2023. december 2. szombat
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Rosszabbodó emberi jogok, javuló nemzeti kisebbségi jogok?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Lehetséges, hogy Hajnal Jenő helyzete javult – miután közpénzekből új mobiltelefont választhatott magának –, de hogy a többi délvidéki magyar helyzete javult-e arról viszont lehetne vitatkozni. Egyébként egyikük sem közölt egyetlen adatot, de mutatót sem arról, hogy miből is áll(na) ez a „javulás”. Bozóki Antal:

Február 20.

Mobiltelefon – közpénzekből

Összesen 795 000 dinár (6700) euró értékben – az adófizetők pénzéből – 18 mobiltelefont vásárolt a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) közbeszerzés útján: két csúcskategóriás Iphone XR-t, öt Huawei Mate 10 Prót és tizenegy Xiaomi Mi A2 Lite-ot.[1]

Minek az MNT-nek 18 mobiltelefon, amikor ma már szinte mindenkinek van ilyen telefonja, egyeseknek több is?

A Magyar Mozgalom (MM) tanácsnokainak a következő MNT ülésen fel kellene tenni a kérdést: Ki hozta meg a telefonok vásárlásról szóló döntést, mivel indokolják azt, ki fogja ezeket a használni, és hogy felkerülnek-e a testület vagyontárgyainak leltárlistájára?

Nem lehetett volna ezt a rettenetes összeget fontosabb/indokoltabb célra használni? Nincs itt valami hivatali visszaélés?   

Február 21.

Közbiztonság, vagy közbizonytalanság?

Péterrévén 2017-ben megszüntették a rendőrállomást.

– A helyi lakosok arra panaszkodnak, hogy sem lakodalomba, sem temetésre nem mehetnek el nyugodtan, hogy közben ne az járjon a fejükben, hogy mire hazaérnek eltűnnek vagyontárgyaik. Ilyen esetekben egymás között szervezkednek, és mindig megbíznak valakit, hogy vigyázzon a házukra, amíg ők távol vannak. Még a saját házukban sem érzik magukat biztonságban, mert előfordult már, hogy a rablók akkor is betörtek, ha a háziak otthon voltak, és elvitték értéktárgyaikat – írja DélHír portál.

A több mint 1.100 helybeli lakós petíciót írt alá, amelyben kérték a falu biztonságának biztosítását, a bűncselekmények elkövetőinek megfékezését.  A dokumentumot több helyre is elküldték. Tavaly áprilisban a Belügyminisztériumtól azt a választ kapták, hogy „a rendőrállomás megszüntetésnek nincs jelentősége a rendőrök munkáját és intézkedéseit illetően, és arra sincs kihatással, hogy jelen legyenek Péterrévén”.

Tíz nappal ezelőtt a helybeliek hivatalos levelet juttattak el az újvidéki rendőrkapitányságnak, azzal a kéréssel, hogy a 2017-es és a 2018-as év folyamán hány rablási esetet oldottak meg. Mint korábban, „most se kaptak választ a kérdésre”.

Az események arra utalnak, hogy a Belügyminisztériumnak nincsen „kihatása” a bűncselekmények megszüntetésére, vagy egyszerűen szándékában se nincsen, hogy a polgárok személyi és vagyoni biztonságát biztosítsa. A közbiztonság megromlása, sajnos, nem csak Péterrévére, de (huzamosabb ideje) számos más, többségében magyarok lakta helységre is vonatkozik, mint például Adára, Csantavérre, Kishegyesre, Martonosra, Moholra, Szabadkára, stb. Mikor lesz ennek vége?

Február 21.

„Az emberi jogok állapota rosszabb”

A belgrádi Média Központban bemutatták a Belgrádi Emberi Jogi Központ (Centar za ljudska prava u Beogradu) jelentését az emberi jogok állapotáról Szerbiában.

Vesna Perović, a jelentés szerkesztője rámutatott, hogy „Szerbiában az emberi jogok állapota rosszabb, egyebek között azért is, mivel teljesen leépítették azokat az intézményeket, amelyeknek az emberi jogokat kellene védelmezni”.

