Ma Gertrúd, Patrik névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Így sorvadnak el a jogaink!
A kétnyelvű dokumentumok biztosítása a Magyar Nemzeti Tanács feladata
Bozóki Antal
A konkrét esetben az MNT-nek, amelynek Losoncz Dávid személyében a nyelvhasználatért felelős Végrehajtó Bizottsági tagja is van, fel kellene mérni, melyek azok az önkormányzatok, amelyek a munkájukban is alkalmazzák is a magyar nyelvet, és melyek azok, amelyek – sok év után se – nincsenek erre felkészülve erre, valamint követelni az ezzel kapcsolatos sürgős intézkedések megtételét, a nyelvhasználati jogok gyakorlati alkalmazásának biztosítását! Nem pedig a polgárokra hárítani, hogy egyedül küzdjek a jogaikért! Bozóki Antal:
Nagy botrányt kavart és nem kisebb felháborodást váltott ki az anyakönyvekről szóló törvény módosítása, miszerint január 1-jétől megszűnt a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása. Újabb sérelem érte ezzel a magyar nyelv hivatalos használatát.
A Magyar Mozgalom közleményben hívta fel a figyelmet, hogy 2019. január 1-jétől „a hivatalok a kétnyelvű űrlapot csak szerb nyelven, cirill betűkkel tölthetik ki, azaz a születési helyre, az állampolgárságra, a szülők születési helyre és állampolgárságra, a lakhelyre stb. vonatkozó adatokat magyar nyelven nem tüntethetik fel. A látszólag kétnyelvű anyakönyvi kivonatok valójában csak szerb nyelvűek”.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 2/2 szakasza szerint „képviseli a nemzeti kisebbséget […] a hivatalos nyelv- és íráshasználat területen, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt” az e területre vonatkozó kérdésekben is. Ismereteim szerint azonban eddig a felmerült problémával kapcsolatban még csak nem is hallatta a hangját. Így képviseli a magyar közösséget! Miért kapják a fizetést?
Nyilvánvaló a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) köztársasági képviselőinek, első sorban Pásztor Bálint frakcióvezetőnek a felelőssége is az újabb törvényhozási jogfosztásért.
Pásztor István a haladó véemesz elnöke – a január 23-i – sajtótájékoztatóján ezt a kisebbségellenes intézkedést azzal próbálta magyarázni, hogy „központosították a rendszert és egy adatbázisból dolgozik minden anyakönyvvezető, ez pedig jelenetős mértékben csökkenti azokat a mozgástereket, amiket egy-egy önkormányzat szintjén megteremtettek az anyakönyvi hivatalok”.
Rámutatott továbbá, hogy „az elmúlt években az önkormányzatokban is nagy volt a tarkaság e kérdést illetően, és még a magyar önkormányzatokban sem mindenhol adtak ki kétnyelvű anyakönyvi kivonatot”.
Pásztor István, tehát, nem azt kérte számon, ami egy – magára valamit adó – magyar érdekvédelmi pártelnöknek a kötelessége lett volna, hogy ez miért volt/van így, nem az ilyen gyakorlatot ítélte el, hanem még indokolni próbálta a jogcsorbítást! Annak ellenére, hogy Vajdaság 31 községében (a 45 közül), illetve a községek valamelyik településén hivatalos használatban van a magyar nyelv is. A fiát csak nem vonja felelősségre! Kit is képvisel valójában?
– Nem jogalkotási kérdésről beszélünk, hanem elsősorban technikai kérdésről. Mi ezt így is kezeljük és folyamatban van egy beszélgetés a Közigazgatási és Államigazgatási Minisztériummal, amelyiknek a hatáskörébe tartozik ez a törvény, illetve ennek a végrehajtása. Amikor ezzel kapcsolatban befejezzük a beszélgetéseket, akkor ennek a tartalmáról tájékoztatni fogom a közvéleményt – ígérte Pásztor István.
A pártelnök Pásztor – ismereteim szerint – a fejleményekről eddig nem tájékoztatta a nyilvánosságot. A beszélgetések bizonyára nem fejeződtek be, és kérdéses, hogy mikor fognak befejeződni, vagy befejeződnek-e egyáltalán. Ismerjük már ezt a taktikát: Pásztor arra számít, hogy a közösség – az idő múlásával – esetleg elfelejti, mit is ígért.
A témát Szilágyi Miklós újította fel a napokban, aki az MNT előző összetételében a Nyelvhasználati Bizottság (nem túlságosan sikeres és agilis) elnöke volt, az újban pedig ugyanennek a testületnek a tagja.
A Magyar Szóban megjelent írásában, majd a Pannon RTV Közügyek című műsorában nyilatkozva, amit aztán internetes portálok is átvettek, Szilágyi elmondta, hogy „az önkormányzatok kötelesek állni a kétnyelvű dokumentumok fordítási költségeit, amennyiben az adott községben hivatalos a magyar nyelv”.
