasz a legfontosabb kérdésre: van-e ellenzéki program? Van-e baloldali vagy liberális alternatíva? Vagy pedig arról >

Tovább