Ez az állítást erősítette meg Vladica Ilić, a Központ kutatója is, aki kiemelte, hogy a 2018-as évben folytatódott a korábbi évek irányzata: a független intézmények mind kevésbé függetlenek, a hatalom pedig nem ismeri fel ezek szerepét és fontosságát”.    

Nataša Nikolić, a Központ jogásza, a gazdasági és szociális jogokról szólva, elmondta, „közel félmillió ember rendkívüli szegénységben él, hogy a minimális kereset, amely mintegy 27 000 dinár, nem fedi a fogyasztói kosár minimumát sem, mivel az 36 000 dinár körül van”.  

A Központ jelentésében külön kiemelték, hogy „a munka- és szociális vonatkozású új törvényeket minden eddiginél alacsonyabb színvonalon alkotják meg, melyekkel megsértik a polgárok munkához és szociális támogatáshoz való jogát”.

Ivan Protić újságíró elmondta, hogy „a sajtó helyzete Szerbiában 1998 óta a legrosszabb, valamint, hogy a hatalom próbálkozik átvenni felette a teljes uralmat”.

A jelentés rámutat arra is, hogy „a magánszféra sérthetetlenségéhez való jogot teljesen elhanyagolták”. 

Az 1995-ben alakult Belgrádi Központ az egyik legjelentősebb civil szervezet Szerbiában. A jelentéseit figyelembe veszik, nem csak Szerbiában, de külföldön is. Különösen az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban…

Február 27.

Hajnal: „Javult a vajdasági magyarok helyzete”.

A vajdasági magyarok helyzetéről, a Kárpát-medencei autonómia törekvésekről és az őshonos kisebbségek jogairól szóló európai polgári kezdeményezésről volt szó a Kárpát-medencei Magyar Képviselők (KMMK) regionális önkormányzati munkacsoportjának budapesti ülésén.

Zsigmond Barna Pál, a munkacsoport fideszes társelnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón (egyebek között) közölte: „A vajdasági magyarok helyzetéről Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke számolt be, és ismertette a szervezet tavaly ősszel megválasztott új vezetőségének terveit is. Hajnal Jenő elmondása szerint az utóbbi időben javult a vajdasági magyarok helyzete, Szerbia tehát jó példa arra, hogy ha sikerül rendezni két ország között a kapcsolatokat, akkor az az ottani magyar közösségnek mennyire jó.”

A miniszteri biztos szavaiból értesül(het)tünk Hajnal Jenő értékeléséről, miszerint „javult a vajdasági magyarok helyzete”.

Lehetséges, hogy Hajnal Jenő helyzete javult – miután közpénzekből új mobiltelefont választhatott magának –, de hogy a többi délvidéki magyar helyzete javult-e arról viszont lehetne vitatkozni. Egyébként egyikük sem közölt egyetlen adatot, de mutatót sem arról, hogy miből is áll(na) ez a „javulás”.

Miért csak Hajnal Jenőt hívták meg az ülésre, amikor a délvidéki magyaroknak csak 39.166 szavazót képvisel a 129. 471-ből, akik részt vettek a tavalyi választásokon?

Amíg ezt kézzelfoghatóan nem tudják bemutatni/igazolni, és amíg magunk nem érezzük azt, addig kételkedni fogok.  

 

2019. március 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Népszavazás Vučićról

Az esetleges választási lopás arra kényszerítheti a polgárokat, hogy ismét az utcára vonuljanak, mint 2000. október >

Tovább

A peremértelmiségi komplexusáról van szó

Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >

Tovább

Közszolgálati napilap ez?

Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >

Tovább

Öncenzúra

Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >

Tovább

Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!

Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >

Tovább

Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?

Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >

Tovább

A tolerancia határai

Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >

Tovább

A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!

A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény  idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >

Tovább

Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett

Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >

Tovább

Méltatlan emlékezési körülmények

Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >

Tovább

A párizsi tudósító

A tudósítás annak kapcsán született, hogy 1904 júliusában Ady úgy értesült, hogy öt párizsi színház is >

Tovább

Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad

Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a >

Tovább