– Amikor egy-egy önkormányzat hivatalnoka arra hivatkozik, hogy technikai okok miatt nem adható ki a teljesen magyar nyelvű anyakönyvi kivonat, kérhetjük a hivatalos fordító által elkészített fordítást az adott önkormányzattól. Ha az eljáró szerv nem hajlandó magyarul vagy magyar fordításban kiadni a kérelmezett dokumentumot, javasolnunk kell, hogy írásban indokolják meg az elutasítást. […] Amennyiben mindezek után elutasító döntést kapunk, a döntést mellékelve panasszal fordulhatunk a Magyar Nemzeti Tanácshoz, valamint a budapesti székhelyű, de vajdasági magyar ügyvédekkel együttműködő Kisebbségi Jogvédő Intézethez – magyarázta Szilágyi Miklós.
Amit Szilágyi javasol, az egyik lehetséges, de körülményes és hosszadalmas útja a nyelvhasználati jogok érvényesítésének. Célratörő azt lett volna, ha erről a problémáról egy jelentést készít a Nyelvhasználati Bizottságnak, vagy azt állásfoglalásra egyenesen az MNT elé terjeszti.
Szilágyi a magyar polgároknak azt javasolja, hogy egyénenként küzdjenek az egyébként kollektív nyelvhasználati jogaik érvényesítéséért, hadakozzanak a közigazgatással. Tudnia kellene viszont, hogy a polgárok nem szívesen írnak „kérelmet”, még kevésbé pedig hadakoznak a közigazgatással. Ez időbe és pénzbe is kerül. Inkább elállnak a jogaiktól.
A MNT feladata lenne, hogy – a probléma ismeretében – „képviselje” a közösséget és az önkormányzatokban érvényesítse a hivatalos nyelv- és íráshasználati jogait (is).
A Hajnal Jenő vezette MNT-re viszont jellemző, hogy a közösséget érintő semmilyen problémával kapcsolatban nem hajlandó határozottan állást foglalni, nehogy véletlenül megsértse a szerb hatalmat. Vagy arra vár, hogy Pásztor István „befejezze a beszélgetéseket a Közigazgatási és Államigazgatási Minisztériummal”? Hogy a Kisebbségi Jogvédő Intézet járjon el helyette?
Azokban a községekben/önkormányzatokban, amelyekben a magyar nyelv- és írás hivatalos használatban van, a közigazgatás köteles magyar nyelven is végezni az ügyintézést/a munkáját. Szóban és írásban is. Ez azt jelenti, hogy a dokumentumokat magyar nyelven is ki kell adniuk!
A konkrét esetben az MNT-nek, amelynek Losoncz Dávid személyében a nyelvhasználatért felelős Végrehajtó Bizottsági tagja is van, fel kellene mérni, melyek azok az önkormányzatok amelyek a munkájukban is alkalmazzák is a magyar nyelvet, és melyek azok, amelyek – sok év után se – nincsenek erre felkészülve erre, valamint követelni az ezzel kapcsolatos sürgős intézkedések megtételét, a nyelvhasználati jogok gyakorlati alkalmazásának biztosítását! Nem pedig a polgárokra hárítani, hogy egyedül küzdjek a jogaikért!
Így sorvadnak el a jogaink!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mikor volt nehezebb? Akkor vagy most?
A társadalom továbbra is megosztott, mint a kilencvenes években, de az árkok mégsem olyan mélyek. Barátaim >
A megtett út
A folytatás sikere attól függ, hogy az eddigi „szerencsés véletlenek” helyébe tud-e lépni egyfajta tudatos építkezés. >
AMIKOR A HATALOM A GYŰLÖLET NYELVÉN SZÓL
A történtek ismét azt mutatják, hogy a tartományi intézmények vezetésében olyan személyek is ülnek, akik nem >
VMP: MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE TANULSÁGAI MA
2024. november elseje után az egyetemisták vezetésével korrupcióellenes szabadságharc bontakozott ki Szerbiában, nem pedig „anarcholibeláris színes >
VMDK: Újabb korrupció és politikai üzlet gyanúja
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felhívja a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a szabadkai Korzo 3. szám >
Két évtizedes huzavona után ünnepélyesen megnyitották a Népszínház épületét
Ezúttal sem kommentálom az eseményeket, hiszen azt gondolom, hogy a végső szót a szabadkai polgárok, mindenekelőtt >
VMDK: Hat év szégyen
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerint a Naša radost Iskoláskor Előtti Intézmény központi konyhájának hat éve >
VMDK: Ha Vojislav Šešelj „fogatlan oroszlán”, akkor miért indulnak vele egy listán?
Miért kell a vajdasági magyar közösségnek egy olyan listán szerepelnie, amelyben a radikálisok is helyet kapnak? >
Kendőzetlenül lép színre az erőszak
A békepárti Trump elnök új háborút indított el, amely szerinte 4-5 hétig esetleg valamennyivel tovább tart. >
VMDK: Pásztor átlépte az utolsó határt, a VMSZ koalícióra lép Šešelj politikájával
Az elmúlt évtizedekben mintegy 60.000 magyar hagyta el Vajdaságot. Ez nem puszta statisztika – ez egy >
Hitelvesztett főszerkesztő
Pesevszki ezzel tovább rombolta a jobb sorsra érdemes napilap hitelét. Egy napilap hitelessége azon múlik, hogy >
Talán születik valamiféle alternatíva
Ahogy látom, időnként meg-megtörik a vajdasági magyar csend. Hallatja a szavát a Vajdasági Magyar Plénum és >