2020. november 26. csütörtök
Ma Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Pásztor kontra Pásztor?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az ifjabbik Pásztor (Bálint) szerint pártjuk „a leghatározottabban elítéli a tartalékosoknak a behívását”, az idősebb Pásztor (István) viszont „arra buzdítja a polgárokat, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak”. Ez utóbbi (magyarra fordítva) azt jelenti, hogy tegyenek eleget a behívóparancsnak. Most akkor melyik is a haladó VMSZ álláspontja? A regnáló elnök, vagy – egyes kommentárok szerint – „az elnöki szék átvételére készülő, lassan már örökösnek is nevezhető” Pásztor fiú nyilatkozata? Bozóki Antal:

Február 28. – március 5.

Pásztor kontra Pásztor?

– A Vajdasági Magyar Szövetség a leghatározottabban elítéli a tartalékosoknak a behívását. Ez egy törvényes lehetőség, évek-évtizedek óta az, de úgy gondoljuk, hogy most 2019-ben ennek nincs itt az ideje, és az ország védelmi kapacitásainak növelése, valamint a természeti katasztrófák elleni küzdelem folyamatában semmit nem tenne hozzá az, ha a 30-65 éves embereket behívnák. Ennek az országnak azt kell lehetővé tennie, hogy az emberek itt éljenek, jól éljenek, nem pedig azt, hogy újra behívókról, kék borítékokról, mozgósításról beszéljünk, hiszen ennek semmiféle oka nincs. – nyilatkozta Pásztor Bálint, a Vučić Magyarjainak (VMSZ/BMC) is nevezett párt elnökségének tagja, köztársasági képviselő a Pannon RTV-nek.

– A Vajdasági Magyar Szövetség arra buzdítja a polgárokat, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak, jóllehet az erre szánt pénzt más fontos dolgok megoldására kellene költeni – mondta az idősebbik Pásztor (István), az említett párt és a Tartományi Képviselőház elnöke a Szabadkai Magyar Rádió Napindító reggeli műsorában, ahol egyre gyakrabban jelentkezik. (Orbán Viktorhoz hasonlóan, aki a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában van „jelenése”.)

A két Pásztor nyilatkozata között „megkezdték a tartalékos állomány kiképzésére vonatkozó behívók kézbesítését azoknak a harminc évnél idősebb férfiaknak, akik nem teljesítettek sorkatonai szolgálatot”.

A két nyilatkozat között lényeges különbség van: Az ifjabbik Pásztor (Bálint) szerint pártjuk „a leghatározottabban elítéli a tartalékosoknak a behívását”, az idősebb Pásztor (István) viszont „arra buzdítja a polgárokat, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak”. Ez utóbbi (magyarra fordítva) azt jelenti, hogy tegyenek eleget a behívóparancsnak.

Most akkor melyik is a haladó VMSZ álláspontja? A regnáló elnök, vagy – egyes kommentárok szerint – „az elnöki szék átvételére készülő, lassan már örökösnek is nevezhető” Pásztor fiú nyilatkozata?  

 Több jel is arra mutat, hogy Szerbia fegyverkezik és militarizálódik. Erre utal a hadiipar fejlesztése, a haditechnikai felszerelések és repülőgépek beszerzése, elsősorban Oroszországból és Fehéroroszországból, a sorkatonai szolgálat 2020-tól való visszaállításának fontolgatása. Aleksandar Vučić szerb elnök napi szintű, éles hangú Koszovó ellenes beszédei sem a békés időket idézik.   

– Szeretném leszögezni, hogy ne legyen ezzel semmiféle félreértés, hogy semmiféle háborús veszély nincs. Ez nem mozgósítás. Ez egy tartalékos alakulat létrehozását jelenti – nyilatkozta Pásztor István az említett műsorban. Mintha ez tőle függne. Legyünk tisztában: Meg sem kérdezik.

A délvidéki/vajdasági magyaroknak rossz tapasztalata/emléke van az ilyen behívókkal. A kilencvenes években, amikor a közösség megbontása elkezdődött, ezek miatt is sokan távoztak idegenbe.

„Azokat a tartalékosokat, akik lelkiismereti okokra hivatkozva elutasítják a fegyverfogást, a civil védelem egységeibe fogják beosztani, és ott kapnak majd beosztást, de Aleksandar Vulin hadügyminiszter elmondta, hogy az ilyen típusú gyakorlatra még nem adott ki útmutatást a minisztérium.”

– Tizenöt nap alatt senkit sem lehet teljességgel kiképezni, így ez egy pszichológiai mozzanat, ami csak arra jó, hogy az állam megmutassa tekintélyét, hogy elvárja polgáraitól, hogy szükség esetén eleget tegyenek a behívónak – véli Aleksandar Radič katonai elemző. Arra is „jó”, hogy fokozza az elköltözést.

Március 1.

Akadályozott restitúció

– Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma nagyra értékeli, hogy megkezdődött a magyar állampolgárok szerbiai vagyon-visszaszármazási folyamata. 

A magyar-szerb történelmi megbékélés fontos része, hogy a korábban elkobzott vagyonok jogos tulajdonosaikhoz kerüljenek vissza, így számos magyar család számíthat vagyonának visszatérítésére. A folyamat eredményeként magyar-szerb viszonylatban a korábban nyitott kérdést jelentő vagyon-visszaszármaztatás is megnyugtatóan rendeződik, ezzel megoldódott a viszonossággal kapcsolatos több éve tartó dilemma – olvasható az említett minisztérium honlapján.

