Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
(Tovább) nyirbálják a kisebbségi jogokat!
Bozóki Antal
Iskolapéldája lett a Hét Nap annak, hogyan lehet 68 oldalon a közösség érdekvédelme szempontjából semmit mondani, hogyan lehet érdektelen, steril lapot készíteni. Nem kell ezért csodálkozni, hogy a példányszámnak csak alig több mint a felét tudják eladni (ha ez a szám is egyáltalán valós). Példa arra is, hogyan válnak tehetséges, „jó tollú”, korábban harcias újságírók a politika kiszolgálóivá és egyúttal áldozataivá is. Bozóki Antal:
Január 14.
(Tovább) nyirbálják a kisebbségi jogokat!
– A anyakönyvekről szóló törvény módosításának eredményeképpen 2019. január 1-jétől megszűntek Szerbiában a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok. A hivatalos kétnyelvű űrlapot csak szerb nyelven, cirill betűkkel tölthetik ki, azaz a születési helyre, az állampolgárságra, a lakhelyre stb. vonatkozó adatokat magyar nyelven nem tüntethetik fel. A látszólag kétnyelvű anyakönyvi kivonatok valójában csak szerb nyelvűek. Ezeket a dokumentumokat a polgár nem tudja használni olyan eljárásokban, amelyekben a hatóság magyar nyelvű okiratok benyújtását várja el (pl. a Vajdaságban született gyermekek magyarországi anyakönyvezéséhez szűkség van az anyakönyvi kivonat költséges fordítására) – olvasható a Magyar Mozgalom (MM) elnökségi közleményében.
A közleményt csak annyiban lehet pontosítani, hogy „a nemzeti kisebbségeknek joguk van a személyi nevük nemzetiségi nyelven és írással való beírására, ami nem zárja ki a személyi név szerb nyelven és cirill írásmóddal való beírását” az anyakönyvbe (a törvény 17/1 szakasza).
A régi Jugoszláviában ilyen gyakorlat már volt, és tudjuk, hogy az a nevek elszerbesítéséhez vezetett. Emellett, az új törvény szerint, az utólagos anyakönyvi bejegyzéseket (pl. házasságkötés, vagy annak felbontása, stb.) is csak szerb nyelven és cirill írással tüntetik fel.
A Szerb Köztársaság Alkotmánya 20. szakaszának 2. bekezdése azt írja elő, hogy „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”.
A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény 22. szakasza szerint „azokon a területeken, ahol nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek élnek, tilos minden olyan intézkedés, amely megváltoztatja a terület lakosságának arányát, és amely megnehezíti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak élvezését és megvalósítását”.
Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza, a 2000. december 21-i ülésén határozatot hozott az anyakönyvi kivonatok többnyelvű űrlapmintáiról és a bejegyzések módjáról.
A határozat 2. szakasza alapján, „az anyakönyvi kivonatok és bizonyítványok űrlapmintáit két nyelven, szerb nyelven és a Vajdaság Autonóm Tartomány területén lévő községekben hivatalos használatban lévő nemzeti kisebbségi nyelven és írás szerint kell nyomtatni. A nemzeti kisebbségi nyelvű írás szerinti szöveget a szerb nyelvű szöveg után, illetve alatta, ugyanazon betűformában és -nagyságban kell kiírni”. Vajdaság 31 községében (a 45 közül), illetve valamelyik településén hivatalos használatban van a magyar nyelv is.
Az anyakönyvekről szóló törvény 94. szakasza (átmeneti és záró rendelkezések) nem említi a vonatkozó tartományi jogszabályok és a községi alapszabályok hatályon kívül helyezését.
Az anyakönyvekről szóló törvény módosítása ellentétben van az idézett jogszabályokkal és az eddigi gyakorlattal, vagyis – a hatályos, magasabb rangú jogszabályok ellenére – a nemzeti kisebbségi jogok újabb nyirbálásainak vagyunk tanúi. Nyilvánvaló a haladó váemeszes képviselők, elsősorban Pásztor Bálint frakcióvezető felelőssége is az újabb jogfosztás. Nyilas Mihály tartományi kormányalelnöktől is magyarázatot kellene kérni, hogyan kerülhetett sor ennek a törvénynek a meghozatalára, valamint hogy az utóbbi két évben – amióta az anyakönyvek szerbiai szinten való központosítása folyik –, miért nem találtak megoldást erre a problémára?
Fontos, hogy a MM elnöksége felhívta a figyelmet a – valójában szerzett – kisebbségi jogok sérelmére. Ettől azonban tovább kell lépni, mert a közlemény sajnos semmit nem változtat az előállt helyzeten.
Az MM tanácsnokainak például kérdést kellene intézni a Magyar Nemzeti Tanács elnökéhez, illetve Végrehajtó Bizottságához, hogy milyen lépéseket szándékozik tenni a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok biztosítása, a magyar nyelv hivatalos használata érdekében, és hogy miért nem intézkedett idejében. Emellett, a szerb alkotmánybíróságnál is eljárást kellene kezdeményezni az anyakönyvi törvény nemzeti kisebbségi vonatkozású rendelkezései alkotmányosságnak és törvényességének vizsgálatára.
A nemzeti kisebbségi jogokért folytatott küzdelemben minden törvényes eszközzel élni kell!
Január 16.
„Mennyibe kerül az anyakönyvi kivonatok fordítása”?
A Magyar Szó (párt)újság a címoldalán arra kérdésre keresi a választ, hogy „mennyibe kerül az anyakönyvi kivonatok fordítása”?!
Azt írásból megtudjuk, hogy az anyakönyvi kivonat magyarországi fordítása esetén, „1500 karakterrel számolva, több mint 12 ezer forintnál járunk”. (A január 21-ei árfolyam szerint egy euró 324 forint, vagyis egy átlagos anyakönyvi kivonat fordítása több mint 37 euróba kerül.)
Az írás szerzője szerint „a legjobban azok járnak, akik maguk is megtudnak birkózni saját anyakönyvi kivonatuk fordításával”. Ebben az esetben az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodától (OFI) kérni kell a fordítás hitelesítését, ami „1800 Ft oldalanként, illetve a 300 Ft-os illetéket is ki kell fizetni”. Itt azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az OFI esetleg nem fogadja el a „saját fordítást” és a kivonatot általa újra le kell fordítani, ami tovább növeli a költséget.
Az írás arról sem szól, hogy létezik az 1961. október 5-i hágai egyezmény (Convention de la Haye), amelyik „megszünteti a külföldi közokiratok legalizálásának szükségességét”, vagyis elismeri a külföldi dokumentumokat, így a fordításokat is. Ezt az egyezményt alkalmazzák Szerbia és Magyarország között is.
Ez azt jelenti, hogy a vajdasági magyar-szerb/szerb-magyar bírósági fordító által lefordított dokumentumot, ami lehet éppen anyakönyvi kivonat is, az alapfokú bíróság ún. apostille (nemzetközi hitelesítő) pecséttel lája el és ezáltal a külföldön való bemutatásra is alkalmassá válik, illetve ott is elismerik.
Ennek költsége, a fordítások hitelesítése esetén, 590,00 dinár (egy dokumentum és nem oldal!). Ha összeadjuk ezt az összeget a fordítás költségével, akkor is többszörösen olcsóbba kerül, mint a magyarországi fordítás, és tíz napos várakozási időre se nincsen szükség, mint az OFI-nál. Az apostillel ellátott dokumentumot el kell fogadniuk a magyar állami szerveknek is.
Az írás szerzője, nem arra a kérdésre keresi, tehát, a választ, hogyan történhetett meg a nemzeti kisebbségi jogok újabb csorbítása, mi ebben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) tisztségviselőinek a felelőssége, és hogyan lehet ezt helyrehozni! Egy nemzeti kisebbségi közszolgálatú lapnak, amely kiáll a közösségi jogokért pedig éppen ez lenne az egyik alapvető feladata!
Január 16.
Mivé lett a Hét Nap?
A Hét Napot már jó ideje nem vásárolom, pedig valamikor rendszeres olvasója voltam, régebben több írásomat is közölte és az egyik főszerkesztője is a rokonságból került ki. Most, az egyik újságíró által, a kezembe került a legújabb száma.
Kíváncsian néztem, történt-e változás a tartalmában, a szerkezetében?
Balázs Szilvia „heti jegyzete”, aminek valójában vezércikknek kellene lenni, az óbecsei Tisza-parton, a hattyúk és a kacsák között úszkáló „egyszerű, fehér házi libáról szó”. Esetleg ezt egy átvitt értelmű írásnak értsük?
A „közélet” rovatban dr. Mészáros Zoltán tekinti át a 2018-as év fontosabb eseményeit, majd Kartali Róbert „Putyin miatt még az internetet is ellenőrzik” és Tóth Péter „A technofóbia mint visszatérő motívum” c. írása következik. Ezután Tóth Lívia két írása következik, a „Leki kenyér” című, a zentai néprajzi kiállításról, és a „Csatáink a nyelvi hadszíntéren” c. interjú az anyanyelvápolásról. Ehhez a rovathoz tartozik még Bíró Tímea az Akinek a szépsége a természetességéből fakad c. interjúja egy Bankokban járt modellel, majd ezt követően, a „heti interjú” rovatban, A Színész a kamera mindkét oldalán című, a színjátszásról szóló írása.
A „tájoló” rovatban Tóth Tibor arról tudósít, hogy „Bácsfeketehegy mindenkit hazavár”. Ezután a Zenta község legjobbjai” c. írása következik, amit Tóth Lívia „Székelyföld a téli sportok vonzásában” írása követ.
A „Szabadkai napló” rovatban Kartali Róbert a téli gyerektáborok a VK4K-ban és Bíró Tímea „Négykezesek és kétzongorás koncertek Szabadkára hangolva” c. cikke található.
A „Bánáti újságban” Zséli Ágnes Játszunk együtt a közösségben! címmel a téli szünidőben megrendezett játszóházról, Kónya-Kovács Otília pedig a „Csuhéangyalkák ölelésében – az új évben is” címmel a karácsonyfa díszekről, Martinek Imre és Győrfi Réka pedig a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség díjazottjáról ír. Mindez 29 oldal terjedelmű (a lap 68 oldala közül).
A lap második része már inkább ismeretterjesztő-szórakoztató jellegű (Vajdasági könyveket a polcokra; Himnusz, Kölcsey és a magyar kultúra napja, Egy fodrásznő és három pasi, Három napon át kopogtak a kis fakopácsok, „Szeretek emberek közt lenni”, Télen is gondoljunk a madarakra, Szerepek, stb.).
A Hét Napban sok és változatos témájú írás található. Azt lehetne mondani, hogy van benne minden, csak, sajnos, éppen az nincs, aminek kellene. Az írások címéből is jól látható, hogy egyetlen időszerű társadalmi témájú elemző, tényfeltáró, oknyomozó, problémafelvető írást nem találni benne.
A Magyar Nemzeti Tanácshoz 2018. február 13-ai keltezéssel beterjesztett, a Hét Nap Lapkiadó Kft. 2017. évi gazdálkodásáról szóló jelentésben az áll, hogy „a nyomtatott példányszám heti átlaga 5004 darab, az eladott átlaga 2674 darab, az átlagos remitenda 2330 darab, az évi remitenda pedig átlagosan 46,56% volt”. A lap valójában a „támogatásból” tengődik, aminek az összege a „bevételek szerkezetében 80,88%”![10] Ilyen gazdasági mutatókkal csak a délvidéken jelenhet meg hetilap. Elképesztő!
Iskolapéldája lett a Hét Nap (egyetlen napilapunkkal a Magyar Szóval együtt), hogy amikor egy lap pártbefolyás alá kerül, ez esetben a Magyar Nemzeti Tanácsot (a lap alapítóját) közvetlenül irányító Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) befolyása alá, annak milyen katasztrofális következményei vannak. Annak, hogyan lehet 68 oldalon a közösség érdekvédelme szempontjából semmit mondani, hogyan lehet érdektelen, steril lapot készíteni. Nem kell ezért csodálkozni, hogy a példányszámnak csak alig több mint a felét tudják eladni (ha ez a szám is egyáltalán valós). Példa arra is, hogyan válnak tehetséges, „jó tollú”, korábban harcias újságírók a politika kiszolgálóivá és egyúttal áldozataivá is.
Mivé lett ez a lap?
Következő cikk: Putyin és Vučić egymás segítségére sietett
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >