2020. március 29. vasárnap
Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Magyar egyetemet a Vajdaságban!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Szerbia jelenleg se nem „normális”, se nem „demokratikus” állam. Pásztor és pártja már régen eltávolodtak a közösségétől, ezért ezt nem is képesek felmérni. Ilyen körülmények között az itteni magyarok mennyire érzik/érezhetik „hazájuknak” Szerbiát? A jövendölés nem túlságosan hálás dolog, de a szerbiai helyzet alakulásából arra lehet következtetni, hogy Pásztor Vučić rezsimjével együtt, vagy talán még előbb fog megbukni. Bozóki Antal:

Április 11.

Büszke-e Pásztorra a közösség?

Az újvidéki, Állítsuk meg az erőszakot! elnevezésű nagygyűlésen Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a haladó vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke „rámutatott arra, hogy az (Aleksandar Vučić szerb – B. A.) államfővel immár évtizedesnek mondható a barátsága és együttműködése, mely – mint arról folyamatosan megbizonyosodhatott ebben az időszakban – a kölcsönös elismerésen alapszik, azon az alapelven, hogy mindenki eleget tesz az ígéreteinek. Az ígéretek után a megvalósulás időszakába léphetett a szabadkai Y elágazás, az újvidéki Vajdasági Rádió és Televízió új székházának projektuma, a Népszínház felújítása, de másutt is utak épültek, iskolák újultak fel, kórházak modernizálása zajlott, megépült a BioSens Intézet, jelentős palicsi idegenforgalmi beruházás valósult meg – értékelte Pásztor.

– Szerbia a vajdasági magyarok hazája, büszke vagyok a közösségemre, mely hű az országhoz, készen áll arra, hogy nehézségekkel is megküzdjön annak érdekében, s egyetlen célja van: normális, demokratikus államban élni – hangsúlyozta a haladó VMSZ elnök.

Pásztor – a saját szavai szerint – „évtizedes barátságban” van Vučić szerb elnökkel, de részes a hatalmat gyakorló radikális/haladó/szocialista hatalmi szövetségben is. Ezzel elkötelezte magát és a sorsát is a radikálisból lett Szerb Haladó Párthoz (CNC) és annak vezetőjéhez kötötte. A politikában az ilyen kötődés veszélyes dolog, főleg amikor kisebbségi közösségről van szó.

A délvidéki/vajdasági magyarságnak Vučić-Dačić-Pásztor & company szövetségből semmi érdemleges haszna nem származott. Ezt már kezdettől fogva tudni lehetett.

– A véemesz elnöke által említett, a „megvalósulás időszakába léphetett” beruházásoknak már évekkel ezelőtt be kellett volna fejeződni;

– Szerbiában rosszabb az életminőség, mint Panamában, vagy Kazahsztánban,

– Szerbia gazdasága 2018-ban a „nyomor-index” szerint a 10. helyen van a világban;

– az ország több mint száz helységében november óta folynak a tiltakozások a jelenlegi hatalom ellen (amelyben Pásztor is részes);

– a Freedom House Szerbiát a „részlegesen szabad” országok közé sorolta;

– a 180-as World Press Freedom Index listán Szerbia a 90. helyen találta magát, ezzel az országot a „problémásak” közé rangsorolták, a helyzet pedig folyamatosan romlik;

– a magyar önkormányzati törekvéseket „adminisztratív autonómiára” zsugorították;

– a VMSZ képviselői megszavazták a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünneplik november 25-ét, amikor 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket; kiemelt jelentőségű lett május 15-e is, mivel 1848-ban ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően;

– a magyar diákokkal is ünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” ünnepet;

– január 1-jétől megszűnt a (szerb és magyar) kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása;

– az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola bezárására tett javaslatot a községi munkacsoport (utóbb a magyar közösség nyomására a javaslatot visszavonták);

– Nagybecskereken „az I. világháborúban elesett katonák végső nyughelyét átruházták a temetkezési közvállalatra, amely ezt felszámolta és eladta a sírhelyeket”;

– Hertelendyfalván a magyar nyelv és írás többé nincs hivatalos használatban.

Pásztor ezekre az „eredményekre” valóban büszke lehet, Vučićtyal együtt! Lehetne ezeket még sorolni, de szükségtelen. A lakósok – a jobb életkörülmények reményében – tömegesen menekülnek az országból. A falvaink lassan már teljesen kiürülnek.

Szerbia jelenleg se nem „normális”, se nem „demokratikus” állam. Pásztor és pártja már régen eltávolodtak a közösségétől, ezért ezt nem is képesek felmérni. Ilyen körülmények között az itteni magyarok mennyire érzik/érezhetik „hazájuknak” Szerbiát?

A jövendölés nem túlságosan hálás dolog, de a szerbiai helyzet alakulásából arra lehet következtetni, hogy Pásztor Vučić rezsimjével együtt, vagy talán még előbb fog megbukni.

Az első alkalom, hogy megszabaduljunk Pásztortól május 4., a VMSZ választási közgyűlése lehetne. Feltéve, hogy a párt tagsága belátja végre, hogy a Szerb Haladó Párttal való társulás káros volt az egész közösségre nézve, és hogy ellenzékből is lehet a nemzeti kisebbségi jogokat érvényesíteni.

Nem az a fontos, hogy Pásztor „büszke a közösségére”, hanem az, hogy a magyar közösség mit gondol róla!

Április 16.

Magyar egyetemet a Vajdaságban!

– Magyarország szeretné megerősíteni a szerbiai felsőoktatást, elsősorban a műszaki, informatikai, gazdálkodástudományi területen – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az M1 aktuális csatornán.

A miniszter a szerb és a magyar kormány (április 15-ei) együttes szabadkai üléséről szólva elmondta: kiemelten kezelik a vajdasági gazdaságfejlesztési program folytatását, és ennek részeként szeretnék tovább erősíteni a szerbiai felsőoktatást.

Jelezte: elsősorban a műszaki, informatikai, gazdálkodástudományi területen szeretnének „határozottabb jelenlétet”. Mint mondta, már ma is vannak közös képzések, de ezeket szeretnék megerősíteni, például ottani egyetemekkel együttműködve, vagy magyar egyetem létrehozásával – olvasható a magyar kormány honlapján.

Palkovics miniszternek ez a nyilatkozata – habár az MTI tett közzé és a magyar kormány honlapján található – a délvidéki sajtóban nem található. Én is csak utólag értesültem erről.

A magyar nemzetpolitika stratégiai kerete című tanulmány lehetőséget kínál magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények alapítására is. Magyar miniszter részéről mégis – ismereteim szerint – először került említésre „a magyar egyetem létrehozása” a Délvidéken/Vajdaságban. Ennek szüksége Trianon óta mindig is jelen volt a magyar közösségben, a megvalósítására azonban soha nem került sor.

– Az önálló vajdasági magyar egyetem megalapításának szükségességét számos tanácskozáson, tucatnyi tanulmányban megfogalmazták, voltak kezdeményezések, amelyek elhaltak, amelyeket elfojtottak – nyilatkozta Csányi Erzsébet egyetemi tanár.

Az utóbbi években is több állásfoglalás/követelés is volt a magyar egyetem létrehozására.

Négy magyar párt (a VMDP, a VMDK, az MRM és a MPSZ) és kilenc civil szervezet, a 2012. szeptember 27-ei a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeit tartalmazó, a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez intézett felhívásában, követelte

„a magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig, a magyar lakosság érdekei alapján, figyelembe véve a szülők állásfoglalását. Magyar csoportok beindítását az Újvidéki Egyetemen” (7. pont).

Tari István, a VMDK volt tanácsnoka, a Magyar Nemzeti Tanács előző összetételében, a 2018. szeptember 11-ei, a 23. EU-s csatlakozási fejezet lezárása előtti feladatok elvégzésére tett sürgőségi indítványában ezt a követelést megismételte.  Az MNT azonban, csakúgy, mint a haladó Vajdasági Magyar Szövetség vezetői, mint korábban minden alkalommal, lesöpörte az asztalról. 

A 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) keretében tartott kerekasztal-értekezlet részvevői 2016. november 17-i zárónyilatkozatukban első helyen fogalmazták meg, hogy

„az utóbbi időben csaknem mindenki által jelzett hanyatlás, megrekedtség, stagnálás elhárítása érdekében egy Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem létrehozását tartják szükségesnek”.

Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének a délvidéki magyar oktatás 2018-as helyzetképe c. dokumentuma szerint (25. pont)

„a magyarországi forrást egyetemalapításra kellene fordítani, mert a vajdasági magyar nemzeti közösségnek ezt az idült problémáját csupán ez tudná stabilizálni, s a kivándorlást valamennyire visszafordítani”.

Mindez „bizonyíték arra, hogy a szakma nem hallgatott, hanem közzé tette a stratégiai elképzeléseket, de a régió és az MNT politikai vezetése csak csúfolódó cikkekkel és megnyitóbeszédekkel reagált minderre. És a pályázati projektjeik lenullázásával” – kommentálták szakmai körökben.

„A régóta tervezett Szabadkai Magyar Egyetem koncepciójával kapcsolatban Pásztor István azt mondta, annak ügyét még kerekasztal-beszélgetés formájában sem tartja reálisnak.” Ezzel a becsmérlő hozzáállással is ártva a magyar közösségnek!

Az 1996. október 4-ei, a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló hágai ajánlások (EBESZ) és értelmező megjegyzések 17. cikkelye kimondja:

„A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van a saját nyelvű felsőfokú oktatáshoz, amennyiben kifejezték erre való igényüket, és ha létszámuk indokolja.”

Az Európa Tanácsnak Parlamenti Közgyűlésének az 1998. január 27-ei a kisebbségek felsőfokú oktatáshoz való hozzáféréséről szóló 1353. ajánlása a 6. (iv) cikkelyben leszögezi:

„A kormányoknak el kell fogadniuk a felsőfokú tanulmányok végzésére és az ilyen célú intézmények létrehozására vonatkozó alapvető szabadságjogot; ezeket az intézményeket hivatalos támogatásban kell részesíteni, mihelyt a jellegüket elismerték – diszkriminációmentesen és méltányossági alapon –, és megállapították, hogy létezik egy reális igény; a nyelv nem lehet kritériuma az intézmények és minősítések elismerésének.”

Európában, de a világ más részein is működnek államilag finanszírozott nemzeti kisebbségi egyetemek: Finnországban létezik több vegyes tannyelvű egyetem és több svéd nyelvű egyetem mintegy 285 ezer svéd számára, akik Finnország lakosságának 5,8 százalékát teszik ki. Anyanyelvi felsőfokú oktatás létezik az olaszországi Dél-Tirolban is 303 ezer német anyanyelvű számára (0,5 százalék). (A vajdasági magyarok a legutóbbi népszámláláskor még 13 százalékát adták a tartomány lakosságának).

Változna most – Palkovics nyilatkozatával – a magyar kormány viszonyulása a délvidéki magyart egyetemi oktatáshoz? Mit szól ehhez Pásztor és a VMSZ?  Mikor lesz-e végre Vajdaságban magyar egyetem?

 

2019. április 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Felemelt kezekkel menekülünk, de nem tudjuk, hogy pontosan hova

Most már mindenki tisztában van vele, elvesztettük az ismeretlen ellenséggel szembeni háborút. Berendezkedtünk a megalázó védekezésre. >

Tovább

Orbán és Vučić – több mint barátság

Ahol viszont egészen döbbenetes a két ország politikai berendezkedése közötti hasonlóság, az egyértelműen a média, itt >

Tovább

Centrális erőtereket mindenhova

Nézzük csak meg például, hogy mi történt a Magyar Szóval az elmúlt 9 évben, hogyan lett >

Tovább

Földrengés Zágrábban

Látom az ismert utcákat, óváros romos épületeit, az utcák tele törmelékkel, az az utcára menekült embereket, >

Tovább

Nemzet a pártok csapdájában

A jelenlegi szörnyű magyar szakadék felett csak akkor épülhetnek hidak, ha a szakadék mindkét partján elmélyült >

Tovább

A bekötött szemű pilóták

Vesztegzár alatt az újságíró kénytelen más jegyzetfüzetébe belelesni, lévén, hogy a sajátja üres. Olyanéba, aki még >

Tovább

Nyomunkban a Nagy Testvér

Félő, hogy a járványveszélyben felerősödő globális félelem a diktatúrába sodorja a tömegeket. Végel László: >

Tovább

Nem a fölhatalmazási törvényre

A válság kellős közepén összetörni az alkotmányos államrendet: ez shakespeare-i jelzőkért kiált. De még van néhány >

Tovább

Róka fogta csuka

A harminc évvel ezelőtti marosvásárhelyi március arra kényszerített minket, hogy kétségbeesetten kapaszkodjunk a politikai párbeszéd eszközeibe, >

Tovább

Zágráb, földrengés, Karmelita kolostor, hajnali vásárlás

Március 22. Tovább növekedett a fertőzöttek a halálos áldozatok száma is a környezetünkben. Ebben Horvátország vezet és >

Tovább

Hivatalosan is megkezdte tevékenységét a FüVÉSZ

Most az a legfontosabb, hogy a koronavírus jelentette krízishelyzetet egészségben, lélekszámunkban nem megfogyatkozva átvészeljük, utána azonban >

Tovább

From ver ju?

U jednom momentu naše uzaludne autobuske rasprave, pominjem koronu koja pogoduje eksponcijalnom porastu vidljivosti i čujnosti >

Tovább