A vagyon-visszaszármaztatás az elkobzott vagyon vissza-származtatásáról és a kárpótlásról szóló 2011. évi törvény alapján, közigazgatási eljárásban, a Restitúciós Ügynökség (Agencija za restituciju) által folyik.

A háborús bűnösség alapján elkobzott vagyon vissza-származtatásának alapfeltétele a bírósági rehabilitálási eljárás sikeres, jogerős ítélettel való lezárása.

A rehabilitálási kérelmek benyújtására a törvényben megszabott idő 2016. december 15-ével lezárult. A vagyon-visszaszármaztatási kérvények átadási határideje 2014. március 1-je volt.

A Szijjártó-féle (külügy)minisztérium közleményével az a gond, hogy – a visszaszármaztatással kapcsolatos problémákra való figyelmeztetések ellenére – öt évnek kellett eltelni ahhoz, hogy megszólaljon. Az károsultak legalább ennyi idővel később fognak hozzájutni a jogtalanul elkobzott vagyonukhoz.

„A viszonossággal kapcsolatos több éve tartó dilemma” ezzel megoldódottnak látszik. A minisztérium ezt most sikernek próbálja beállítani, szakmai körökben viszont már korábban rámutattak, hogy ezt az akadályt a szerb fél alaptalanul támasztotta. A vagyon-visszaszármaztatási folyamatban azonban még csak nem ez képezi/képezte az egyetlen jogi akadályt. 

Gyakorló ügyvédek (például Józsa László, Buckó György, Borál Egon) olyan esetekről is beszámoltak, hogy a restitúciós ügynökség jogerős bírósági rehabilitációs végzés meglétének dacára – a „megszálló erőkhöz tartozás” fogalmának sajátos értelmezése alapján utasította el a vagyon-visszaszármaztatási kérelmeket, vagy „azokra a hét évtizedekkel ezelőtti katonai közigazgatási és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezőik felmenőinek bűnösségét.”

A szerb állam nem mutatott hajlandóságot arra, hogy „ezeket az ügyeket gyorsan intézze, és mindenféle formális kifogást kerestek annak érdekében, hogy ne kelljen természetben visszaszolgáltatni a földeket”. Az illetékes ügynökségben dolgozók „utasítást kaptak, hogy minden ügyben fellebbezniük kell”, hogy keressék még „a kákán is a csomót”. Így időt nyernek, az állam pedig tovább használhatja a földeket, mert azok csak később kerülhetnek vissza jogos tulajdonosukhoz.

Időközben 2020. március 31-ig halasztották a kárpótlási előleg kifizetését.

A jogtalanul elvett vagyon visszaadásának ügye – a „történelmi csúcson” lévő magyar/szerb barátság ellenére –, tehát, továbbra sem akadálytalan. A minisztérium sem „törte magát” túlságosan a délvidéki magyarok kártalanítása érdekében.  Milyen lesz végül az eredmény?

 

 

2019. március 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Erkölcsi kontextus

Természetesen a bíróság dolga kimondani az ítéletet. Feltételezem azonban, hogy ennek a jogi normának van erkölcs >

Tovább

Moslékkoalíció

Napjainkban a forradalmi hitbe vetett remény ugyanúgy elsorvadt, miként a hagyományos hitbe vetett bizalom. Miért? Lehet, >

Tovább

Nemzeti kisebbségpolitikai pálfordulás?

Amikor, tehát, AV a „kisebbségek jelenlétének fokozásáról” beszél „a köztársasági és a tartományi kormányban”, emögött Szerbia >

Tovább

Ami elválaszt és ami összeköt

Az interneten Szőcs Gézát búcsúztatják. Jól esett olvasni Ara-Kovács Attila az intellektuális párbeszédre példát mutató mondatát. >

Tovább

Civil jogvédelem

Nem a Caritas vezetőinek kellett volna átvenni a főkonzul asszonytól az ajándékot? Nem, mert akkor Pásztor >

Tovább

Szőcs Géza halála

Politikusként próbálta gyógyítani aztokat a sebeket, amelyeket előzőleg értelmiségiként és költőként elszenvedett. Ízig-vérig modern költő nem >

Tovább

Czeslaw Milos: „Azt mondom, XX. század és libabőrös leszek tőle”

Mit fognak mondani a XXI. századról? Nemcsak Czeslaw Milos esszéit, hanem a verseit is kedvelem. A >

Tovább

Az egyetemi tanárok és az iszlám

Tudomásul veszem, én is azzal vigasztalódok, hogy a barbárság csatát nyerhet, de háborút nem. Előfordulhat-e azonban >

Tovább

Hivatásos optimisták

Amíg nem készül alapos, tárgyilagos elemzés/térképezés a magyar közösség helyzetéről Szerbiában, beleértve a szórvány állapotát is >

Tovább

Manapság kocsonyás lett a szellemi élet

Csakhogy a komp immár nem pusztán Magyarország, hanem az egész kelet-közép-európai régió. Az értelmiség nagy része >

Tovább

Európa árvái

Idővel azonban hála néhány kritikusnak, rádöbbentem, hogy ez egy másik titokzatos kisebbségit is megszólaltat. Európa legrejtélyesebb >

Tovább

Marxizmusról és egyebekről

De az biztos, hogy a primitív anyagiasság, az a materializmus, amely „az anyagi előny” ideológiája, a >

Tovább