2019. október 19. szombat
Ma Nándor, János, Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Magyar egyetemet a Vajdaságban!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Szerbia jelenleg se nem „normális”, se nem „demokratikus” állam. Pásztor és pártja már régen eltávolodtak a közösségétől, ezért ezt nem is képesek felmérni. Ilyen körülmények között az itteni magyarok mennyire érzik/érezhetik „hazájuknak” Szerbiát? A jövendölés nem túlságosan hálás dolog, de a szerbiai helyzet alakulásából arra lehet következtetni, hogy Pásztor Vučić rezsimjével együtt, vagy talán még előbb fog megbukni. Bozóki Antal:

Április 11.

Büszke-e Pásztorra a közösség?

Az újvidéki, Állítsuk meg az erőszakot! elnevezésű nagygyűlésen Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a haladó vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke „rámutatott arra, hogy az (Aleksandar Vučić szerb – B. A.) államfővel immár évtizedesnek mondható a barátsága és együttműködése, mely – mint arról folyamatosan megbizonyosodhatott ebben az időszakban – a kölcsönös elismerésen alapszik, azon az alapelven, hogy mindenki eleget tesz az ígéreteinek. Az ígéretek után a megvalósulás időszakába léphetett a szabadkai Y elágazás, az újvidéki Vajdasági Rádió és Televízió új székházának projektuma, a Népszínház felújítása, de másutt is utak épültek, iskolák újultak fel, kórházak modernizálása zajlott, megépült a BioSens Intézet, jelentős palicsi idegenforgalmi beruházás valósult meg – értékelte Pásztor.

– Szerbia a vajdasági magyarok hazája, büszke vagyok a közösségemre, mely hű az országhoz, készen áll arra, hogy nehézségekkel is megküzdjön annak érdekében, s egyetlen célja van: normális, demokratikus államban élni – hangsúlyozta a haladó VMSZ elnök.

Pásztor – a saját szavai szerint – „évtizedes barátságban” van Vučić szerb elnökkel, de részes a hatalmat gyakorló radikális/haladó/szocialista hatalmi szövetségben is. Ezzel elkötelezte magát és a sorsát is a radikálisból lett Szerb Haladó Párthoz (CNC) és annak vezetőjéhez kötötte. A politikában az ilyen kötődés veszélyes dolog, főleg amikor kisebbségi közösségről van szó.

A délvidéki/vajdasági magyarságnak Vučić-Dačić-Pásztor & company szövetségből semmi érdemleges haszna nem származott. Ezt már kezdettől fogva tudni lehetett.

– A véemesz elnöke által említett, a „megvalósulás időszakába léphetett” beruházásoknak már évekkel ezelőtt be kellett volna fejeződni;

– Szerbiában rosszabb az életminőség, mint Panamában, vagy Kazahsztánban,

– Szerbia gazdasága 2018-ban a „nyomor-index” szerint a 10. helyen van a világban;

– az ország több mint száz helységében november óta folynak a tiltakozások a jelenlegi hatalom ellen (amelyben Pásztor is részes);

– a Freedom House Szerbiát a „részlegesen szabad” országok közé sorolta;

– a 180-as World Press Freedom Index listán Szerbia a 90. helyen találta magát, ezzel az országot a „problémásak” közé rangsorolták, a helyzet pedig folyamatosan romlik;

– a magyar önkormányzati törekvéseket „adminisztratív autonómiára” zsugorították;

– a VMSZ képviselői megszavazták a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünneplik november 25-ét, amikor 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket; kiemelt jelentőségű lett május 15-e is, mivel 1848-ban ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően;

– a magyar diákokkal is ünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” ünnepet;

– január 1-jétől megszűnt a (szerb és magyar) kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása;

– az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola bezárására tett javaslatot a községi munkacsoport (utóbb a magyar közösség nyomására a javaslatot visszavonták);

– Nagybecskereken „az I. világháborúban elesett katonák végső nyughelyét átruházták a temetkezési közvállalatra, amely ezt felszámolta és eladta a sírhelyeket”;

– Hertelendyfalván a magyar nyelv és írás többé nincs hivatalos használatban.

Pásztor ezekre az „eredményekre” valóban büszke lehet, Vučićtyal együtt! Lehetne ezeket még sorolni, de szükségtelen. A lakósok – a jobb életkörülmények reményében – tömegesen menekülnek az országból. A falvaink lassan már teljesen kiürülnek.

Szerbia jelenleg se nem „normális”, se nem „demokratikus” állam. Pásztor és pártja már régen eltávolodtak a közösségétől, ezért ezt nem is képesek felmérni. Ilyen körülmények között az itteni magyarok mennyire érzik/érezhetik „hazájuknak” Szerbiát?

A jövendölés nem túlságosan hálás dolog, de a szerbiai helyzet alakulásából arra lehet következtetni, hogy Pásztor Vučić rezsimjével együtt, vagy talán még előbb fog megbukni.

Az első alkalom, hogy megszabaduljunk Pásztortól május 4., a VMSZ választási közgyűlése lehetne. Feltéve, hogy a párt tagsága belátja végre, hogy a Szerb Haladó Párttal való társulás káros volt az egész közösségre nézve, és hogy ellenzékből is lehet a nemzeti kisebbségi jogokat érvényesíteni.

Nem az a fontos, hogy Pásztor „büszke a közösségére”, hanem az, hogy a magyar közösség mit gondol róla!

Április 16.

Magyar egyetemet a Vajdaságban!

– Magyarország szeretné megerősíteni a szerbiai felsőoktatást, elsősorban a műszaki, informatikai, gazdálkodástudományi területen – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az M1 aktuális csatornán.

A miniszter a szerb és a magyar kormány (április 15-ei) együttes szabadkai üléséről szólva elmondta: kiemelten kezelik a vajdasági gazdaságfejlesztési program folytatását, és ennek részeként szeretnék tovább erősíteni a szerbiai felsőoktatást.

Jelezte: elsősorban a műszaki, informatikai, gazdálkodástudományi területen szeretnének „határozottabb jelenlétet”. Mint mondta, már ma is vannak közös képzések, de ezeket szeretnék megerősíteni, például ottani egyetemekkel együttműködve, vagy magyar egyetem létrehozásával – olvasható a magyar kormány honlapján.

Palkovics miniszternek ez a nyilatkozata – habár az MTI tett közzé és a magyar kormány honlapján található – a délvidéki sajtóban nem található. Én is csak utólag értesültem erről.

A magyar nemzetpolitika stratégiai kerete című tanulmány lehetőséget kínál magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények alapítására is. Magyar miniszter részéről mégis – ismereteim szerint – először került említésre „a magyar egyetem létrehozása” a Délvidéken/Vajdaságban. Ennek szüksége Trianon óta mindig is jelen volt a magyar közösségben, a megvalósítására azonban soha nem került sor.

– Az önálló vajdasági magyar egyetem megalapításának szükségességét számos tanácskozáson, tucatnyi tanulmányban megfogalmazták, voltak kezdeményezések, amelyek elhaltak, amelyeket elfojtottak – nyilatkozta Csányi Erzsébet egyetemi tanár.

Az utóbbi években is több állásfoglalás/követelés is volt a magyar egyetem létrehozására.

Négy magyar párt (a VMDP, a VMDK, az MRM és a MPSZ) és kilenc civil szervezet, a 2012. szeptember 27-ei a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeit tartalmazó, a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez intézett felhívásában, követelte

„a magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig, a magyar lakosság érdekei alapján, figyelembe véve a szülők állásfoglalását. Magyar csoportok beindítását az Újvidéki Egyetemen” (7. pont).

Tari István, a VMDK volt tanácsnoka, a Magyar Nemzeti Tanács előző összetételében, a 2018. szeptember 11-ei, a 23. EU-s csatlakozási fejezet lezárása előtti feladatok elvégzésére tett sürgőségi indítványában ezt a követelést megismételte.  Az MNT azonban, csakúgy, mint a haladó Vajdasági Magyar Szövetség vezetői, mint korábban minden alkalommal, lesöpörte az asztalról. 

A 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) keretében tartott kerekasztal-értekezlet részvevői 2016. november 17-i zárónyilatkozatukban első helyen fogalmazták meg, hogy

„az utóbbi időben csaknem mindenki által jelzett hanyatlás, megrekedtség, stagnálás elhárítása érdekében egy Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem létrehozását tartják szükségesnek”.

Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének a délvidéki magyar oktatás 2018-as helyzetképe c. dokumentuma szerint (25. pont)

„a magyarországi forrást egyetemalapításra kellene fordítani, mert a vajdasági magyar nemzeti közösségnek ezt az idült problémáját csupán ez tudná stabilizálni, s a kivándorlást valamennyire visszafordítani”.

Mindez „bizonyíték arra, hogy a szakma nem hallgatott, hanem közzé tette a stratégiai elképzeléseket, de a régió és az MNT politikai vezetése csak csúfolódó cikkekkel és megnyitóbeszédekkel reagált minderre. És a pályázati projektjeik lenullázásával” – kommentálták szakmai körökben.

„A régóta tervezett Szabadkai Magyar Egyetem koncepciójával kapcsolatban Pásztor István azt mondta, annak ügyét még kerekasztal-beszélgetés formájában sem tartja reálisnak.” Ezzel a becsmérlő hozzáállással is ártva a magyar közösségnek!

Az 1996. október 4-ei, a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló hágai ajánlások (EBESZ) és értelmező megjegyzések 17. cikkelye kimondja:

„A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van a saját nyelvű felsőfokú oktatáshoz, amennyiben kifejezték erre való igényüket, és ha létszámuk indokolja.”

Az Európa Tanácsnak Parlamenti Közgyűlésének az 1998. január 27-ei a kisebbségek felsőfokú oktatáshoz való hozzáféréséről szóló 1353. ajánlása a 6. (iv) cikkelyben leszögezi:

„A kormányoknak el kell fogadniuk a felsőfokú tanulmányok végzésére és az ilyen célú intézmények létrehozására vonatkozó alapvető szabadságjogot; ezeket az intézményeket hivatalos támogatásban kell részesíteni, mihelyt a jellegüket elismerték – diszkriminációmentesen és méltányossági alapon –, és megállapították, hogy létezik egy reális igény; a nyelv nem lehet kritériuma az intézmények és minősítések elismerésének.”

Európában, de a világ más részein is működnek államilag finanszírozott nemzeti kisebbségi egyetemek: Finnországban létezik több vegyes tannyelvű egyetem és több svéd nyelvű egyetem mintegy 285 ezer svéd számára, akik Finnország lakosságának 5,8 százalékát teszik ki. Anyanyelvi felsőfokú oktatás létezik az olaszországi Dél-Tirolban is 303 ezer német anyanyelvű számára (0,5 százalék). (A vajdasági magyarok a legutóbbi népszámláláskor még 13 százalékát adták a tartomány lakosságának).

Változna most – Palkovics nyilatkozatával – a magyar kormány viszonyulása a délvidéki magyart egyetemi oktatáshoz? Mit szól ehhez Pásztor és a VMSZ?  Mikor lesz-e végre Vajdaságban magyar egyetem?

 

2019. április 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”

Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >

Tovább

Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre

Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >

Tovább

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább